A Bizottság alkalmasnak ítélte a digitális piacokról szóló jogszabályt, a fogyasztói és versenyhatásait dicsérte. A Parlament azonban gyorsabb, erősebb érvényesítést sürget.
A digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) célja, hogy igazságosabbá és hozzáférhetőbbé tegye Európa digitális piacait azáltal, hogy korlátozza a nagy online platformok, az úgynevezett „kapuőrök” hatalmát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jogszabály 2022-ben lépett hivatalosan hatályba, az első felülvizsgálatát pedig április 28-án zárta le a Bizottság. A rendelet végrehajtásának és érvényesítésének értékelése után a testület arra jutott, hogy az „továbbra is releváns, és jól alkalmazkodik a folyamatosan változó digitális környezethez”.
„Alapvetően egyetértek az Európai Bizottság értékelésével […], de a digitális piacok gyorsan fejlődnek, ezért a keretet nem szabad statikusnak tekinteni, különösen a mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások vonatkozásában” – mondta Andreas Schwab, az Európai Parlament néppárti képviselője, a DMA jelentéstevője.
A Bizottság elemzését 450, 2025 júliusa és szeptembere között tartott nyilvános konzultáció során beérkezett hozzászólás támasztotta alá. Bár a visszajelzések többsége pozitív volt, sokan a jogszabály hatékonyabb végrehajtását kérték.
A DMA támogatói szerint a jogszabály kulcsfontosságú az uniós digitális piacon a versenyfeltételek kiegyenlítéséhez, valamint ahhoz, hogy a fogyasztók visszakapják az ellenőrzést a saját adataik felett. A kritikusok úgy vélik, hogy megfelelési problémákat teremt, visszafogja az innovációt, és elriasztja a befektetőket.
A DMA egy kifejezetten néhány nagyvállalatot célzó, erősen beavatkozó, technikai jellegű eszköz a Bizottság kezében, ami megnehezíti az eljárási szabályoknak való megfelelést, és nem biztosít kiegyensúlyozott, fékeket és ellensúlyokat tartalmazó eljárást – mondta Maria Teresa Stecher, a brüsszeli székhelyű Számítógép- és Kommunikációs Ipar Szövetség (CCIA) vezető szakpolitikai menedzsere.
A CCIA a hét, az EU által kapuőrnek minősített vállalat közül négyet – az Apple-t, az Amazont, a Google-t és a Metát – képviseli.
Miért van rá szükség?
A nagy online platformok, például a Booking, a Google vagy az Amazon uralják az olyan alapvető digitális szolgáltatásokat, mint az alkalmazásáruházak, piacterek és keresőeszközök. Ez lehetővé teszi számukra, hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak, ellenőrzésük alatt tartsák az adatokat, meghatározzák a piacra jutás feltételeit, és torzítsák a versenyt.
E platformok növekvő ereje a 2010-es évek végén és a 2020-as évek elején arra késztette az EU-t, hogy szigorítsa a digitális piac feletti ellenőrzését, ami a szabályozási megközelítés váltását is jelentette.
A jogszabály megelőzi a jogsértéseket azáltal, hogy eleve korlátozza az online platformok úgynevezett „kapuőri” hatalmát. Konkrét kritériumokat határoz meg a kapuőrök azonosítására, és előzetes kötelezettségeket és tilalmakat ír elő annak érdekében, hogy a digitális piacok már a kezdetektől fogva tisztességesebbek és versenyképesebbek legyenek.
2022 előtt a versenyjogi, fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok csak a jogsértések feltárása után szabtak ki bírságot, így a kapuőrök sokáig ellenőrizetlen dominanciát élvezhettek. Stecher szerint „politikai szándék mutatkozott bizonyos vállalatok célzott kezelésére, keretet akartak alkotni és nevet adni neki, pedig a versenyjog és az eljárások ugyanazokat az eredményeket hozhatták volna” – fogalmazott.
A DMA kapuőrnek minősíti azokat a vállalatokat, amelyek az elmúlt három évben évi legalább 7,5 milliárd euró árbevételt értek el, piaci értékük eléri a 75 milliárd eurót, és havonta legalább 45 millió végfelhasználót szolgálnak ki. 2023 és 2025 között hét vállalat tartozott ebbe a kategóriába: az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta, a Microsoft és a Booking. Online szolgáltatásaik közül 23-at tekintenek digitális belépési pontnak.
