A II. világháború után a csehszlovák államiság megalapozásának a része volt a német és a magyar lakosság etnikai alapú jogfosztása. Szlovákia szerint ezeknek a szabályoknak már nincs joghatása, mégis ezekre hivatkozva igyekszik magánszemélyek földtulajdonát megszerezni.
Mik azok a Benes-dekrétumok?
Edvard Benes a két világháború közötti időszakban Csehszlovákia vezető politikusa, 1935-től elnöke volt. Az ország felosztását eredményező müncheni döntés után lemondott és külföldre távozott, 1940-ben pedig emigráns kormányt alakított. 1945-ben a visszatérő emigráns kormány az úgynevezett kassai programban nyilatkoztatta ki, milyen legyen az újjáalakuló Csehszlovákia, aminek a lényege a visszatérés a müncheni döntés előtti határokhoz és az, hogy az ország tisztán cseh és szlovák nemzetállammá váljon. Államigazgatás és törvényhozó testület híján ennek alkotmányos alapjait az elnökként visszatérő Benes elnöki rendeletekben rakta le, majd később az ő rendeleteit a felálló csehszlovák törvényhozás törvényerőre emelte. Ez a nagyságrendileg 140 elnöki rendelet a csehszlovák államberendezkedés alapja volt, amiből nagyjából egy tucat foglalkozik a Csehszlovákiában élő németek és magyarok kérdésével.
- Az augusztus 2-án kiadott 33-as csehszlovák elnöki dekrétum például minden magyart megfoszt a csehszlovák állampolgárságától arra való hivatkozással, hogy a magyarok maguk fosztották meg attól magukat, amikor 1938-ban üdvözölték a bevonuló magyar csapatokat - függetlenül attól, hogy az adott személy üdvözölte-e a bevonuló magyar csapatokat, vagy nem. További rendeletek lehetővé tették a magyarok termőföld- és egyéb vagyonának az elkobzását, a csehszlovák lakosság betelepítését a dél-szlovákiai magyar-lakta övezetbe, illetve a magyar lakosság elhurcolását csehországi munkaszolgálatra -- magyarázta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Benes-dekrétumokról szóló kerekasztal-beszélgetésén Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
Kísért a múlt
- A szlovák állam a rendszerváltozást követően visszatérően azzal érvel, hogy ezek történelmi dokumentumok ma már nem fejtenek ki joghatást, cserébe a második világháborút követő berendezkedésnek az alapjai, a szlovák alkotmányos rendet alapozták meg, de ma joghatásuk már nincs - mondta a pódiumbeszélgetésen Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének Kutatásért Felelős Igazgatója. - Az elmúlt néhány évben - és erre most már nagy mennyiségben rendelkezésre áll bizonyíték - ezt a határozatot elkezdte újra alkalmazni a szlovák hatóság, a szlovák földalap, a szlovák erdőhivatal és a szlovák bíróságuk is, a Legfelsőbb Bíróság védelmével és állásfoglalása mellett.
Ennek a jogi alapja az, hogy 1945 és '48 között például a "Németek, magyarok, valamint árulók, és a szlovák nemzet ellenségei agrárvagyonának elkobzásáról és gyors újraelosztásáról" szóló rendelet alapján több tízezer eljárást folytattak le, amely során termőföldeket koboztak el elsősorban német és magyar nemzetiségű emberektől, csakhogy ezek egy része eljárási hiba miatt nem ment teljesedésbe, vagyis a föld végül nem került állami tulajdonba. Tárnok Balázs szerint a szlovák földalap, az erdőhatóság és más hatóságok módszeresen keresik az archívumokban az ilyen eseteket, és arra hivatkozva, hogy volt jogerős határozat az elkobzásra, de az eljárási hiba miatt nem történt meg, ki kell javítani az eljárási hibát és a föld emiatt állami tulajdonba kerül. Ez sok esetben magyar és német nemzetiségű polgárokat érint, de nem kerüli el a szlovák közösséget sem például abban az esetben, ha az adott föld tulajdonjogát a végre nem hajtott elkobzás után szlovákok szerezték meg.
