Az Európai Bizottság kész módosítani a metánszabályokat az amerikai gázlobbi nyomására, de a 2025-ben zajlott titkos egyeztetések kérdéseket vetnek fel az átláthatóságról.
2020-ban az EU elindította metánstratégiáját, az első átfogó tervet, amely az energia-, a mezőgazdasági és a hulladékgazdálkodási ágazat metánkibocsátásának korlátozását célozza. A stratégia nyomán 2024-ben elfogadták az uniós metánrendeletet (EUMR).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez arra kötelezi az EU-ban működő fosszilisenergia-vállalatokat, valamint a gázimportőröket, hogy tevékenységük és ellátási láncaik teljes hosszában nyomon kövessék, jelentésben rögzítsék és felderítsék a metánszivárgásokat. Így csökken az energiapazarlás, és több gáz jut el a fogyasztókhoz ahelyett, hogy a légkörbe szökne.
Csakhogy az Euronews birtokába jutott belső tájékoztatók és jegyzőkönyvek arra utalnak, hogy ezek az alapvető szabványok hamarosan megváltozhatnak. A felülvizsgálat lehetősége egy sor átláthatatlan amerikai–uniós egyeztetés nyomán került napirendre, amelyek befolyásolhatják Európa fenntarthatósági és energiafüggetlenségi céljait.
2025-ben uniós tisztviselők többször is találkoztak vezető cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) termelőkkel, iparági szervezetekkel és az amerikai kormány képviselőivel. Az egyik ilyen találkozóra készült, 2025 márciusára datált belső feljegyzésből kiderül, hogy az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős főigazgatósága, a DG ENER nyitott az EUMR módosítására az első, 2028-as metánintenzitási jelentést követően. Emellett közvetlenül az LNG-termelőkkel egyeztetne arról, hogyan alkalmazzák a szabályokat és előírásokat.
Az oknyomozó klímaszervezet, az ARIA információszabadság-kérelme – amelynek eredményeit megosztotta az Euronewsszal – olyan feljegyzéseket tárt fel, amelyekben legalább két DG ENER-tisztviselő számára fogalmaztak meg üzeneteket az amerikai gázipari óriásokkal, köztük az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájával tartandó megbeszélések előtt. Magát a találkozót nem hozták nyilvánosságra.
A feljegyzés a Bizottság részéről rugalmasságot sugallt. Egy részlete így szólt: „E jelentések alapján a Bizottság feladata egy jelentés elkészítése. Ez egy nagyon fontos jelentés lesz. A Bizottság a metánintenzitás számos lényeges vonatkozását vizsgálja majd: a hatást az energiaellátás biztonságára, az Unió gazdaságának versenyképességére, valamint az esetleges globális és regionális piaci torzulásokra.” A DG ENER hozzátette: „Ha a Bizottság e szempontok bármelyike kapcsán komoly aggályokat állapít meg, javaslatot is tehet a rendelet módosítására.”
Egy, a magas rangú bizottsági tisztviselő, Cristiana Lobillo Borrero által az energiaügyi biztosnak, Ditte Juul-Joergensennek küldött utólagos e-mail „a találkozó összefoglalóját” is tartalmazza, amely „sikeres első megbeszélésként” írja le az Egyesült Államok vállalataival folytatott egyeztetést a metánrendeletről.
Az amerikai cégek szerint a metánszabályozás túlságosan bonyolult, és megnehezíti az előírások betartását, különösen a molekulák nyomon követését az amerikai gázhálózatban. Az országos szintű egyenértékűség lehetőségéről érdeklődtek.
Amerikai nyomás
A metán erős üvegházhatású gáz, a jelenlegi globális felmelegedés mintegy harmadáért felelős. Az EU 2020-as stratégiája a fosszilisenergia-ágazat kibocsátásának jelentős csökkentését tűzi ki célul, szigorúbb monitoringgal, szivárgásészleléssel és jelentéstételi kötelezettséggel. A rendelet a behozott gázra is vonatkozik: előírja, hogy az EU-ba fosszilis energiahordozókat szállító cégek részletes adatokat szolgáltassanak a teljes ellátási láncukban keletkező metánkibocsátásról.
Ezek az előírások megnehezítik az amerikai LNG-exportot, amely ugrásszerűen nőtt, miután az EU az ukrajnai inváziót követően kiváltotta az orosz gázt. Az amerikai tisztviselők szerint a szabályok akár le is állíthatják az exportot, hacsak az Egyesült Államok saját szabályozását nem ismerik el egyenértékűnek.