A jogszabály előírja, hogy a platformok tegyék lehetővé harmadik felek számára szolgáltatásaikhoz való kapcsolódást, a felhasználók által létrehozott adatokhoz való hozzáférést, valamint ajánlataik platformon kívüli népszerűsítését. Nem részesíthetik előnyben a saját termékeiket, nem akadályozhatják az alkalmazások eltávolítását, és a felhasználók tevékenységét sem követhetik reklámcélokra hozzájárulás nélkül.
A DMA megsértése esetén a vállalatok teljes éves árbevételének akár 10 százalékáig terjedő bírság szabható ki (ismételt jogsértésnél ez 20 százalék lehet), valamint az átlagos napi bevételük 5 százalékát elérő időszakos büntetés. A Bizottság 2025-ben 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és 200 millió eurót a Metára, április 16-án pedig felszólította a Google-t, hogy biztosítson harmadik felek számára hozzáférést a keresési adatokhoz.
Mit nyernek vele a polgárok és a vállalkozások?
A DMA több választási lehetőséget, nagyobb kontrollt és tisztességesebb online környezetet kínál a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak.
Lehetővé teszi, hogy a fogyasztók keresők és böngészők között válasszanak, eltávolítsák az előre telepített alkalmazásokat, valamint harmadik féltől származó alkalmazásboltokból töltsenek le appokat.
„Ma már a fogyasztók – például iOS-en – egy úgynevezett választóképernyőn keresztül maguk dönthetik el, melyik böngészőt, melyik kedvenc böngészőjüket szeretnék használni” – magyarázta Agustin Reyna, a BEUC, az Európai Fogyasztók Szervezete főigazgatója.
A felhasználók azt is maguk határozhatják meg, melyik platformra szeretnék átvinni adataikat, és azokat miként használhatják fel a különböző platformok – például személyre szabott hirdetésekhez. A platformok ajánlásai többé nem torzíthatják a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó keresési találatokat.
Stecher ugyanakkor rámutatott, hogy a DMA által kikényszerített változások bonyolultabbá és kevésbé felhasználóbaráttá teszik az online böngészést. A felhasználóknak ma gyakran közvetítőkön keresztül kell eljutniuk a keresési eredményekhez, ami kevésbé releváns találatokhoz és magasabb árakhoz vezet.
A DMA révén a vállalkozások ugyanolyan lehetőségeket kapnak szolgáltatásaik népszerűsítésére, mint a nagy platformok, és ugyanolyan joguk van saját alkalmazásbolt működtetésére. Maguk határozhatják meg termékeik árait a kapuőrök platformjain, innovatív szolgáltatásokat kínálhatnak iOS-, Android- és Windows-felhasználóknak, és hozzáférhetnek az általuk a platformokon keletkező adatokhoz.
„A Bizottság nem veszi kellőképpen figyelembe a kisebb vállalatokra gyakorolt negatív hatásokat, amelyek erősen függnek a kapuőröktől, így évente 8 és 114 milliárd euró közötti veszteséget szenvednek el” – mondta Stecher.
Schwab szerint „a nem szándékolt következményekkel kapcsolatos aggodalmakat komolyan kell venni, de gyakran eltúlzottak […]. Eddig kevés bizonyíték van rendszerszintű negatív mellékhatásokra; ez nagyrészt maguknak a kapuőröknek a narratívája”.
Korlátozott hatás
A kezdeti előrelépés ellenére a jogszabály egyelőre nem fejti ki teljes hatását, elsősorban gyakorlati hiányosságok miatt.
A Bizottság felülvizsgálata szerint a szabályokat lassan és egyenetlenül hajtják végre: néhány nagy technológiai cég csak részben, vagy a célzott hatást felvizező módon tesz eleget a követelményeknek. Előfordul, hogy a platformok úgy alakítják át alkalmazásaikat és beállításaikat, hogy ugyan léteznek alternatívák, de azokat nehezebb megtalálni vagy használni, ami eltántorítja az embereket a váltástól.
