Az EU több évtizedes habozás után ismét a nukleáris energia felé fordul, mivel a megújuló energiaforrások önmagukban nem képesek ellátni egy nehéziparra épülő gazdaságot.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt a globális energiaellátásban bekövetkezett rekordméretű fennakadás a jelenlegi energiaválság fő oka. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napi mintegy 13 millió hordónyi olajveszteségre figyelmeztetett. Az energiafüggetlenség és az energia megfizethetőségének biztosítása érdekében Brüsszel ismét a nukleáris ágazat felé fordítja figyelmét. Ez a fordulat a stratégiai "energiamix" felé való átmenetet jelzi, ahol a nukleáris alapterhelés megbízhatóságát a szél- és napenergia változékonyságának partnereként fogadják el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy 2026. márciusi beszédében azt mondta: "Úgy vélem, stratégiai hiba volt, hogy Európa hátat fordított az alacsony kibocsátású energia megbízható, megfizethető energiaforrásainak".
Az AccelerateEU a válasz az energiaválságra
Az energiadiverzifikáció és a megújuló energiaforrások fokozottabb használata azt eredményezte, hogy 2025-ben az EU energiaimportja 11,1 százalékkal csökkent 2024-hez képest. 2025-ben Európa 336,7 milliárd euró értékben importált energiatermékeket, ami 51,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben, amikor az energiaimport 693,4 milliárd euró volt - derül ki az Eurostat adataiból.
Az amerikai-iráni konfliktus jól mutatja az EU folyamatos, nagyfokú függőségét a külföldi fosszilis tüzelőanyagoktól, ami 2022 után még inkább felerősödött azzal, hogy alternatívákat kell találni az orosz gáz helyett. Oroszország ukrajnai inváziója miatt az EU de facto a cseppfolyósított földgázra (LNG) helyezte át függőségét, és 2025-ben az USA biztosítja az EU teljes LNG-ellátásának 58 százalékát.
"Amit most látunk, az egy potenciálisan kaszkádszerű hatás kezdeti szakasza" - mondta Rosita Zilli, a brüsszeli Európai Energiakutatási Szövetség politikai igazgatója. Az energiarendszerek időbeli késleltetést tapasztalnak, ami azt jelenti, hogy az ellátási zavarok hatásai fokozatosan bontakoznak ki - magyarázta.
Április 22-én az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a fokozódó amerikai-iráni háború az EU-nak 24 milliárd euróval több energiabehozatalba kerül, még stabil energiaellátás mellett is. Erre válaszul Brüsszel bejelentette az AccelerateEU elnevezésű, öt pillérből álló kezdeményezést, amelynek célja az energiabiztonság növelése és a külföldi energiától való függőség csökkentése.
A terv a 2025 Energiaunió munkacsoporton keresztül összehangolja a tagállamok gáztárolását, miközben enyhíti az állami támogatási szabályokat. Az üzemanyag-megfigyelőközpont nyomon követi a közlekedési üzemanyagok termelését, importját és exportját, és jelzi az esetleges hiányt.
Az intézkedések között szerepelnek a nemzeti kormányokat támogató intézkedések a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében, például jövedelemtámogatási rendszerek és energiautalványok, amelyekkel csökkenthető a villamosenergia-adó a kiszolgáltatott háztartások számára.
A hazai zöldenergia-termelés növelése, a villamosítási cselekvési terv egyszerűsíti az ipar, a közlekedés és az építőipar villamosítását, hogy a villamos energia legyen a domináns energiaforrás. A Hálózati tervvel Brüsszel teljes mértékben modernizálni kívánja a blokk energetikai infrastruktúráját.
Az ütemterv olyan magas szintű rendezvények révén növeli a magánbefektetéseket, mint a 2026 májusában megrendezésre kerülő Tiszta Energia Átmeneti Befektetési Fórum, valamint a még idén megrendezésre kerülő Tiszta Energia Befektetési Csúcstalálkozó.
Zilli szerint a Bizottság intézkedéseit elsősorban a folyamatos geopolitikai nyomás vezérli, ami azt mutatja, hogy "az EU még nem működik teljes mértékben stabil, előremutató stratégiával".
Ugyanakkor üdvözli Európa energiadiverzifikációs politikáját, beleértve a nukleáris forrásokra vonatkozó terveket is. "Az atomenergia "alacsony szén-dioxid-kibocsátású, rendelkezésre álló energiaforrás" - érvel, kiemelve, hogy a megújuló energiaforrások mellett ez az egyik megoldás a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadásra.
A nukleáris termelés logisztikája
Az atomenergia jó lehetőségként merül fel. Atommagok irányított láncreakcióban történő hasadásával állítják elő, hő- és gőzfejlesztéssel, amely a turbinagenerátorok meghajtására szolgál.
