Euronews-interjú: Lana Nusseibeh EAE-államminiszter szerint a régió stabilitása szorosan kapcsolódik Európa gazdasági és biztonsági érdekeihez
Az Egyesült Arab Emírségek államminisztere, Lana Nusseibeh arra szólította fel a világot, hogy kényszerítse Teheránt: szüntesse meg fojtogató ellenőrzését a létfontosságú hajózási útvonal, a Hormuzi-szoros felett, és méltatta az Európai Unió által az iráni háború kezdete óta nyújtott támogatást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Abu-Dzabiban, az Euronewsnak adott, átfogó interjúban Nusseibeh úgy fogalmazott: „Iránnak nem szabad megengedni, hogy páriaállamhoz méltó magatartásával túszul ejtse a világgazdaságot.”
Nusseibeh arra figyelmeztetett, hogy az Irán és Omán közötti szűk tengeri átjáró működésének megzavarása messze túlmutat a térségen, és hangsúlyozta: „A globális energiaellátás mintegy 20 százaléka ezen a szűk vízi útvonalon halad át.”
„Ha ez megbomlik, annak nemcsak a világpiaci energiaárakra lesz hatása, hanem a globális élelmiszer-biztonságra és az élelmiszer-ellátásra is, és ez meg fog jelenni a bolti számlákon, a benzinkutaknál fizetett összegeken és az élelmiszerárakban” – mondta az emírségekbeli miniszter az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában.
Nusseibeh hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek továbbra is kitartóan dolgozik a kibontakozó globális energiaválság kezelésén, és hangsúlyozta az ország elkötelezettségét a világszintű energiapiacok iránt.
„Az energiaellátás terén felelős és elkötelezett beszállítói vagyunk a globális energiapiacnak, és továbbra is megteszünk mindent, amit tudunk” – mondta a miniszter.
A Perzsa-öböl térsége régóta kulcsfontosságú partner Európa számára az energia, a kereskedelem és a globális hajózási útvonalak szempontjából. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek, valamint az Iránból indított rakéta- és dróntámadások nyomán Abu-Dzabiban úgy látják, az európai partnerekkel folytatott együttműködés még fontosabbá vált.
A miniszter szerint az európai kormányok a válság kezdete óta az egyik legaktívabb nemzetközi partnernek bizonyultak. „Amióta ez elkezdődött, rendszeresen egyeztetünk különböző kormányokkal szerte a világon, de azt mondanám, hogy az európaiak elképesztően támogatóak voltak” – fogalmazott.
Nusseibeh szerint ez a támogatás az Egyesült Arab Emírségek és Európa közötti, régre nyúló politikai és gazdasági kapcsolatokból fakad. „Az Európával folytatott éves, 65 milliárd eurós kereskedelmünk erős jelzés arra, hogy a befektetések előtt is nyitva állunk.”
Ezek a kapcsolatok nem korlátozódnak a kereskedelemre. Több mint félmillió európai él és dolgozik az Emírségekben, ami különösen fontossá teszi a válságot az európai közvélemény számára is. „Rendkívül komolyan vesszük az itt élő 500 ezer európai lakos biztonságát” – mondta Nusseibeh.
A diplomáciai érintkezés több szinten zajlik, ami jól tükrözi az európai fővárosok aggodalmát az Öböl menti instabilitás szélesebb következményei miatt. A térség kulcsszerepe a globális energiaáramlásban és a tengeri kereskedelemben azt jelenti, hogy bármilyen zavar messzemenő hatással járhat az európai gazdaságokra.
Nusseibeh szerint az Emírségek Európával ápolt partnersége kulcsfontosságú a stabilitás megőrzésében. „Határozottan fokozzuk az Európával folytatott együttműködésünket.”
„A béke modelljének védelme”
A miniszter a konfliktust a kétoldalú kapcsolatoknál jóval tágabb összefüggésbe helyezte. „Amit itt védünk, az nem csupán az Egyesült Arab Emírségek. Amit itt védünk, az egy modell (…) az együttélés, a tolerancia, a béke modellje a tágabb térség számára.”
Úgy érvelt, hogy azok, akik ezeket az elveket elutasítják, „Irán és azoknak a renitens állami szereplőknek a táborába tartoznak, akik nihilizmust akarnak exportálni a teljes nemzetközi rendszerbe.”
Ahogy a háború a harmadik hetébe lép, az Egyesült Arab Emírségek szerint a válaszreakció középpontjában egy nehéz egyensúlykeresés áll: egyszerre kell megvédeni a saját területet, és megakadályozni, hogy a válság szélesebb regionális háborúvá fajuljon.
