Légitársaságok: a bevételek és az utasforgalom nő, de az iráni háború miatti kerozinár-sokk lefaragja a nyereséget.
Erős a légi közlekedés iránti kereslet, és a légitársaságok bevételei nőnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint azonban 2026-ban várhatóan a felére csökkennek a nyereségek, mivel az egekbe szökő kerozinárak világszerte sújtják a vállalatokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mindez az érdekvédelmi szervezet legfrissebb pénzügyi előrejelzésében szerepel; a szövetség 370 légitársaságot képvisel, amelyek a globális légi forgalom 85 százalékát adják.
A világ légitársaságai együttesen 23 milliárd dollár (20 milliárd euró) nettó nyereséget termelhetnek 2026-ban, ami jóval elmarad a korábban várt 41 milliárd dollártól (36 milliárd euró), és nagyjából a fele az IATA által 2025-re becsült 45 milliárd dollárnak (39 milliárd euró).
Mindez annak ellenére, hogy 5,1 milliárd utassal rekord dőlhet meg, ami 2,4 százalékos éves növekedést jelent, miközben az ágazat bevételei 9,4 százalékkal, 1,165 billió dollárra (1,01 billió euróra) emelkednek.
„A Közel-Keleten zajló háborús konfliktusok miatti fennakadások és a növekvő üzemanyagköltségek rontották a légitársaságok kilátásait” mondta Willie Walsh, az IATA főigazgatója.
Ezzel párhuzamosan a működési kiadások a várakozások szerint 13 százalékkal, 1,12 billió dollárra (970 milliárd euróra) nőnek az előző évhez képest, mivel a szektor üzemanyag-számlája csaknem 40 százalékkal, 252 milliárd dollárról (219 milliárd euróról) 350 milliárd dollárra (304 milliárd euróra) ugrik 2026-ra. Így az üzemanyag várhatóan a légitársaságok működési költségeinek csaknem egyharmadát teszi ki.
Annak ellenére, hogy a vállalatok magukra vállalják a kerozin drágulásának egy részét, és tovább javítják hatékonyságukat, a nettó nyereséghányad a 2025-re várt 4,2 százalékról 2,0 százalékra zsugorodhat.
„Bár a repülőjegyárak emelkednek, a légitársaságok még mindig saját eredményük terhére nyelik le az áremelkedés egy részét” mondta Walsh. Hozzátette: „Az egy utasra jutó nettó nyereség várhatóan 4,50 dollárra esik vissza, ami a fele a tavalyinak; ez az összeg a legtöbb FIFA-világbajnoki helyszínen még egy hot dogra sem lenne elég.” Szerinte, ha más költségek vagy adók is emelkedni kezdenek, a légitársaságok mozgástere rendkívül szűk.
A repülőgépek bérlésének és karbantartásának drágulása, valamint a tisztább üzemanyagokra és a karbonkompenzációs programokra fordított kiadások szintén tovább terhelik az ágazatot. Az IATA emellett a globális növekedés lassulását, az emelkedő inflációt és a gyengülő világszintű kereskedelmet is a szektort érő további nyomásként említette.
Regionális összehasonlítás
A regionális kép erősen egyenetlen. A konfliktus sújtotta térségben az öböl menti légitársaságokat éri az egyik legnagyobb pénzügyi csapás. Az IATA előrejelzése szerint a gyengébb kereslet és a működési zavarok miatt veszteségessé válhatnak. A többi régióban a társaságok várhatóan továbbra is nyereségesek maradnak, bár profitjuk alacsonyabb lesz, mint egy évvel korábban.
Európára is jelentős költségnyomás nehezedik, mivel erősen támaszkodik az öböl menti kerozinimportokra.
„Ezt részben mérsékli, hogy a válság előtt kötött fedezeti ügyletek a tüzelőanyag-szükséglet 70 százalékát lefedik, a magasabb költségek azonban fokozatosan megjelennek, ahogy ezek a fedezeti szerződések kifutnak” közölte az IATA.
Az európai légitársaságok profitáltak abból, hogy egyes utasok a Közel-Kelet csomópontjait megkerülve közvetlen járatokat választanak Európa és Ázsia között. Ugyanakkor az orosz légtérre vonatkozó korlátozások továbbra is megzavarják az üzemelést, a lassuló gazdasági növekedés és az emelkedő energiaárak pedig várhatóan visszafogják a fogyasztói költekezést.
Az európai légitársaságoknak ráadásul egyre nagyobb terhet jelentenek a környezetvédelmi szabályozások, a repülőtéri illetékek és a légiirányítási díjak. Ezek a tényezők, a több országban rendszeresen kiújuló sztrájkokkal együtt, a piac stabilizálódása után is versenyhátrányba hozhatják a térség légifuvarozóit.