Ahhoz, hogy ezt nagy mennyiségben lehessen megvalósítani, az EU-nak teljes üzemanyagciklust és ipari ökoszisztémát kell fenntartania, beleértve az uránellátást, az átalakítást, a dúsítást, az üzemanyagot és a többnyire nyomottvizes reaktorokból álló flottát. Ezek biztosítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát és a hálózat megbízhatóságát.
Franciaország dominál a termelésben: az EU nukleáris villamos energiájának 58 százalékát adja, és nagymértékben függ tőle. További jelentős termelők Spanyolország, Svédország, Finnország és Belgium, amelyek együttesen a termelés mintegy 26 százalékát állítják elő. Az olyan országok, mint Szlovákia, Magyarország, Belgium, Bulgária, Csehország és Finnország kisebb flottával rendelkeznek, annak ellenére, hogy nemzeti energiamixükben a leginkább támaszkodnak a nukleáris energiára.
Összességében azonban az EU nagymértékben függ az atomenergiától, amely 2026-ban a villamos energia 24 százalékát termelte. Jelenleg 98 reaktort üzemeltet 12 államban, mintegy 96,2 GW kapacitással, tehát a rendszer fejlett, de korlátozott.
A rendszer az összehangolt ellátási láncoktól, az erős szabályozási felügyelettől, a szakképzett munkaerő fejlesztésétől, a hulladékgazdálkodástól, valamint az építés, az üzemeltetés és a leszerelés hosszú távú finanszírozásától függ. A bővítéshez a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítására, a reaktorokba és az ellátási láncokba történő új beruházásokra, valamint a finanszírozás, a munkaerő-kapacitás és az üzemanyag-biztonság javítására van szükség.
A nukleáris energia mint "fenntartható" lehetőség
Brüsszel megújult, de nem példa nélküli nukleáris törekvése. Az 1957-es Euratom-Szerződéssel kezdődött, majd az 1970-es évektől az 1990-es évekig, a mai reaktorok többségének megépítéséig tartó jelentős bővítési szakasz következett.
Néhány ország később elfordult a nukleáris energiától, például Olaszország az 1987-es népszavazás után, valamint Németország, amely 2023-ban fejezte be a fokozatos kivonulást, mivel a biztonsági szabályok a 2011-es fukusimai katasztrófát követően szigorodtak.
Az erőfeszítések 2023-ban tértek vissza, amikor az EU hivatalosan is integrálta az atomenergiát az EU taxonómiájába, hogy magántőkét vonzzon. Ez a "gazdaságilag fenntartható" besorolással jár. 2024-ben Brüsszel előterjesztette a nettó zéró iparági törvényt, amely "stratégiai" státuszt és 18 hónapos engedélyezési időt biztosít a nukleáris projekteknek.
A Bizottság 2026 márciusában elfogadta a kisméretű moduláris reaktorokra vonatkozó stratégiát, amely 200 millió eurós beruházási garanciát vezetett be a kisméretű moduláris reaktorok telepítésének felgyorsítására. A jelenlegi politika pedig, amelyet a 2025-ös nukleáris illusztratív program támogat, 241 milliárd eurós beruházási igényt határoz meg a reaktorpark fenntartásához és bővítéséhez.
A bővítést egy Franciaország vezette uniós államcsoport is ösztönzi. A 12 országot tömörítő nukleáris szövetségnek Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Finnország, Magyarország, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Belgium és Olaszország tagja. Céljuk, hogy 2050-re elérjék a 150 GW nukleáris energiakapacitást az SMR-ek gyorsabb kiépítése és a nukleáris projektek finanszírozásához való hozzáférés biztosítása révén.
Riválisuk a "Megújuló energiaforrások barátai", a Németország által vezetett koalíció, amely ellenzi, hogy az atomenergiát a szél- és napenergiával egy kategóriába sorolják. Az atomenergiával szembeni kritikák közé tartoznak a magas költségek és a hosszú építési határidők, a radioaktív hulladékok hosszú távú kezelésének megoldatlansága és a közvélemény érzékenysége a biztonsággal kapcsolatban.
A megújuló energiaforrásokra mindenképpen szükség van
A Bizottság 2030 utáni időszakra vonatkozó, az év végén elfogadásra kerülő energiaügyi keretrendszerének célja, hogy növelje a megbízható, megfizethető, hazai energiaellátást. A cél a kibocsátás 90 százalékos csökkentése 2040-re. A megújuló energiaforrások kulcsfontosságúak, mivel a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség minimalizálásával biztosítják a villamos energiát, a fűtést és a közlekedést.
"Bár az atomenergia rendelkezésre álló energiát biztosít, az új projektek továbbra is tőkeigényesek és időigényesek, ezért a megújulók továbbra is a rövid távú átmenet nagy részét adják" - mondta Zilli az Euronewsnak. A zöldenergia részaránya az EU energiamixében 2024-ben eléri a 25,2 százalékot, szemben az előző évi 24,4 százalékkal. Svédország 62,5 százalékos bruttó tiszta energiafelhasználásával az élen járt, míg Belgium (14,3 százalék) és Luxemburg (14,7 százalék) lemaradt.
