Az ENSZ humanitárius vezetője szerint egyre veszélyesebb a segélyezés Libanonban, az iráni háború kirobbanása óta tartó izraeli offenzíva miatt már több mint 900-an meghaltak, és egymillióan elmenekültek.
Az Izrael folytatódó támadásai okozta libanoni humanitárius válság könnyen a Gázában látotthoz hasonlóvá válhat – mondta az Euronewsnak Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese, egyben a sürgősségi segélyezés koordinátora.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Tartok tőle, hogy Libanon lehet a következő Gáza” – mondta az ENSZ humanitárius főmegbízottja az Euronews 12 Minutes with című interjúműsorában.
„Valójában azért félek ettől, mert jelenleg ezt halljuk egyes izraeli miniszterektől, akik egyre harciasabb hangnemben beszélnek arról, mit terveznek Libanonnal tenni.”
Izrael támadásai eddig főként Dél-Libanonra és Bejrút déli elővárosaira összpontosultak.
Izrael védelmi minisztere, Israel Katz arra figyelmeztetett, hogy az otthonaikból elűzött libanoniak nem térhetnek vissza mindaddig, amíg nem garantálják az észak-izraeli lakosság biztonságát, ami sokak szerint Gázára emlékeztet.
Közben Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter azt mondta, Bejrút déli elővárosai olyan állapotba kerülhetnek, mint a gázai Hán Júnisz, amelyet Izrael szinte teljesen romba döntött a Hamász elleni háború során – ezt tavalyi műholdfelvételek is igazolták.
Libanont mintegy két hete sodorta be a konfliktusba, hogy az Irán által támogatott Hezbollah csapásokat mért Izraelre, válaszul a volt iráni legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah izraeli légicsapásban történt meggyilkolására. Az Izrael felé kilőtt rakéták civileket sebesítettek meg és lakóépületeket rongáltak meg.
Izrael közölte, hogy a Hezbollah támadásai indokolják egy újabb offenzíva megindítását a fegyveres csoport ellen, amely addig tart majd, amíg azt lefegyverzik. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Libanon nem teljesíti kötelezettségvállalásait a Hezbollah lefegyverzésére vonatkozóan a két ország között 2024 novemberében kötött tűzszüneti megállapodás értelmében.
Hétfőn az izraeli hadsereg „korlátozott és célzott szárazföldi műveleteket” indított Dél-Libanonban a Hezbollah ellen; a hadsereg közlése szerint a csapatok bevonulása előtt kiterjedt légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtottak végre a térségben.
Sokan attól tartanak, hogy ez izraeli megszálláshoz vezethet a déli országrészben. Az izraeli kormánykoalíció szélsőjobboldali politikusai biztonsági ütközőzóna létrehozását sürgetik Dél-Libanon területén.
A libanoni hatóságok közlése szerint az izraeli támadásokban már több mint 900 ember vesztette életét, és több mint egymillióan – az ország lakosságának nagyjából ötöde – kényszerültek elhagyni otthonukat.
Sokan az izraeli hadsereg által elrendelt kötelező evakuálási parancsok elől menekülnek. A Norvég Menekültügyi Tanács szerint ezek az átfogó parancsok már több mint 1470 négyzetkilométerre, vagyis az ország területének mintegy 14 százalékára terjednek ki.
Az izraeli hadsereg nyilatkozataiban azt sugallta, hogy aki ezeken a helyeken marad, azt célpontnak tekintik. Egy térség ilyen módon, válogatás nélküli, kiterjedt támadásokra való kijelölése a háborús jog szerint jogellenesnek minősül. Az izraeli fegyveres erők hasonló taktikát alkalmaztak Gázában is.
„A valóság az, hogy Izrael utasította a civileket, hogy az ország óriási, óriási területeiről vonuljanak el, így alig marad számukra hely, ahol menedéket kereshetnek” – magyarázta Fletcher.
Hozzátette, hogy az izraeli légicsapások a polgári infrastruktúrát is rombolják. „Óriási károkat látunk a civil területeken. Jelentős a pusztítás például az egészségügyi ellátórendszerben is. Helyszínen dolgozó kollégáim hétfőn arról számoltak be, hány kórházat és rendelőt ért találat ezekben a támadásokban.”
