Az EU tisztviselői és diplomatái szerint a tagjelölt országok integrációjának több "új modelljét" is fontolóra veszik, válaszul arra, hogy Zelenszkij ukrán elnök időpontot kért Ukrajna uniós tagságára vonatkozóan.
Az EU új tagok felvételére vonatkozó kritériumaiban van egy aranyszabály, amelyet a tisztviselők gyakran ismételgetnek: a tagság "érdemalapú", ami azt jelenti, hogy egyetlen tagjelölt ország sem csatlakozhat, amíg nem igazodik teljes mértékben az uniós jogszabályokhoz és demokratikus normákhoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrajna azonban kivételnek bizonyulhat. Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Államok által közvetített, Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon határozott határidőt követel Kijev EU-csatlakozására, ami arra készteti az EU végrehajtó testületét, hogy átgondolja évtizedes bővítési politikáját.
Zelenszkij szerdán újságíróknak egy WhatsApp-csevegésben elmondta, hogy Ukrajna "mindent megtesz annak érdekében, hogy 2027-re technikailag készen álljon az (uniós) csatlakozásra", hozzátéve, hogy "biztos" abban, hogy ha a békemegállapodásban nem szerepel egy dátum, akkor Oroszország "mindent megtesz azért, hogy megakadályozza" Ukrajna csatlakozását.
Az EU vezetői elismerik, hogy a határidő a jelenlegi szabályok szerint lehetetlen. Friedrich Merz német kancellár kizártnak nevezte. Több diplomata szerint a határidő vállalása megvalósíthatatlan, de azt is elismerik, hogy politikailag tarthatatlan az Egyesült Államok által közvetített, leendő kereskedelmi megállapodásba ágyazott időpont elutasítása.
A kör négyszögesítése érdekében az EU végrehajtó testülete aktívan dolgozik a bővítési folyamat átdolgozására és Ukrajna gyors csatlakozásának lehetővé tételére irányuló javaslatokon – erősítették meg az Euronewsnak az ügyet közvetlenül ismerő uniós tisztviselők és diplomaták.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa Tallinnból nyilatkozva összefoglalta a végrehajtó testület előtt álló sürgető kihívást.
"Egyre nagyobb a feszültség a hiteles, érdemeken alapuló megközelítés alkalmazásához szükséges idő és a külső szereplők által a jelöltjeinkre gyakorolt növekvő nyomás között, amely nyomás célja, hogy növelje az uniós úton való előrehaladás politikai költségeit" – mondta Kos, hozzátéve, hogy a jelenlegi bővítési modell "egyre kevésbé alkalmas" a geopolitikai valóságnak való megfelelésre.
"Röviden, bővítési modellünkhöz időre, stabilitásra és fokozatos reformokra van szükség. A mai geopolitikai környezet azonban instabil és gyakran kényszerítő jellegű" – magyarázta, majd arra figyelmeztetett, hogy a fontolgatott új modelleknek mindig ugyanattól az alapvonaltól kell kiindulniuk: "a teljes jogú tagság csak teljes reformok után következik be".
Csatlakozás "fordítva"
A tisztviselők szerint az egyik felmerült elképzelés az, hogy az egész sorrendet megfordítva Ukrajnának azonnali uniós tagsági vagy társult státuszt adnának, de nem engednék meg, hogy teljes mértékben részesüljön az uniós költségvetésből vagy az egységes piacból, amíg nem hajtja végre a szükséges gazdasági, jogi és szociális reformokat.
Egy, a megbeszéléseket ismerő uniós tisztviselő szerint egy ilyen terv alapján Ukrajnával együtt akár hét másik tagjelölt ország is tagsági státuszt kaphatna. Egy ilyen lépés gyökeresen megváltoztatná az EU működését.
A tagjelölt országok különböző szakaszokban vannak az EU-csatlakozás felé vezető úton, Montenegró és Albánia tekinthető a legfejlettebbnek. A terv egy többszintű Európai Uniót jelenthet, amely teljesen ellentétes a jelenlegi rendszerrel.
Az sem világos, hogy az EU végrehajtó szerve milyen jogi megoldásokat tudna találni a gyors integráció megvalósítása érdekében. Ahhoz, hogy egy országot uniós tagnak tekintsenek, a tagság feltételeinek apróbetűs részét tartalmazó külön csatlakozási szerződést kell ratifikálnia az EU mind a 27 nemzeti parlamentjének.