2024 októberében az amerikai energiaügyi minisztérium és a környezetvédelmi hivatal (EPA) azt kérte az EU-tól, hogy indítsa el az „egyenértékűségi vizsgálatot”, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai gáz megfeleljen az uniós metánszabályoknak. Közben a Trump-kormányzat késleltette, illetve felpuhította a kapcsolódó amerikai metánszabályozást.
Átláthatóság hiánya
Az eljárásból hiányzott az átláthatóság. A Bizottság nem tartotta be az átláthatósági előírásokat az LNG-lobbistákkal folytatott egyeztetéseken, noha a szabályok szerint minden magas rangú tisztviselő érdekképviseleti szervezetekkel tartott találkozóját dátummal, résztvevőkkel és rövid összefoglalóval kell regisztrálni.
A bizottsági tisztviselők és az amerikai LNG-lobbicsoportok 2025 elején találkoztak. A megbeszélést „sikeresnek” minősítették, ám nem került be az átláthatósági nyilvántartásba. A tisztviselők egy újabb iratkiadási kérelmet is elutasítottak arra hivatkozva, hogy az ártana a tárgyalásoknak.
Belső dokumentumok szerint 2025 márciusában „indító megbeszélést” tartottak a metánszabályozásról a DG ENER, LNG-termelők, az ExxonMobil, a Venture Global, az Excelerate Energy, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája, valamint a bizottság magas rangú tisztviselői, Cristina Lobillo Borrero és Lukasz Kolinski részvételével.
Annak ellenére, hogy regisztrált lobbisták is részt vettek rajta, ezt a márciusi találkozót sem tüntették fel az EU átláthatósági nyilvántartásában. Az Euronews megkeresésére az Európai Bizottság nem kívánt reagálni.
A felkészítő jegyzetek arra utalnak, hogy a Bizottság megnyugtatta az iparág képviselőit: a metánszabályokat másodlagos jogszabályokkal lehet majd rugalmasan alakítani. A tisztviselők nyitottságot mutattak arra, hogy párbeszédet kezdjenek az amerikai érintettekkel, és így biztosítsák, hogy az új szabályok az amerikai beszállítók számára is működőképesek legyenek.
A tárgyalások előrehaladásáról semmit sem tudni. Az ARIA-nak a megbeszélésekkel kapcsolatos dokumentumok megismerésére irányuló kérelmeit elutasították arra hivatkozva, hogy a nyilvánosságra hozatal alááshatná a folyamatban lévő egyeztetéseket.
A dokumentumok szerint 2025 szeptemberében a Bizottság egy washingtoni rendezvényen Európát az amerikai LNG hosszú távú piacaként reklámozta. A feljegyzések szerint az EU energiáért felelős főtisztviselője, Ditte Juul-Jørgensen „prémium piacnak” nevezte Európát, és az infrastruktúrát, a behozatali útvonalakat, valamint a szabályozási stabilitást emelte ki.
Folyamatos egyeztetések
Az Egyesült Államok és Irán közötti háború nyomán a globális gázellátást fenyegető kockázatok és az energiafüggetlenség iránti egyre erősebb igény ellenére az EU továbbra is az amerikai gázra támaszkodik. 2025 augusztusában Brüsszel és Washington megállapodott az amerikai energiaexport Európába irányuló bővítéséről, amely éves szinten mintegy 250 milliárd dollárnyi importtal – köztük LNG-vel – számol. A megállapodás az Európai Parlament jóváhagyására vár.
A megállapodás tovább növelheti Európa függését egyetlen beszállítótól. Egy 2026 januárjában készült elemzés szerint az Egyesült Államok 2030-ra az uniós gáz- és LNG-import mintegy 40 százalékát adhatná, ami szembemegy az EU REPowerEU stratégiájával, amely a források diverzifikálását és a fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkentését célozza.
„Az EUMR felvizezése nagyon rossz lenne. Ez egy fontos jogszabály, amely korlátozza a metánszivárgást, a metán pedig nyolcvanszor erősebb hatású gáz, mint a CO2” - mondta az Euronewsnak Esther Bollendorff, a Climate Action Network uniós gázpolitikáért felelős vezető koordinátora.