Az Európai Bizottság és az EU Tanácsa közös nyilatkozatában megállapította, hogy az iráni fejlemények "nagy aggodalomra adnak okot", és megerősítették az EU "szilárd elkötelezettségét a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett".
Az európai vezetők a riadalom és óvatosság keverékével reagáltak az Irán elleni közös amerikai-izraeli katonai csapásokról szóló hírekre - a Pentagon "Epic Fury hadművelet" néven emlegette a műveleteket -, és arra figyelmeztettek, hogy az offenzíva a közel-keleti konfliktus kiszélesedését kockáztatja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Emmanuel Macron francia elnök a csapásokat "háború kitörésének" nevezte, amely "súlyos következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra nézve". Franciaország - közölte - "sürgős ülést" fog kezdeményezni az ENSZ Biztonsági Tanácsánál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban "rendkívül aggasztónak" nevezte a fejleményeket, és minden felet arra szólított fel, hogy kerüljék az olyan lépéseket, amelyek tovább szíthatják a feszültséget vagy gyengíthetik a globális nukleáris leszerelési keretrendszert.
"Felszólítunk minden felet, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet, védje meg a polgári lakosságot, és teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot" - írta von der Leyen és Costa az X-en közzétett nyilatkozatában.
Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas valamivel visszafogottabb hangot ütött meg, és "veszélyesnek" minősítette a helyzetet. Az iráni rezsim - írta - "ezreket ölt meg", és "ballisztikus rakéta- és nukleáris programja, valamint a terrorcsoportok támogatása komoly fenyegetést jelent a globális biztonságra".
Ugyanakkor "a civilek és a nemzetközi humanitárius jog védelme prioritást élvez" - mondta, hozzátéve, hogy az EU "Aspides" haditengerészeti erői továbbra is "magas készültségben" vannak a Vörös-tengeren, és "készen állnak arra, hogy segítsenek a tengeri folyosó nyitva tartásában".
A megjegyzések néhány órával azután hangzottak el, hogy az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású csapásokat mért Irán-szerte, és a jelentések szerint egy Teherán központjában lévő, feltételezhetően a 86 éves iráni legfelsőbb vezető, Ali Khamenei rezidenciájának otthont adó épületet vették célba.
A művelet során Donald Trump amerikai elnök azt tanácsolta az irániaknak, hogy keressenek menedéket, és a közösségi médiában megosztott videóban azt állította, hogy Irán kitart atomprogramja bővítése mellett, és az Egyesült Államok elleni csapásra alkalmas rakéták építésére törekszik.
Az iráni atomhatalmi ambíciók feladásáról szóló tárgyalások az USA és a teokrácia között nem vezettek eredményre.
Macron szombaton sürgette az iráni rezsimet, hogy "kezdjen jóhiszemű tárgyalásokat" nukleáris és ballisztikus programjának megszüntetése érdekében. "Ez elengedhetetlenül fontos a Közel-Keleten mindenki biztonsága szempontjából".
Az Európai Unió kiterjedt szankciókat fogadott el válaszul Irán emberi jogi jogsértéseire, az Ukrajna elleni orosz területszerző háborúhoz nyújtott katonai támogatásra és a saját hadi célú nukleáris programjára hivatkozva.
A múlt hónapban az EU újabb szankciókat hozott az iráni rezsim tagjai ellen, miután az iráni erőszakszervezetek nemrégiben több ezer embert öltek meg a tüntetők elleni fellépés során. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC) feltették az EU terrorista szervezeteket megnevező listájára.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton óva intett "az eszkalációs spiráltól".
Több európai külügyminiszter is aggodalmának adott hangot a csapások miatt.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter azt mondta, hogy Spanyolország figyelemmel kíséri a helyzetet, és a nemzetközi jog tiszteletben tartását követeli. "Az erőszak csak káoszt hoz. A béke és a stabilitás felé a deeszkaláció és a párbeszéd az út" - írta.
Közölte, hogy Spanyolország valamennyi nagykövetsége a térségben továbbra is működik az állampolgárok számára.