Európa energiabiztonságát súlyosan megrendítette a Hormuzi-szoros lezárása. Az iráni háború miatt 2026 márciusának elején leállt a hajó-forgalom, így a katari és emirátusi LNG, valamint a Perzsa-öbölbeli olaj szállítása visszaesett.
Az energiaválság rávilágított az EU külföldi partnerektől való függőségére, és arra kényszerítette a blokkot, hogy alternatív energiaforrások után nézzen. A megújuló energiaforrások (különösen a szél- és a napenergia) ma már az EU energiatermelése gerincének számítanak. Az elmozdulás 2025-ben lett látványos, amikor a szél- és a naperőművek az uniós áramtermelésnek összesen a 30 százalékát adták. Ez volt az első alkalom, hogy termelésük meghaladta a fosszilis energiahordozókra jutó 29 százalékos részesedést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU ismét közelít a nukleáris energiához, mely jelenleg az uniós áramtermelés 23 százalékát adja. Az Európai Bizottság nemrég olyan stratégiát vázolt fel, amelynek célja, hogy az első kisméretű moduláris reaktorok (SMR-ek) a 2030-as évek elejére üzembe álljanak, illetve eldöntötték, hogy 2026 márciusáig pedig 330 millió eurót csorgatnak a nukleáris és fúziós kutatások felgyorsítására.
A blokk 2026 januárjában betiltotta az orosz gáz és LNG importját, az ebből fakadó hiányt máshonnan érkező LNG-szállítmányokkal és a biometán-termelés növelésével egyenlítették. Kulcsszerepet kap a zöld hidrogén is; fejlesztését a 2025 júliusában elindított uniós Energia- és Nyersanyag-platformon keresztül hangolják össze.
Jó irányt választott-e az EU energiamixének diverzifikálásakor? Kellene-e az uniónak egyetlen energiahordozót előnyben részesítenie? Kérdőívünk névtelen, kitöltése csak néhány másodpercet vesz igénybe. Mondja el véleményét.