Az olaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett, az iráni háború végét egyelőre nem látni. Összefoglaló a közel-keleti válság tizenharmadik napjának reggelén.
Az olajárak csütörtökön ismét 100 dollár fölé emelkedtek, és mivel az iráni háborúból kinőtt közel-keleti válság végét egyelőre nem látni, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a hordónkénti 90-100 dollár egy időre beállhat. A 29 tagországot számláló (Magyarország is szerepel az országok sorában), és eredendően az ellátást veszélyeztető rendkívüli helyzetek kezelésének céljával létrehozott Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdán közölte, hogy tartalékaiból a szervezet közel 50 éves története során az eddigi legtöbb olajat szabadította fel, így összesen 400 millió hordót, melyből 172 millió hordó az Egyesült Államokból származik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni háború közel két hete tart, Teherán pedig a harmadik napon közölte, hogy lezárja az Arab-öbölt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorost, melyen a globális olaj- és földgázkereskedelem ötöde halad át. Irán a héten azt mondta, hogy amíg nem ér véget az amerikai-izraeli offenzíva, addig a szoros zárva marad, és tegneri aknákat kezdett telepíteni a tengerszorosba. Trump erre megfenyegette Teheránt, hogy emiatt Irán súlyos válaszcsapásoknak néz elébe, később pedig bejelentette, hogy eddig tizenhat iráni aknatelepítő hajót lőtt ki az Egyesült Államok hadserege.
Az Arab-öböl kijáratánál számos hajó vesztegel, és nincsenek biztonságban. A brit hatóságok csütörtökön közölték, hogy egy lövedék az Egyesült Arab Emírségek közelében csapódott be egy konténerszállító hajóba. Azt írták, hogy a szállítóhajót a száramázását tekintve ismeretlen lövedék találta el, ami kisebb tüzet okozott a fedélzeten. A britek két, iraki vizeken tartózkodó tartályhajóval kapcsolatban is azt írták, hogy eltalálták azokat, Bagdad pedig már korábban közölte, hogy a válság miatt csökkenti az olajkitermelést, és így Kuvait, illetve Szaúd-Arábia is. Bahrein eközben arról számolt be, hogy Irán támadást hajtott végre az országban lévő üzemanyagtartályok ellen, míg Szaúd-Arábia közölte, hogy iráni Sahed drónokat fogtak el, melyek az egyik olajmezőjüket vették célba.
Teherán közölte, hogy amerikai-izraeli gazdasági és technológiai létesítményeket vesznek célba
Sőt, azt is írták, hogy készen állnak egy hosszú, a világgazdaságot "elpusztító" háborúra. Mondták mindezt azután, hogy két kereskedelmi hajót lőttek ki, és megfenyegették az Egyesült Államok, illetve azok szövetségeseinek bármely hajóját.
"Az ellenség szabad kezet adott nekünk, hogy az Egyesült Államokhoz és a cionista rezsimhez tartozó gazdasági létesítményeket és bankokat vegyük célba" - közölte az iráni Forradalmi Gárda (IRGC), válaszul azokra a hírekre, melyek szerint egy iráni bankot ért támadás. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy "országom legrégebbi bankjának egyik fiókját bombázták, miközben tele volt az ott dolgozókkal", és hozzátette, hogy az iráni fegyveres erők megtorolják a csapást. A teheráni rezsim fenyegetése miatt több nagy nemzetközi vállalat bezárta vagy kiürítette irodáit az Arab-öböl-menti országokban, így például az amerikai Citi és a brit Deloitte a dubaji irodáit, míg a brit PwC a szaúdi, a katari, az Egyesült Arab Emírségek-beli és kuvaiti irodáit.
Az Egyesült Államoknak és Izraelnek "számolnia kell azzal, hogy hosszú távú és kimerítő háborúba sodródnak, mely tönkreteszi az egész amerikai gazdaságot és a világgazdaságot is" - mondta az állami televíziónak Ali Fadavi, az IRGC főparancsnokának tanácsadója.
Izrael és Irán egymást lövik
Az izraeli hadsereg közölte, hogy csütörtökön kora reggel több hullámban iráni rakétákat lőttek ki Izraelre, az iráni média pedig arról számolt be, hogy az IRGC közös rakétaakciót hajtott végre Izrael ellen Teherán libanoni szövetségesével, a Hezbollahhal. Csütörtök reggeli közleményében a terrorszervezet azt írta, hogy rakétákat lőtt ki egy izraeli katonai hírszerző bázisra Tel-Aviv külvárosában.
Izrael szintén csütörtökön reggel számolt be arról, hogy "széles körű" csapásokat mért Teheránra és a Hezbollah egyik libanoni fellegvárára.
Az izraeli hadsereg Izrael két külön helyszínén is óvóhelyre küldte az embereket, miután közlése szerint "Iránból Izrael Állam területe felé indított rakétákat azonosított". Hozzátették, hogy védelmi rendszereik működnek.
Az iráni támadás első hullámát követően a mentőszolgálat azt írta, hogy az egyik rakéta becsapódása tüzet okozott, de áldozatokról nem számoltak be. Közölték, hogy mentősöket vetettek be az óvóhelyekre vezető úton elesett személyek ellátására.
Hét halálos áldozatot követelt egy Bejrútra mért támadás
Miközben a Hezbollah csapásokat mért Izraelre, Libanon szerint egy Bejrút tengerpartjára mért izraeli csapás legalább hét ember halálát okozta csütörtökön kora reggel. Az izraeli hadsereg azt írta, hogy éjjel folyamatosan támadta Bejrút déli részét, ahol a Hezbollahnak számos állása van. Az izraeli hadsereg a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy "30 percen belül 10 terrorista létesítményre csaptak lea Bejrút déli részén lévő Dahijeh kerületben, köztük a hírszerzés központjára, a Radwan egység egyik főhadiszállására, illetve további parancsnoki központokra."
A helyi média képein látható, hogy füst szállt fel a tengerparti Corniche út mentén. "A bejrúti Ramlet al-Bayda városára mért izraeli ellenséges csapásnak hét halottja és 21 sebesültje van" - áll a libanoni egészségügyi minisztérium közleményében.
Ez volt a harmadik támadás a főváros szívében az iráni háború kezdete óta.
A Hezbollah múlt héten támadta meg Izraelt, miután az első amerikai-izraeli csapásokban megölték Ali Hámenei iráni ajatollahot annak teheráni rezidenciáján. Izrael előtte azt írta, hogy amennyiben a Hezbollah nem támad rá, akkor ők sem támadják Libanont, de a terrorszervezet első rakétáját szinte azonnali válaszcsapások követték. A libanoni hatóságok szerint a másfél hete tartó offenzíva több mint 630 ember halálát okozta, és több mint 800 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát. Szerdán késő este Emmanuel Macron francia elnök felszólította Izraelt, hogy állítsa le libanoni szárazföldi offenzíváját, és az Irán által támogatott Hezbollah csoportnak is jelezte, hogy "azonnal" hagyjon fel a támadásokkal, miután beszélt Joseph Aoun libanoni elnökkel. A libanoni kormány korábban elítélte a Hezbollahot, amiért megtámadta Izraelt, és a terrorszervezet lefegyverzésére és betiltására szólított fel. A betiltás szinte lehetetlen, a szervezet számos képviselője ül a bejrúti parlamentben.