"Ebben a geopolitikai világban hitelesnek kell lennünk, ehhez pedig egységesnek és döntésképesnek kell lennünk" - mondta Kaja Kallas külügyi főképviselő az Euronewsnak, miközben a blokk az Orbán utáni korszakra készül.
A vétók eszközként való felhasználása aláássa az Európai Unió demokratikus alapelveit, mivel 26 tagállam érdekeit egyetlen ellenszegülő eltérítheti - mondta Kaja Kallas külügyi főképviselő az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kallas Orbán Viktor 16 éves kormányzásának végére reflektált, amelynek során a magyar miniszterelnök gyakran frusztrálta az EU többi állam és kormányfőjét az állandó vétózásával.
"Tisztáznunk kell, hogy valójában az uniós szerződések nem rendelkeznek a vétóról. A szerződések az egyhangúságon alapulnak, vagyis azon, hogy mindenki egyetért" - mondta Kallas az Euronewsnak az uniós vezetők ciprusi informális csúcstalálkozóján.
"A közelmúltban láttuk, hogy amikor 26 ország akar valamit, és egy nem, akkor a végén azt csináljuk, amit az az egy ország akar, nem pedig azt, amit a 26 akar. Tehát ez nem igazán demokrácia".
Az uniós szerződések jogi utat biztosítanak az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttéréshez. A 22-es csapdája azonban az, hogy egy ilyen váltáshoz egyhangúságra van szükség.
"Mindenképpen meg kell vizsgálnunk a munkamódszereinket is, hogy hatékonyabbak legyünk, mert ebben a geopolitikai világban hitelesnek kell lennünk - ehhez pedig egységesnek kell lennünk, és képesnek kell lennünk döntéseket hozni" - tette hozzá.
Az EU külpolitikai vezetőjeként - egy olyan területen, ahol egyhangúságra van szükség - Kallas első sorból nézett szembe Orbán Viktor számos vétójával. Időnként saját nevében kellett nyilatkozatokat kiadnia, miután a közös kommünikék lehetetlennek bizonyultak.
E nehéz időszakot követően a főképviselő úgy nyilatkozott, hogy "nagyon bízik" a "jó együttműködésben" Magyar Péter leendő kormányával, aki a magyarországi választásokat azzal az ígérettel nyerte meg, hogy helyreállítja a Budapest és Brüsszel közötti, jelenleg mélyponton lévő kapcsolatokat.
Magyar kijelentette, hogy a vétó továbbra is "érvényes lehetőség", feltéve, hogy konstruktívan használják.
"Nem szaladhatunk az események elébe. Először is fel kell állítani az új magyar kormányt, ami valószínűleg május közepén fog megtörténni" - mondta Kallas.
"Aztán meglátjuk, hogy újra felülvizsgálhatjuk-e a korábban blokkolt döntéseket".
Geopolitikai döntés
A héten két magyar vétót is feloldottak: az egyiket az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelről, a másikat pedig az Oroszország elleni 20. szankciócsomagról.
Orbán Viktor azonban úgy tűnik, hogy az Ukrajna csatlakozási folyamatával kapcsolatos, csaknem két éve fennálló vétóját meg akarja hagyni Magyar örökségként. Ennek eredményeként Kijev még egyetlen csatlakozási tárgyalási szakaszt sem nyitott meg.
A leendő miniszterelnök, Magyar Péter ellenezte a Kijevvel folytatott tárgyalások felgyorsítását, és ezt a nézetet más tagállamok is osztják, akik attól tartanak, hogy ez aláásná a bővítési politika hitelességét és integritását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben továbbra is "egyértelmű időpontot" sürget országa gyorsított menetrend szerinti felvételére. A teljes jogú tagság alternatívájaként a félkész tagságra vonatkozó ajánlatokat is elutasította.
"Ukrajnának nincs szüksége szimbolikus EU-tagságra. Ukrajna megvédi önmagát - és megvédi Európát is. És ezt nem szimbolikusan teszi - az emberek valóban meghalnak" - mondta Volodimir Zelenszkij a héten, mielőtt csatlakozott volna az EU vezetőihez Cipruson.
"A közös európai értékeket védjük. Úgy vélem, megérdemeljük a teljes jogú tagságot".
Kaja Kallas, aki határozottan támogatta Kijev törekvéseit, azt mondta, fontos, hogy "mindkét oldalon" - a tagállamok közvéleményén és az ukrajnai jogi reformokon - dolgozzanak, és hogy a tagjelölt országokról szóló narratívát megváltoztassák.
"Arról is kell beszélnünk, hogy mit nyerünk ezeknek az országoknak a csatlakozásával" - mondta.
"Egy nagyobb Európa, egy védelmi szempontból erősebb Európa, valamint egy nagyobb egységes piac, amely a vállalataink számára előnyös - mindezek révén hitelesebb geopolitikai hatalom leszünk a világban" - tette hozzá. "Ez mindig geopolitikai döntés."
Ukrajna - jegyezte meg Kallas - messze a legnagyobb hadsereggel rendelkezik Európában, ami azt jelenti, hogy "Európa erősebb lenne, ha Ukrajna velünk lenne".