„Sokkal vonakodóbbak a változtatásoktól, vagy a bevezetett módosítások nem elég gyorsak, illetve különféle technikákat alkalmaznak… hogy nehezebbé tegyék a fogyasztók számára e jogok tényleges gyakorlását” – jegyezte meg Reyna.
Hiányosságok mutatkoznak a gyorsan fejlődő technológiák, mindenekelőtt a mesterséges intelligencia kezelésében is. A DMA-t nem a mostani MI-robbanásra szabták, ezért a szabályozók még mindig keresik, miként alkalmazzák a meglévő előírásokat az MI-asszisztensekre és a chatbotokra. Így fennáll a veszélye, hogy a domináns cégek saját MI-szolgáltatásaikat közvetlenül az operációs rendszerekbe vagy a keresőkbe építik be.
Másik gyenge pont a felhőszolgáltatások területe. Noha ezek adják a digitális gazdaság jelentős részének alapját, a DMA legszigorúbb szabályai még nem terjednek ki teljes körűen rájuk. Ennek következtében a vállalkozások továbbra is nehézségekbe ütköznek, ha szolgáltatót váltanának vagy adataikat áthelyeznék, így sokan egyetlen szolgáltatóhoz vannak kötve. A felhasználók számára ez kevesebb innovatív szolgáltatást és idővel magasabb árakat jelent.
A Bizottság átláthatósági problémákat is azonosított, mivel a nagy platformok megfelelési jelentései gyakran túl homályosak ahhoz, hogy egyértelműen látszódjon, mi történik a háttérben. A kisebb cégek, a kutatók és a fogyasztóvédelmi szervezetek arról számoltak be, hogy továbbra is nehezen értik, hogyan születnek a döntések, illetve a gyakorlatban valóban betartják-e a szabályokat.
A felülvizsgálat ütközéseket tárt fel a DMA és más uniós jogszabályok – különösen az adatvédelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó előírások – között is. A vállalatok szerint előfordul, hogy az egyik szabályrendszernek való megfelelés ütközik egy másikkal. Ez lassítja a termékmódosításokat, illetve késlelteti az új funkciók bevezetését Európában. A felhasználók számára mindez eltérő – olykor szegényesebb – digitális élményt jelenthet.
E hiányosságok miatt miközben papíron több lehetőség látható (böngésző-, alkalmazás- vagy adatmegosztási beállítások kiválasztása), a gyakorlati előnyök nem mindig egyértelműek. A vállalkozások, különösen a kisebbek, továbbra is akadályokba ütköznek, amikor a beágyazott, domináns platformokkal próbálnak versenyezni.
Egyensúlyteremtés a digitális gazdaságban
A DMA tisztességesebb versenyt, kevesebb akadályt a kisebb cégek számára, és nagyobb kontrollt ígért a fogyasztóknak adataik és digitális szolgáltatásaik felett. Hiányosságai ellenére több területen már elkezdte beváltani ezeket az ígéreteket.
Alig több mint két év alatt az alternatív böngészők és alkalmazásáruházak nagyobb láthatóságot kaptak az új választóképernyőknek köszönhetően, ami érezhetően növelte használatukat, és valós választási lehetőséget adott a felhasználóknak. Több mint 40 vállalat épített már új szolgáltatásokat az adatokhoz való jobb hozzáférésre, és új alkalmazáspiacok – köztük kisebb európai cégek által működtetettek – jelentek meg. Az üzenetküldő szolgáltatások is elkezdtek együttműködni, vagyis a kisebb szolgáltatók immár csatlakozhatnak olyan nagy platformokhoz, mint a WhatsApp vagy a Messenger.
„Például a fogyasztók ma már üzenetet válthatnak a lett BirdChat startup alkalmazásából valakivel, aki a WhatsAppot használja” – mondta Reyna.
A felhasználók ma már eltávolíthatják az előre telepített alkalmazásokat, eldönthetik, miként kapcsolják össze személyes adataikat a különböző szolgáltatások között, és könnyebben vihetik át adataikat egyik platformról a másikra. A gyakorlatban a felhasználók „jelentős” része lemond az adatmegosztásról. Az online hirdetések átláthatósága is javult.