Az összes tagállam támogatásának biztosítása nehéz politikai feladat, nem utolsósorban azért, mert Magyarország mélyen gyökerező ellenérzéseket táplál Ukrajna csatlakozásával szemben. A csatlakozási folyamat minden egyes lépéséhez jelenleg az összes tag egyhangú támogatására van szükség, ami azt jelenti, hogy Budapest jelenleg egyedül akadályozza Ukrajna előrehaladását.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki korábban a korrupcióra, a magyar kisebbség és Ukrajna jogaira hivatkozott ellenállásának indoklásaként, csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna 2027-es csatlakozása "nem képezi vita tárgyát", és hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fog "finanszírozni, felfegyverezni vagy legitimálni egy, a saját biztonságát fenyegető veszélyt".
A vita párhuzamosan zajlik az EU működésének szélesebb körű újrakalibrálásával: a vezetők csütörtökön a gazdaságról folytatott tárgyalások során egyetértettek abban, hogy a tömbnek fel kell hagynia azzal a mélyen gyökerező hagyománnyal, hogy 27 tagú tömbként mozogjon, és kisebb, mélyebb reformokat felvállaló országcsoportokat hozzon létre.
Bart de Wever belga miniszterelnök nemrégiben "európai hagymának" nevezte ezt az elképzelést – egy olyan tömböt, amely egy magból és több külső rétegből áll, és a tagságból leginkább a mély integrációt vállaló országok profitálnak.
A "trójai falovak" elleni küzdelem
A tisztviselők ragaszkodnak ahhoz az elvhez is, hogy a teljes jogú tagság csak akkor lehetséges, ha a tagjelöltek teljes mértékben igazodnak az EU demokratikus szabályaihoz és gazdasági normáihoz.
A működő demokráciát, a független igazságszolgáltatást és a korrupcióellenes intézkedéseket gyakran nevezik meg olyan nem tárgyalható tényezőként, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tagjelöltek élvezhessék az uniós tagság előnyeit.
A Bizottság 10 pontos tervet dolgozott ki a kijevi reformok felgyorsítására, bár a folyamat hivatalosan megrekedt, mivel Magyarország megvétózta a tárgyalásokat. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna informálisan folytatja a reformokat, amelyeket a Bizottság támogatásával kell végrehajtania, így a technikai tárgyalások Budapest megrögzött ellenállása ellenére folytatódhatnak.
A folyamatot "előrehozottnak" nevezik, abban a reményben, hogy mire Budapest végül feloldja vétóját, Ukrajna már számos mérföldkövet kipipált, és az integráció gyorsan lezárulhat.
A terv nagy hangsúlyt fektet a korrupció elleni küzdelemre, amelyet azután tekintenek prioritásnak, hogy az ukrán kormány a nyáron benyújtotta, majd visszavonta a két korrupcióellenes ügynökség, a NABU és a SAPO függetlenségét aláásó új törvényt, ami az EU végrehajtó testületének éles bírálatát váltotta ki.
Az EU bővítési szabályainak Ukrajna befogadására irányuló reformjának kilátásba helyezése lehetőséget kínál arra is, hogy a blokk új szabályokat vezessen be annak biztosítására, hogy az új tagok ne távolodjanak el az uniós normáktól és szabályoktól, miután teljes jogú taggá váltak.
"Kiállok amellett, hogy a következő csatlakozási szerződéseknek erősebb biztosítékokat kell tartalmazniuk a csatlakozási tárgyalások során tett kötelezettségvállalásoktól való visszalépés ellen" – mondta Marta Kos, az EU bővítési főnöke, hozzátéve, hogy Montenegró szerződésének kellene elsőként tartalmaznia új biztosítékokat.
Szakértők szerint bár Horvátország 2013-as csatlakozási szerződése tartalmazott bizonyos védzáradékokat a gazdasági átmenet védelme érdekében, a következő szerződéseknek konkrét intézkedéseket kellene tartalmazniuk a jogállamiság és a kormányzás kudarcainak megelőzésére.
"Ha az új tagok tiszteletben tartják a szabályokat, észre sem fogják venni ezeket a biztosítékokat" – tette hozzá Kos, aki ezt "biztosítási kötvénynek" nevezte.
Az EU-nak lehetősége van arra, hogy a jogállamiság és a demokrácia terén tapasztalható visszaesés esetén felfüggeszti egyes tagok jogait, köztük a szavazati jogot. Az EU-Szerződés 7. cikke alapján indított eljárás azonban hosszadalmas, és politikailag érzékenynek számít.