Európa energiabiztonságát súlyosan megrendítette a Hormuzi-szoros lezárása. Az Irán körüli háború miatt 2026 márciusának elején leállt a tankhajó-forgalom, így a katari és emirátusi LNG, valamint a Perzsa-öbölbeli olaj szállítása visszaesett vagy teljesen leállt.
Az energiaválság rávilágított az EU külföldi partnerektől való függőségére, és arra kényszerítette a blokkot, hogy alternatív energiaforrások után nézzen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megújuló energiaforrások, különösen a szél- és a napenergia, ma már az EU energiatermelésének gerincét adják. Ez az elmozdulás 2025-ben vált véglegessé, amikor együttesen az uniós áramtermelés rekordnak számító 30 százalékát állították elő. Ez volt az első alkalom, hogy termelésük meghaladta a fosszilis energiahordozókra jutó 29 százalékos részesedést.
Most pedig az EU a nukleáris energiához fordul, amely jelenleg nagyjából az uniós áramtermelés 23 százalékát adja. Nemrég a Bizottság olyan stratégiát vázolt fel, amelynek célja, hogy az első kisméretű moduláris reaktorok (SMR-ek) a 2030-as évek elejére üzembe álljanak, és 2026 márciusáig 330 millió eurót vállalt a nukleáris és fúziós kutatások felgyorsítására.
A blokk 2026 januárjában betiltotta az összes orosz gáz- és cseppfolyósítottföldgáz-behozatalt, amelyeket globális LNG-szállítmányokkal és a biometán-termelés növelésével váltott ki. Kulcsszerepet kap a zöld hidrogén is; fejlesztését a 2025 júliusában elindított uniós Energia- és Nyersanyag-platformon keresztül hangolják össze.
Jó irányt választott-e az EU energiamixének diverzifikálásakor? Kellene-e az uniónak egyetlen energiahordozót előnyben részesítenie? Kérdőívünk névtelen, és kitöltése csak néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredmények megjelennek majd az egész EU-ra kiterjedő XL-tartalmainkban - videókban, cikkekben és hírlevelekben -, és segítenek alakítani tudósításainkat, miközben azt vizsgáljuk, miként erősítheti meg Európa pozícióját a mesterséges intelligencia korszakában.