Az IEA szerint 2025-ben az EU a tiszta energia növelésére tett erőfeszítései mintegy 333,4 milliárd eurót tettek ki. Európa magasabb célokat tűzött ki. A felülvizsgált megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (EU/2023/2413) legalább 42,5 százalékra kívánja növelni a zöld energia arányát, 2030-ra pedig 45 százalékra. Ez a 300 milliárd eurós REPowerEU kezdeményezésre épül, amely 2023-ra 45,3 százalékra növelte a megújuló energiaforrások részarányát az EU villamosenergia-termelésében, ami 4,1 százalékpontos ugrás és az elmúlt évtized legnagyobb növekedése.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-nak meg kell dupláznia a megújuló energiaforrások felhasználásának korábbi arányát. Az Eurostat szerint 2025-ben a villamosenergia-termelés 37,5 százaléka szél, 27,5 százaléka napenergia, 25,9 százaléka víz, 8,5 százaléka pedig éghető megújuló energiaforrásokból származik. Az AccelerateEU ezt a növekedést hivatott előmozdítani. A Bizottság 2026 nyarára villamosítási cselekvési tervet terjeszt elő, amelyben felvázolja a villamosítási célokat az ipari, a közlekedési és az építőipari ágazatban fennálló akadályok lebontása érdekében.
A napirenden szerepel a fenntartható közlekedési beruházási terv gyors végrehajtása is, hogy felgyorsuljon a környezetbarát repülőgép-üzemanyag bevezetése. A 11 millió kilométer hosszúságú modern hálózati rendszer nélkül a megújuló energiaforrások ösztönzése elmarad. "A hálózati infrastruktúra egyértelműen az egyik legfontosabb szűk keresztmetszete az energiaátállásnak. Európa hálózatának nagy része elöregedett, gyakran 40-50 éves, és nem egy nagymértékben villamosított, decentralizált energiarendszerre tervezték" - figyelmeztetett Zilli.
A Bizottság 2026 nyaráig szeretné jóváhagyni a hálózati csomagot, hogy kezelje a lassú engedélyezés és az összekapcsolhatóság kihívásait. A csomag a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának fejlesztésére összpontosít a nagy szélerőműparkok és megújuló erőművek, köztük a tengeri szélerőművek és a vízerőművek újratelepítésével, hogy felgyorsítsa a tiszta energiaforrások elterjedését.
LNG és zöld hidrogén, az energiahordozók alulmaradtak
A nukleáris és megújuló energiaforrásokon túl az EU a földgázt/LNG-t és a zöld hidrogént mint további kritikus lehetőségeket integrálja. Az EU Energia Központja mindkettőt kezeli, hogy a keresletet összegezze, és a tagállamok ne licitáljanak egymásra a világpiacon.
Az EU fosszilis tüzelőanyagokról való átállásával párhuzamosan is az LNG marad az elvesztett orosz gáz pótlásának elsődleges eszköze. Ezt támogatja a REPowerEU keretrendszer, amely az úszó újragázosítási terminálok és a rendszerösszekötők bővítését finanszírozza.
A zöld hidrogén a "tiszta alternatíva" az olyan nehézipari ágazatok számára, mint az acélipar és a vegyipar, amelyek nem képesek kizárólag villamos energiával működni.
A hidrogént megújuló energia felhasználásával állítják elő vízhasítással, ami szén-dioxid-mentes üzemanyagot eredményez. Az EU a méretnöveléshez az Európai Hidrogénbankot használja, egy olyan támogatási mechanizmust, amely fedezi a "zöld prémiumot" (a drága hidrogén és az olcsó fosszilis tüzelőanyagok közötti árkülönbséget), hogy a tiszta üzemanyagot kereskedelmileg vonzóvá tegye a magánszektor számára.
Európának többféle megoldásra van szüksége
Bár az EU jó irányba halad, a politikai zavarok miatt az előrelépés inkább reaktív lépésnek tűnik, mint hosszú távú stratégiának - mondta Zilli, aki szerint a megújuló energiaforrások és a nukleáris források önmagukban nem fogják megoldani Európa energiabiztonságát. Az energiaellátás elégségességének a blokk energiastratégiájának központi részét kell képeznie.
"Nem a gazdasági teljesítmény csökkentéséről van szó, hanem az energia hatékonyabb felhasználásáról a rendszer rugalmasságán belül, értékromlás nélkül" - magyarázta Zilli, és figyelmeztetett, hogy bár az EU 2030-ra kitűzött 45,5 százalékos megújulóenergia-célkitűzése kulcsfontosságú viszonyítási alapként szolgál. Európa elavult hálózata veszélyezteti a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseit, korszerűsítés nélkül pedig az új villamosenergia-források integrálása és elosztása továbbra is komoly kihívást jelent.