-- Ez egy elég érdekes jogi konstrukció - mondta Tárnok Balázs - 2015-ben kimondta a szlovák Legfelső Bíróság, hogy az állam tekintélyének megőrzése érdekében úgy kell tekinteni, mintha a konfiskáció végbe ment volna. A szlovák állam álláspontja, hogy itt nem zajlik semmilyen elkobzás, egyszerűen eljárási hibákat küszöbölnek ki.
Ilyen eljárásokból 2018. óta óvatos becslés alapján is több száz indult, jellemzően olyan nagyberuházások környezetében, ahol a szlovák állam földterületeket sajátít ki, például autópályaépítések nyomvonalán.
Szájkosártörvény
Az elmúlt időszakban civil jogvédők és a legnagyobb szlovák ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia is kritizálta ezeket az eljárásokat, válaszul 2025-ben a szlovák törvényhozás módosította a büntető törvénykönyvet. Az új rendelkezés fél év szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki "tagadja vagy megkérdőjelezi" a második világháborút követő békerendezést megvalósító jogi aktusokat - vagyis a Benes-dekrétumokat.
-- A jogszabály elsősorban a Progresszív Szlovákia ellen irányult, mi, a szlovákiai magyarok csak mellékszálként kerültünk bele - mondta Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kar egyetemi docense, aki úgy vélte, hogy a szlovák kormánypártok így válaszoltak a azokra a büntetőeljárásokra, amelyek a Matovic-kormányok alatt korrupciós ügyekben folytak a kormányzó SMER politikusai ellen.
Ugyanakkor Simon Attila szerint a jogszabály szövegezése nem egyértelmű, hiszen hogyan lehet "tagadni" egy létező jogszabályt, hogyan valósul meg annak a megkérdőjelezése? Ezért szerinte a törvénymódosítás célja nem a büntetés, hanem hogy kevesebb szó essen a Benes-dekrétumokra alapozott föld-elkobzásokról.
Szlovákiai magyar politikusok január elején önfeljelentéssel éltek a komáromi rendőrkapitányságon, amihez január közepére több ezren csatlakoztak.
Hullámok a magyar belpolitikában
A helyi magyarellenes szélsőjobboldallal együtt kormányzó Fico-kormány szoros szövetségese az Orbán Viktor vezette magyar kormánynak, ami ebben az ügyben semmilyen praktikus előnnyel nem jár a szlovákiai magyarság számára, a SMER-kormány csak felgyorsította az előző kormányok alatt elindult folyamatot.
- Ha bárki azt gondolta, hogy a kiválónak mondott szlovák-magyar kapcsolatok idején ez a tendencia ez javulni fog, azt el kell szomorítsam, mert 2025-ben több ilyen elkobzás történt, mint 2023-ban és 2024-ben együttvéve - mondta Simon Attila.
Orbán több alkalommal is vonakodott elítélni a szlovák lépéseket, azt mondta, Robert Ficonak már felvetette a kérdést, de még tájékozódnia kell. Ugyanakkor a magyar ellenzék vezetője, Magyar Péter nyílt levélben kérte Robert Ficót, hogy vonja vissza a módosítást, és folyamatosan szembesítette a külhoni magyarok érdekeire gyakran hivatkozó Orbánt azzal, hogy vesse latba a befolyását a szövetségesénél.
- A Benes-dekrétumok eltörölhetetlenek és integráns részei a Szlovák Köztársaság jogrendjének. A második világháború utáni rendezés részét képzik - mondta Robert Fico Magyar Péter üzenetére reagálva, hozzátéve, hogy nem fog belépni a magyarországi választási kampányba.
Az ügy folyamatos témát szolgáltat a választásokra készülő Magyarországon. A független sajtó kérdéseire formális körülmények között rendszeresen válaszoló Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb már azt mondta, hogy a Benes-dekrétumok ügyében Szlovákia helytelen és rossz politikát folytat, és jogi segítséget ígért azoknak, akiket azok mai alkalmazása miatt hátrány ér. Hozzátette, hogy az emberi jogi bíráskodásról általában rossz véleménnyel van, de ebben az esetben még az Emberi jogok Európai Bíróságára is számítani lehet.
A Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős magyar miniszterelnöki főtanácsadó, Szili Katalin az ügyben levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyben aggályosnak nevezte a BTK-módosítást. Az egykori baloldali politikusból lett kormánytanácsadó sajtókérdésre nem árulta el, hogy lépéséről egyeztetett-e a magyar kormánnyal.