Magyar választási kampány: Fidesz-támogatók Meta-cenzúrát emlegetnek, bizonyíték nélkül
A Magyarországon kormányzó, jobboldali populista Fideszt támogató közösségi médiás fiókok azzal vádolják a Meta technológiai óriást, hogy beavatkozik az ország közelgő választásaiba, azt állítva, hogy a pártot és Orbán Viktor miniszterelnököt cenzúrázzák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs is ráerősített ezekre az állításokra.
„Az elmúlt napokban számos jelzést kaptunk arról, hogy egyes felhasználók nem tudják lájkolni a Fideszhez köthető tartalmakat a Facebookon” – mondta március 29-én.
A Cube, az Euronews tényellenőrző csapata azonban nem talált hiteles bizonyítékot az állítások alátámasztására.
Beavatkozásról szóló vádak
A vádak egy X-en közzétett bejegyzésből indultak, amelyet Mario Nawfal, libanoni–ausztrál politikai kommentátor osztott meg, aki általában a populista irányzathoz áll közel.
„EXCLUSIVE BREAKING: FACEBOOK RESTRICTS ORBÁN POSTS WEEKS BEFORE HUNGARY’S ELECTION” – írta március 18-án.
Nawfal, aki hét nappal később interjút készített Orbánnal, azt állította, hogy az április 12-i „sorsdöntő” választások előtt a Facebook „állítólag korlátozza az ország miniszterelnökének bejegyzéseit”.
Szerinte ezt az ellenzéki Tisza Párt egyik tagjának felhívása váltotta ki, a konzervatív, EU-párti pártot a korábbi fideszes Magyar Péter vezeti. A politikus állítólag arra buzdította híveit, hogy „tömegesen jelentsék” Orbán tartalmait.
Az állításokat ezután átvette a lengyel konzervatív hírportál, a wPolityce.pl, valamint a Fideszhez közel álló magyar lap, a Mandiner. A Mandiner Nawfal „ellenzéki tagjakát” a Tisza EP-képviselőjeként azonosította, Dávid Dóraként, aki korábban a Metánál volt jogi tanácsadó.
A Cube további információért megkereste Nawfalt, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. Nyilvánosan elérhető bizonyíték nincs arra, hogy a Meta célba vette vagy cenzúrázta volna a Fidesz vagy Orbán bejegyzéseit.
A Meta szóvivője közölte, hogy „nincsenek korlátozások a [magyar] miniszterelnök fiókjain”, és egyetlen bejegyzését sem távolították el.
„Közösségi alapelveink és szabályaink mindenkire egyformán vonatkoznak, és olyan rendszereink vannak, amelyek kiszűrik a bejelentési rendszerrel való összehangolt visszaélési kísérleteket” – tette hozzá a szóvivő.
Környezetéből kiragadott videó
A Dávidot célzó vádak úgy tűnik, félrevezető módon kiragadnak a kontextusából néhány korábbi kijelentését, köztük egy videót is, amelyet 2025 novemberében tett közzé közösségi oldalain.
A videóban Dávid arról beszélt követőinek, hogy „a propagandisták és a Mi Hazánk azzal vádolták, hogy „manipulálja a Meta algoritmusait”, ami szerinte „nem igaz”.
„Sokat tehettek azért, hogy az algoritmus ne emelje fel a Fidesztől és a Fidesz holdudvarától érkező hazug, valótlan, félrevezető és gyűlöletkeltő posztokat” – mondta Dávid a videóban.
„Hogyan? Így: jelentsétek őket, és válasszátok ki a leginkább megfelelő kategóriát” – tette hozzá, miközben a képernyőn lépésről lépésre bemutatták, hogyan lehet bejelentést tenni.
A felhasználók bejelenthetik a platformnak azokat a tartalmakat, amelyek sértik a Meta közösségi irányelveit.
Ide tartozik többek között az „uszuló, gyűlöletkeltő tartalom”, amely embereket faji hovatartozásuk, etnikumuk, nemzetiségük, fogyatékosságuk, vallásuk, kasztjuk, szexuális irányultságuk, nemük, nemi identitásuk vagy súlyos betegségük miatt támad – a Meta irányelvei szerint.
A Meta eközben a félretájékoztatást „más típusú megnyilvánulásnak” tekinti, és azzal érvel, hogy „nincs mód egy átfogó tiltólista megfogalmazására”.
Európában a felhasználók álhírnek vélt bejegyzéseket is jelenthetnek a Facebookon, ezeket később független tényellenőrök vizsgálják felül.