Izrael azt állítja, hogy kizárólag a Hezbollah-hoz köthető célpontokat támadja, és minden katonai akció előtt kiadja az evakuálási parancsokat.
„Veszélyes ott dolgozni”
Fletcher rámutatott, hogy az ENSZ számára egyre veszélyesebb Libanonban működni és segítséget nyújtani a civileknek.
„Megpróbáltunk egy segélykonvojt leküldeni Dél-Libanonba [...], de a veszélyes helyzet miatt vissza kellett fordulnunk” – mondta. „Múlt héten egy kollégánkat is elveszítettük Libanonban. Békefenntartóink szó szerint azért vannak ott, hogy fenntartsák a békét. Most minden fél részéről deeszkalációra lenne szükség.”
Libanon elnöke, Joseph Aoun a hónap elején bírálta a Hezbollah Izrael elleni csapásait, és közvetlen tárgyalásokat sürgetett Izraellel az eszkalálódó konfliktus lezárására tett javaslata részeként. Ez volt az első alkalom az 1982-es izraeli invázió óta, a libanoni polgárháború idején, hogy Libanon ilyen felhívással élt.
Fletcher ezt „nagyon érdekes fejleménynek” nevezte.
„Maga a libanoni kormány szorgalmaz közvetlen tárgyalásokat Izraellel, amire korábban még nem volt példa.” Fletcher ezt lehetséges békeútként értékeli.
„Lehetőség kínálkozik a térségbeli kapcsolatok újraindítására, de ennek útja a párbeszéd és a diplomácia, nem pedig az újabb brutális erőszak.”
Libanon ugyanakkor azt szeretné, ha az Izraellel folytatandó tárgyalások előtt véget érnének a harcok, ami csökkenti a sikeres egyeztetések esélyét. Izrael eddig nem reagált Libanon tárgyalási kezdeményezésére.
Washington, amely Donald Trump elnöksége alatt több globális konfliktusban is vezető közvetítő szerepre tört, most elsősorban a szélesebb régiós háborúval és annak a világgazdaságra gyakorolt hatásaival van elfoglalva.
Közben az emberiességi segélyek iránti igény az egekbe szökött, miközben a segélyszervezetek egyre több akadályba ütköznek – mondja Fletcher.
„Újabb válsággal állunk szemben amiatt, hogy nem tudjuk átjuttatni az árukat a Hormuzi-szoroson.” Ennek a kulcsfontosságú hajózási útvonalnak a blokádja a műtrágyák árát is felhajtja, ami tovább növeli az élelmiszerárakat.
„Sokan beszélnek a konfliktus kiszámíthatatlan következményeiről, holott ezek meglehetősen kiszámíthatóak voltak. Jól tudjuk, mennyire támaszkodik a kereskedelmi és humanitárius forgalom a Hormuzi-szorosra azokban az országokban, ahol jelen vagyunk” – magyarázta.
„Amióta a közel-keleti konfliktus újra fellángolt, például Gázát is nehezebben érjük el. Ismét csak egyetlen átkelő van nyitva, ami azt jelenti, hogy kevesebb teherautó jut be, kevesebb a segély, az élelem, a víz és a menedék.”
A közelmúltbeli forrásmegvonások tovább gyengítik az ENSZ reagálóképességét. Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban bejelentette, hogy mindössze 2 milliárd dollárral járul hozzá az ENSZ humanitárius tevékenységeihez, szemben az elmúlt években nyújtott akár 17 milliárd dollárral. Emellett 31 ENSZ-szervezetből is kilépett.
„Nagyon kemény. Igyekszünk annyi életet megmenteni, amennyit csak tudunk, de mindenféle stabilitás és a beérkező pénzek garanciája nélkül. Folyton Afganisztánban, Dél-Szudánban, Ukrajnában és Darfúrban járok, olyan projekteket látva, amelyekről tudom, hogy be fognak zárni, és olyan emberekkel találkozva, akikről tudom, hogy meg fognak halni.”