Eszkalálódó közel-keleti háború: a Nemzetközi Energiaügynökség kormányokat sürget az olajkereslet csökkentésére távmunka, sebességkorlátozás és több tömegközlekedés révén
A kormányokat arra sürgetik, hogy ösztönözzék a távmunka elterjedését, csökkentsék a sebességhatárokat és támogassák az átállást a közösségi közlekedésre, valamint fontolják meg a gépkocsihasználat korlátozását a nagyvárosokban – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében, amely a globális olajellátást a Hormuzi-szoros lezárása miatt „drámai” módon felborító helyzetre hivatkozik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án katonai csapásokat indított Irán ellen, az olaj ára hordónként 100 dollár fölé emelkedett, megrendítve a gazdaságokat és felszínre hozva az energiapiacok sérülékenységét.
Elemzők szerint az ár hordónként akár 200 dollárra is felkúszhat, mivel az enyhülésnek nincs jele, jóllehet politikai egyeztetések folynak egy lehetséges haditengerészeti misszióról, amely hajókat kísérne át a Szuezi-csatornán. Ezt az elképzelést először Donald Trump amerikai, majd Emmanuel Macron francia elnök vetette fel, ám Arsenio Dominguez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet vezetője nemrég biztonsági aggályokra hivatkozva elvetette.
Az IEA a jelenlegi zavarokat „a modern történelem legnagyobb kínálati sokkjának” nevezi, amelyet a fokozódó közel-keleti feszültségek idéztek elő, gyakorlatilag lezárva egy létfontosságú kereskedelmi útvonalat, amely a globális olajkitermelés és -szállítás 20 százalékát adja, mintegy 15 millió hordó nyersolajat és 5 millió hordó olajterméket.
„A Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom újraindítása az egyetlen legfontosabb lépés a stabil olaj- és gázáramlás helyreállításához, valamint a piacokra és az árakra nehezedő nyomás enyhítéséhez” – figyelmeztet a jelentés. „Addig is a világ országai számos intézkedést tesznek a kínálat növelésére, illetve arra, hogy mérsékeljék az éles áremelkedések fogyasztókra gyakorolt hatását.”
Távmunka, lassabb tempó az utakon, kevesebb repülés
A távmunka, az autópályákon engedélyezett sebesség csökkentése, a közösségi közlekedés nagyobb aránya, az autómegosztás és a tudatosabb vezetés gyorsan visszafoghatná az üzemanyag-felhasználást – állítja az IEA, amely azt szeretné, ha a kormányok ilyen lépésekre ösztönöznék az embereket az olaj iránti kereslet csökkentése érdekében.
A közúti közlekedés adja a globális olajkereslet mintegy 45 százalékát, bár ennek aránya jelentősen eltér: Dél-Koreában körülbelül egyharmad, míg Európa és Latin-Amerika egyes részein akár kétharmad is lehet. A tehetősebb gazdaságokban elsősorban a személyautók hajtják a keresletet, az úton felhasznált energia mintegy 60 százaléka hozzájuk köthető.
Az IEA stratégiája azonban nem merül ki a közúti közlekedésben.
A Párizsban működő ügynökség szerint a légi közlekedés visszafogása – ahol van alternatíva – szintén jelentős megtakarítást hozhat. Rövid távon önmagában az üzleti utak száma is mintegy 40 százalékkal csökkenthető lenne, és ha a vállalatok széles körben mérsékelnék üzleti utazásaikat, az a repülőgép-üzemanyag iránti keresletet 7–15 százalékkal apaszthatná.
A jelenlegi globális válságra reagálva több ország is kiterjesztette a távmunkát. A Fülöp-szigetek és Pakisztán négynapos munkahetet vezetett be a közszolgák számára, míg Srí Lanka szerdánként zárva tartja a közintézményeket.
Laosz, Thaiföld és Vietnam is aktívan népszerűsíti az otthoni munkavégzést. Hasonló intézkedésekre került sor Európa-szerte a 2022–23-as energiaválság idején is, amikor a kormányok szintén arra kérték a munkavállalókat, hogy maradjanak otthon az olajkereslet visszafogása érdekében.
A vészhelyzeti olajtartalékok messze nem elegendők
Bár 400 millió hordónyi vészhelyzeti olajtartalékot már felszabadítottak, a döntéshozók óva intenek attól, hogy a világ pusztán a kínálatra támaszkodva próbálja stabilizálni a piacokat. Az IEA egyértelmű figyelmeztetése szerint ebben az ingadozó, bizonytalan környezetben nem lehet puszta termelésnöveléssel kilábalni az olajsokkból – alkalmazkodni kell az alacsonyabb fogyasztáshoz.
Ez a hatodik alkalom, hogy az IEA tagországai összehangolt vészintézkedéseket hoznak az olajpiac stabilizálására a szervezet 1974-es megalakulása óta. Hasonló közös beavatkozásokra 1991-ben, 2005-ben, 2011-ben és kétszer 2022-ben került sor.
A mostani válság azonban – az ügynökség szerint – messze nem csak az olajra terjed ki, hanem a földgázszállítások zavarait is magában foglalja, ami az áramellátás biztonságára és az árakra is láncreakciószerű hatást gyakorol.
Johannes Rauball, a Kpler piackutató cég vezető nyersolaj-elemzője szerint, ha a Hormuzi-szoros még további két hónapig zárva marad, az ellátási kockázatok „meredeken emelkednek”.
„Az Európa felé tartó utolsó közel-keleti szállítmányok még most futnak be, így a csökkenő közel-keleti olajáramlás közvetlen hatása még nem mutatkozott meg teljes mértékben” – mondta Rauball az Euronewsnak.
A megugró költségek a legrosszabb forgatókönyv esetén komoly nyomás alá helyezhetik az európai finomítókat, ami Rauball szerint várhatóan keresletcsökkenést és a finomítói kapacitások kényszerű visszafogását váltaná ki, ahogy a nyersanyag ára megfizethetetlenné válik.
„A jelenlegi válság minden jel szerint a nyersolaj-ellátás legnagyobb zavarát hozza a globális olajpiac történetében. A Közel-Keletről származó mintegy 10 millió hordó nyersolaj és kondenzátum lehetséges kiesése – ami a világfogyasztás nagyjából 10 százaléka – éles, rövid távú sokkot jelentene” – fogalmazott Rauball.
Túl az olajkeresleten
Az IEA arra is figyelmeztetett, hogy az emelkedő energiaárak a legszegényebb háztartásokat sújthatják a leginkább, és arra szólította fel a kormányokat, hogy célzott pénzügyi támogatással enyhítsék a terheket.
Az Európai Unióban az állam- és kormányfők csütörtökön egy fontos csúcstalálkozón gyűltek össze, hogy megvitassák a fogyasztói villanyszámlák csökkentését szolgáló, rövid távú intézkedéseket, köztük a nemzeti adókat, a hálózati díjakat és a szén-dioxid-költségeket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az Irán elleni háború „azonnali hatással” van az energiapiacokra.
Az uniós vezetők eddig azt hangsúlyozták, hogy a 27-ek elsősorban energiapiaci árkrízissel néznek szembe. Von der Leyen azonban csütörtökön először beszélt arról újságíróknak – részletek nélkül –, hogy a jelenlegi válság „felveti a jövőbeni ellátási kockázatok kérdését” is, hozzátéve: „lépnünk kell”.