Az egymást kizáró vélemények azt mutatják, hogy az európai törvényhozók teljes mértékben megosztottak Szlovákia megítélésében.
A parlamenti vita megnyitójában elhangzott, hogy a szlovákiai bírósági rendszer és a bírák elleni eljárások aggodalmat keltenek, így a különleges korrupciós hatóságok megszüntetése, több gyanús eset ejtése, a független nyomozás korlátozása. A sajtószabadság terén sem történt előrelépés, és kérdéses a közszolgálati média függetlensége és az újságírók védelme.
Szlovákiában továbbra is nyomás helyeződik a civil szervezetekre, az LMBT+ közösségre, és teret nyert a gyorsított jogalkotás. Erősen kérdéses az alkotmánymódosítások rendje és az európai jog tiszteletben tartása, a közérdekű bejelentők védelme, amely kérdésekre rövid határidőt szabott az Európai Bizottság.
Szlovákia eddig az uniós támogatások 61%-át kapta meg, de a továbbiak sorsa a kötelezettszegési aggodalmak miatt erősen kérdéses.
A Beneš-dekrétumok nem szerepeltek kiemelt témaként
A bevezetőt követő felszólalások éles ellentétet mutattak, közbülső nézetek nélkül. Dobrev Klára (a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) összefüggésbe hozta Robert Fico és Orbán VIktor politikáját, a "csókosok" favorizálását, a teljhatalomra törekvést, és a Brüsszel-ellenességet. Mindkettőjük esetében a gyűlöletkeltést és ellenségkép alkotását, a civilek és újságírók fenyegetését említette.
Dávid Dóra (Néppárt-Tisza) azonnali fellépést követel a származási alapú jogsértések és elkobzások ellen.
László András (Patrióták) ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok érdekei mellett csak a Fidesz ált ki, miközben a Bizottság intézkedései magyarellenesek. Ehhez csatlakozott Dömötör Csaba is, aki szerint Budapest kiáll a kollektív bűnösség ellen, és a magyar kormány egyeztetni fog Pozsonnyal. A képviselő úgy látja, hogy most mindent bevetnek azok ellen, akik nem álnak be a háborús politika mellé.
Ódor Lajos (Renew Europe), korábbi szlovák miniszterelnök azt követelte, hogy az orosz ügynökök tűnjenek el az európai közéletből, és Szlovákia határozott tagja legyen NATO-nak és az EU-nak. Vannak még független intézmények az országban, és az európai ügyészség bevonásával a jogállam még megtartható.
A Fico-ellenes felszólalók az alkotmányos jogsértések mellett legtöbbször a terebélyesedő korrupciót említették, villák és kastélyok felvásárlását uniós pénzből, és a mezőgazdasági támogatások átláthatatlan elosztását. A büntető törvénykönyv szétverése elősegíti a visszaélések zavartalan folytatását, állítják, és csak azért csökkent a korrupciós statisztika, mert nem vizsgálják ki az ügyeket.
Az ellenoldali vélemények szerint szervezett "dzsihád" és hazugságkampány folyik Szlovákia ellen, és a vádak tisztán hazugságokon alapulnak. Mindezt beavatkozás tekintik Szlovákia belügyeibe, és befolyásolásnak a majdani választásokba. Egy törvényesen megválasztott kormányt támadnak, amihez a jogállamiság emlegetése csupán ürügy. Egy másik vélemény szerint "a Holdról is látszik, hogy rászálltak Szlovákiára", és Brüsszel meg akarja leckéztetni azokat a kelet-európaiakat, akik nem támogatják Ukrajnát.
A vitát egy későbbi időpontban folytatják és parlamenti határozatot is hoznak.