Nusseibeh kiemelte az ország védelmi rendszereinek szerepét. „Évtizedes beruházások és a világ különböző pontjain, koalíciók részeként vívott éles bevetések során csiszolódtak. Az Egyesült Arab Emírségek fegyveres erői biztonságban tartották közösségeinket és lakosainkat.”
Hozzátette, hogy a „vörös vonalak” az emírségekbeli és a külföldi közösség biztonságát, jólétét, életminőségét jelentik. „Mindenkit ennek az országnak a részének tekintünk, és megérdemlik a védelmünket.”
Az öböl menti kormányok számára a stratégiai mérlegelés rendkívül összetett. Egy határozott katonai válasz könnyen kiszélesíthetné az Iránt érintő konfrontációt, és több regionális, illetve nemzetközi szereplőt sodorhatna a konfliktusba.
Ugyanakkor a határozott fellépés elmaradása a kritikus infrastruktúrát és a civil lakosságot is kiszolgáltatottá teheti. Nusseibeh miniszter érzékeltette, milyen léptékű kihívással néz szembe az ország, miután az Emírségek szenvedte el a legtöbb iráni rakéta- és dróntámadást az egész Közel-Keleten a háború kezdete óta.
„Rendkívül megterhelő 14 napon vagyunk túl (…), de az élet az Egyesült Arab Emírségekben nagyrészt visszatért a csaknem megszokott kerékvágásba.”
Az, hogy az ország fenn tudta tartani a stabilitást, a miniszter szerint a geopolitikai bizonytalanságra való, évtizedek óta tartó felkészülés eredménye az Öböl térségében. „Évtizedek óta készülünk különböző forgatókönyvekre ebben a rendkívül turbulens régióban, tehát ezek nem új tervek.”
A felkészülés a katonai készültségen túlmutat. Az ország jelentős összegeket fektetett a gazdasági ellenálló képességbe, a logisztikai hálózatokba és az ellátási láncok biztonságába.
A nemrég még az ENSZ-nél nagykövetként dolgozó Nusseibeh szerint a konfliktus a háború elkerülését célzó nagyszabású diplomáciai erőfeszítések ellenére robbant ki. „Az eszkaláció előtt nagyon intenzíven dolgoztunk azon, hogy diplomáciai eszközökkel megelőzzük a térségi háborút.”
Előre tekintve a miniszter azt mondta, az emírségekbeli kormány hosszú távú stratégiája továbbra is a gazdasági átalakulásra és a jövő iparágaira összpontosít, és az ország fejlesztési modelljét úgy alakították ki, hogy elbírja az ilyen geopolitikai sokkokat.
Nusseibeh szerint az Emírségek elmúlt fél évszázados fejlődése alapjaiban formálta át az ország gazdasági szerkezetét. „Megalakulásunk óta számos sokkot éltünk át” – fogalmazott.
„Már akkor is, amikor szövetségi államként megalakultunk, sokan azt mondták, hogy a föderáció nem fog tartósnak bizonyulni. Nemhogy kitartottunk, de a gyöngyhalászatra épülő gazdaságból globális exportőrré váltunk – nemcsak szénhidrogének, hanem áruk, külföldi működőtőke, tiszta energia, mesterséges intelligencia terén is.”
Az ország az olajbevételekre épülő modell helyett évtizedek óta olyan ágazatokba fektet be, mint a pénzügyi szolgáltatások, a logisztika és a csúcstechnológia.
A miniszter a mesterséges intelligencia-infrastruktúra terén megvalósuló, jelentős technológiai beruházásokat emelte ki, amelyek célja, hogy az Emírségeket globális csomóponttá tegyék. Ilyen például az Egyesült Államokkal közösen megvalósított, 1,5 billió dollár értékű beruházás mesterségesintelligencia-adatközpontokba, valamint „hasonló beruházások Európában, Olaszországban, Franciaországban, azokba az MI-adatközpontokba, amelyeket itt építünk.”
Nusseibeh hangsúlyozta, hogy az Emírségek „a jövő gazdasága”, és hozzátette: a feltörekvő iparágakra helyezett hangsúly célja, hogy az ország versenyképes maradjon a gyorsan változó világgazdaságban.
Ugyanakkor elismerte, hogy egyetlen kormány sem képes teljesen kézben tartani a körülötte lévő geopolitikai környezetet. „Nem ígérjük, hogy a regionális környezet teljes mértékben kontrollálható” – mondta. „Szerintem ez hamis ígéret lenne” – tette hozzá.