Az Egyesült Államokban azonban más a gyakorlat: a Meta 2025 elején bejelentette, hogy fokozatosan felhagy a hivatásos tényellenőrök alkalmazásával, és az X-hez hasonló „közösségi jegyzetek” rendszere felé mozdul el, amelyben a felhasználók maguk írhatnak megjegyzéseket a félrevezetőnek tartott posztokhoz.
Az alapító Mark Zuckerberg akkor azt mondta, hogy a régi rendszerben „túl agresszíven” moderálták a bejegyzéseket.
Egy ilyen lépést azonban Európa-szerte jóval bonyolultabb lenne bevezetni az úgynevezett Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) miatt, amely a dezinformáció terjedésének visszaszorítását célozza, és arra kötelezi az online platformokat, hogy kezeljék a demokratikus folyamatokat fenyegető kockázatokat. A szabályokat megszegő platformokra súlyos pénzbírságok várnak.
A Meta tényellenőrzési gyakorlata az óceán innenső oldalán mindenesetre változatlannak tűnik – legalábbis egyelőre. A vállalat egyik szóvivője közölte, hogy „a harmadik fél által végzett tényellenőrzés az Egyesült Államokon kívül továbbra is működik. Ez vonatkozik Magyarországra, ahol az AFP-vel dolgozunk együtt, valamint az Európai Unióra is”.
„A Community Notes rendszert az Egyesült Államokban vezetjük be először, és a további országokra való kiterjesztés előtt folyamatosan fejleszteni fogjuk. Egy jól működő Community Notes-ökoszisztéma kiépítése időbe telik” – tette hozzá a szóvivő.
Így Dávid felhívása, hogy a felhasználók jelentsék a „hazug, valótlan, félrevezető és gyűlöletkeltő bejegyzéseket”, önmagában nem sérti az irányelveket, mivel összhangban áll a DSA céljával, hogy a cégek mérsékeljék az ártalmas és félrevezető tartalmak terjedését.
A Cube megkereste Dávidot is, de nem kívánta pontosítani, hogy a Fidesz mely tartalmaira gondolt. A vele szembeni vád egy sor olyan állítás után érkezett, amely szerint a Fidesz tisztességtelen eszközökkel lép fel politikai ellenfeleivel szemben.
Az elmúlt hónapokban a pártot azzal is vádolták, hogy lejárató kampányt folytat ellenfelei ellen, többek között mesterséges intelligenciával generált képeket terjesztve róluk: például hamis felvételeket a Tisza vezetőjéről, Magyar Péterről, illetve olyan, koporsóban vitt magyar katonákat ábrázoló videókat, amelyekkel az Ukrajna oroszok elleni támogatása ellen próbált hangulatot kelteni.
Noha a Meta szabályzata szerint eltávolítja azokat a „tartalmakat, amelyek várhatóan közvetlenül hozzájárulnak a politikai folyamatok működésének megzavarásához”, dezinformációval foglalkozó kutatók szerint a szűrőrendszer továbbra sem tökéletes, és ilyen anyagok még mindig fel-felbukkannak a platformjain.
A Meta-csapat tagjai is célkeresztben a befolyásolási vádak miatt
Nem Dávid az egyetlen, akit név szerint is megtaláltak, és azzal vádoltak, hogy a Metán keresztül kampányt folytat a Fidesz ellen.
Egy sor bejegyzés a közösségi médiában Oskar Braszczyńskit, a Meta közép- és kelet-európai kormányzati és társadalmi kapcsolatokért felelős partnerét is azzal vádolta, hogy ő áll a magyar kormánypárt ellen irányuló kampány élén.
Március 18-án Philip Pilkington konzervatív politikai kommentátor, a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatója, egy Orbán Viktor miniszterelnökhöz szorosan kötődő agytröszt és felsőoktatási intézmény, olyan X-bejegyzést tett közzé, amelyet „breaking newsként” tálalt, és amelyben azt állította, hogy Braszczyński „visszafogja” Orbán közösségimédia-jelenlétét.
Az állításokat átvevő egyetlen fiók sem mutatott be kézzelfogható bizonyítékot a vádak alátámasztására.
Ehelyett az X felhasználói Braszczyński Ukrajna melletti egyértelmű kiállását és LMBT-jogokat támogató Facebook-bejegyzéseit úgy írták le, mint a „klasszikus ismertetőjegyeit” azoknak a „progresszív liberálisoknak, akiket Európában a választások befolyásolásával bíznak meg”.
Philip Pilkington a Cube-nak úgy nyilatkozott, hogy állításait nem tudja részletesebben alátámasztani, de az információkat egy „magas rangú budapesti kormányzati forrás” szolgáltatta számára.
Braszczyński eközben nem reagált megkeresésünkre.
A Meta pedig nem kívánt nyilatkozni sem a Braszczyńskivel, sem a Dávid Dórával kapcsolatos vádakról.