Átalakítás, nem újrakezdés
A felülvizsgálat egyértelművé teszi, hogy maga a jogszabály változatlanul érvényben marad, ám alkalmazásának pontosabbá és részletesebbé kell válnia. A Bizottság a végrehajtás szigorítását tervezi: ahol szükséges, több hivatalos eljárást indít, és úgynevezett „pontosító határozatokkal” rögzíti, pontosan miként kell a vállalatoknak megfelelniük az előírásoknak.
Reyna szerint „az Európai Bizottság általi végrehajtás kulcsfontosságú… egy ponton túl a párbeszédnek is megvannak a korlátai… a Bizottságnak keményebben kell fellépnie, ha rövid távon is el akarja érni ezeket a változásokat”.
Kiemelt területet jelentenek a felhőszolgáltatások. A Bizottság piaci vizsgálatokat indított annak eldöntésére, hogy az Amazon Web Serviceshez és a Microsoft Azure-höz hasonló szolgáltatásokat hivatalosan is kapuőrnek kell-e minősíteni, ami szigorúbb kötelezettségeket hozna az adatátvihetőség, a szolgáltatóváltás és az interoperabilitás terén.
A szabályozó hatóságok azt is vizsgálják, hogy az MI-asszisztensek és hasonló eszközök besorolhatók-e a meglévő kategóriákba, és már most további szabályokért szorgalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az MI-szolgáltatásokat a felhasználók könnyen módosíthassák, és tisztességes feltételek mellett kapcsolódhassanak az operációs rendszerekhez és a keresési adatokhoz. A gyakorlatban ez azt befolyásolja, miként állítják be az alapértelmezett MI-eszközöket az eszközökön.
A Bizottság új iránymutatásokat is tervez annak tisztázására, miként kell a vállalatoknak kezelniük a felhasználói hozzájárulást, az adatmegosztást és az adatok hordozhatóságát. Emellett napirenden van a fogyasztói profilalkotásra vonatkozó előírások pontosítása is, beleértve a felhasználói adatok felhasználásáról szóló átláthatóbb beszámolást és a közzétételi követelmények esetleges szigorítását.
Az átláthatóság – amely szintén fejlesztésre szorul – terén a megfelelési jelentések részletesebbé válhatnak, így könnyebb lesz összehasonlítani az egyes platformok gyakorlatát és feltárni a hiányosságokat. Ugyanígy a Bizottság is több információt osztana meg folyamatban lévő vizsgálatairól és szabályozási egyeztetéseiről.
A rendszer működésének egyszerűsítése érdekében a Bizottság a vállalatok számára előírt űrlapokat is egyszerűsítené, javítaná az együttműködést a nemzeti szabályozókkal, és szükség esetén módosítaná a DMA végrehajtását szabályozó rendelkezéseket. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánjogi jogérvényesítés is, hogy a vállalkozások és a fogyasztói szervezetek maguk is eljárásokat indíthassanak.
Végül a Bizottság aktívabban kívánja használni a jogszabályba beépített „jövőbiztossá” tevő eszközöket. Ez adott esetben új szolgáltatásokra való kiterjesztést, az egyes kötelezettségek jogalkotás helyett iránymutatásokkal történő pontosítását, valamint a gyorsan változó területek – például a mesterséges intelligencia – követését jelenti anélkül, hogy az egész szabálykönyvet újra kellene nyitni.
A polgárok számára ezek a változások rugalmasabbá és kevésbé korlátozóvá teszik a mindennapi digitális szolgáltatásokat. Könnyebbé válhat az alkalmazások közötti váltás, a személyes adatok felhasználásának ellenőrzése, valamint az alapértelmezett telefonos vagy online szolgáltatások helyett alternatívák választása.
A vállalatok, különösen a kisebbek számára az intézkedések kiegyenlítik a versenyfeltételeket. Az adatokhoz való könnyebb hozzáférés, a tisztességesebb feltételek az alkalmazásboltokban és az operációs rendszereken, valamint a beépített szolgáltatásokkal való verseny lehetősége új üzleti lehetőségeket nyithat meg. Eközben a nagy technológiai cégek szigorúbb felügyeletre és egyértelműbb szabályokra számíthatnak, ami korlátozhatja jelenlegi előnyeik egy részét, ugyanakkor nagyobb jogbiztonságot is ad számukra.