Irán azzal fenyegetett, hogy csapásokat mér a szomszédos országokban és a tágabb régióban található energetikai infrastruktúrára, ha Izrael továbbra is támadja az iráni energetikai létesítményeket, miközben hétfőn mindkét fél petrolkémiai üzemeket célzó csapásokat hajtott végre.
Egy névtelenséget kérő forrás a Forradalmi Gárdához közel álló Farsz hírügynökségnek azt mondta, hogy az iráni energetikai létesítmények elleni újabb támadások az Egyesült Államok, Izrael és regionális partnereik energetikai eszközei elleni csapásokat váltanának ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A forrás szerint a térségben működő olyan olajvállalatok és energetikai cégek, amelyekben amerikai vagy izraeli részvényesek vannak, legitim célpontnak számítanak.
Hétfőn korábban iráni médiumok arról számoltak be, hogy Izrael csapást mért a Karun petrolkémiai üzemre.
A létesítmény a délnyugat-iráni Huzesztán tartományban fekvő Mahsahr kikötővárosában található, amely az ország egyik legfontosabb petrolkémiai és ipari övezete.
A Karun-komplexum Irán legnagyobb etiléntermelői közé tartozik, és kulcsszerepet játszik az ország vegyipari exportinfrastruktúrájában. A közösségi médiában terjedő videókon füst és lángok voltak láthatók a helyszínen.
Körülbelül egy órával később a Forradalmi Gárda közölte, hogy Lég- és Kozmikus Haderője megtorlásként petrolkémiai létesítményeket támadott meg Haifában.
Haifa Izrael legfontosabb ipari kikötője és petrolkémiai központja, ahol a Bazan Group olajfinomítója, Izrael legnagyobb ilyen létesítménye, mellett számos vegyi üzem és tárolóterminál található.
A haifai ipari övezet elleni csapások jelentős civil és környezeti következmények kockázatával járnak, tekintve az ott tárolt veszélyes anyagok nagy mennyiségét.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy a csapások "az Iránban célba vett létesítményekhez hasonló ipari üzemeket" értek, és arra figyelmeztetett, hogy Izrael "veszélyes játékot" indított el azzal, hogy civil energetikai infrastruktúrát támad.
Az izraeli fegyveres erők ezzel párhuzamosan közölték, hogy katonai célpontokat támadtak Irán nyugati és középső részén. A csapások néhány órával azután történtek, hogy Irán rakétákat lőtt ki Izrael felé, válaszul egy korábbi izraeli támadásra Bejrút déli külvárosa ellen.
A külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baghaei hétfői heti tájékoztatóján egyenesen visszautasította Donald Trump állítását, miszerint Washington megpróbálta megakadályozni az izraeli csapásokat.
"Senki sem hiszi el, hogy Izrael bármilyen lépést tenne az Egyesült Államokkal való egyeztetés nélkül" – mondta Baghaei, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága "teljes mértékben összehangoltan" működik Izraellel "támadó és védelmi műveletekben egyaránt".
Baghaei szerint a katonai és diplomáciai lépések párhuzamosan haladnak, és Irán fegyveres erői "amikor csak szükséges", készek cselekedni.
Elmondása szerint Irán megtorló csapása az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján történt, amely elismeri a tagállamok egyéni vagy kollektív önvédelemhez való jogát fegyveres támadás esetén.
A szóvivő az Egyesült Államokat tette közvetlenül felelőssé Izrael lépéseiért, mondván, Washington mint az április 8-i tűzszünet egyik részes fele felelősséggel tartozik, és "a térségben bekövetkező minden olyan fejlemény, amely a tűzszünet megsértéséhez vezet, közvetlen amerikai felelősséget von maga után".
A tájékoztató legfontosabb diplomáciai üzeneteként Baghaei első ízben jelezte, hogy Irán dúsított uránkészlete egy esetleges második tárgyalási szakaszban napirendre kerülhet – ez érdemi elmozdulást jelent Teherán korábbi, nem tárgyalható álláspontjához képest.
"Jelenleg minden, Irán nukleáris programjának különböző aspektusairól, így a dúsított uránkészletről folytatott vita pusztán elméleti" – mondta.
"Ha ez a szakasz sikeresen lezárul, az a kérdés a következő tárgyalási fázis egyik témája lehet" – tette hozzá.
Elmondta, hogy a jelenlegi egyeztetések továbbra is a háború befejezésére összpontosítanak, és az Egyesült Államokkal tervezett fogolycsere jelenleg nincs napirenden.
Baghaei továbbá cáfolta, hogy Irán csapást mért volna a szaúd-arábiai Prince Sultan légibázisra, miután ilyen támadásról jelentések láttak napvilágot.
"Fegyveres erőink nyíltan és bátran bejelentenek minden célpontot, amelyet Irán jogos önvédelemhez való jogának keretében támadnak. Ebben az esetben semmilyen ilyen nyilatkozatot vagy közleményt nem kaptunk fegyveres erőinktől" – mondta.
Baghaei Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatóját is azzal vádolta, hogy Irán nukleáris dossziéja kapcsán "teljes mértékben elfogult, nem szakmai és politikai megközelítést" alkalmaz – ez a legutóbbi egy sor iráni nyilvános bírálat közül, amely Grossi ügynökségi ellenőrző szerepének kezelését érte a háború kezdete óta.
A mostani kölcsönös csapások annak ellenére zajlanak, hogy Irán és az Egyesült Államok között április 8. óta tűzszünet van érvényben.
Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás minden frontot lefed, beleértve Libanont és az izraeli műveleteket is – ezt az álláspontot Washington és Izrael elutasítja.
Iráni beszámolók és a közösségi médiában megjelent felvételek szerint az izraeli csapások Teherán és más nagyvárosok ellen hétfőn is folytatódtak, a légvédelmi rendszereket pedig folyamatosan működtették a beérkező fenyegetések elhárítására.