A Demokratikus Koalíció választási programjának része a határontúli magyarok választójogának elvétele. Majtényi Balázs alkotmányjogász szerint a témát tekintve nem ezzel kéne foglalkozni, a kulcskérdés szerinte más.
Mint azt Dobrev Klára január 31-i évértékelőjében kijelentette, az év első hónapjának végéig közel félmillió külhoni magyar regisztrált az áprilisi választásokra, ami duplája a négy évvel ezelőtti részvételi aránynak. Pár nappal később az elnök 632 ezer szavazáskész határontúli magyart emlegetett, ami akkori becslései szerint automatikusan négy Fidesz-mandátumot eredményezne az áprilisi választásokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Demokratikus Koalíció elnöke múlt héten azt mondta, hogy a határon túli magyarok választójogának eltörlése a választási programjuk egyik kiemelt pontja. Mint arra a Political Capital és a független sajtó rámutatott, a párt az elnök nyilatkozatai alapján félreértette a számokat, és ez alapján foglalták a választójog eltörlését a választási programpontba. A kutatóintézet munkatársai szerint többről is szó lehet, mint a számok téves értelmezéséről.
A Demokratikus Koalíció képviselői azonnal terjeszteni kezdték a párt „nemzetegyesítő tervét”, Dobrev pedig közölte, hogy benyújtanak egy, a választási rendszer reformjára irányuló törvényjavaslatot. Ennek értelmében
- megszüntetnék a határon túli magyarok szavazati jogát,
- illetve a levélszavazás lehetőségét,
- de megkönnyítenék a külföldön tanuló és dolgozó magyarok szavazását,
- és átalakítanák az egyéni választókerületek határait.
A kezdeményezés hamvába halt, ami azonnal látszott, hiszen a DK által kezdeményezett rendkívüli ülésen egyik ellenzéki párt sem írta alá a szándéknyilatkozatot. A Political Capital felhívta a figyelmet, hogy a Dobrev Klára által említett adatok félrevezetőek (bár valóban a Nemzeti Választási Iroda hivatalos számai), hiszen a levélszavazásra jogosulandók névjegyzékére nem kell minden választás előtt feliratkozni: az első regisztráció 10 évig érvényes, ha pedig a jelentkező valóban szavaz, további 10 évig ott marad a listán. Mint azt bizonyították, a névjegyzékben szereplő félmilliós választói tömeg nem az elmúlt hetekben regisztrált, hanem 2013. augusztus 1-je óta, tehát az elmúlt tizenkét és fél évben.
A mostani szám alig ezer fővel haladja meg a négy évvel ezelőttit, tehát a 2026-os választási kampányban idáig nem tudtak a pártok érdemben új szavazókat megszólítani, ugyanakkor a Political Capital választási szakértője, László Róbert és a Lakmusz szerint nem elképzelhetetlen, hogy a március 18-i jelentkezési határidőig legyen egy érdemi jelentkezési hullám a határontúli magyarok körében. A szakértő ugyanakkor a választásba vetett bizalom szempontjából károsnak minősítette Dobrev nyilatkozatait, és szándékos csúsztatást feltételezett.
Kiket sodor el a visszalépési hullám?
Ezzel párhuzamosan az ellenzéki pártok közül több (Második Reformkor, Párbeszéd) közölte, hogy nem indul a 2026-os parlamenti választáson, más pártok (MSZP) két hónappal a választások előtt továbbra sem oszlatták el a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy nem hirdetnek programot. A független politikai elemzők már régóta arról beszélnek, hogy a választások két párt között dőlnek majd el, de a választások mostanra formálisan is elkezdtek a Fidesz és a Tisza párharcára szűkülni. A Demokratikus Koalíció a tervezetével gyakorlatilag lemondott a határontúli szavazatok igényéről, amelynek döntő részén egyébként is a két vezető párt osztozott volna.
A nagy pártoknál nincs kérdés
Sem a Fidesz, sem a Tisza nem reagált az esetre, annak ellenére, hogy mindkét párt számít a határontúliak szavazatára. A kormánypárt 2010-es hatalomra kerülése óta rendszeresen ígér a határontúli magyaroknak és évente többször tart kampányrendezvényeket Románia magyarlakta területein, egyebek közt évtizedek óta minden nyáron megrendezi a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet Tusnádfürdőn, ami a romániai magyar szavazatok szempontjából kulcsfontosságú esemény. Jelenleg a kormánypártnak nincs nyilvánosan elérhető programja, amiből bármit meg lehetne tudni a határontúli magyarokkal kapcsolatos jövőbeni politika részleteiről.
A Tisza Pártnak viszont van elérhető programja, melyben egy pontban foglalkozik a határontúliak érdekvédelmének gondolatával, de a pont gyakorlati ígéreteket nem tartalmaz, csak a Fidesz mulasztásaival szembesít. Magyar Péter a kampánya részeként nagyobb hangsúlyt helyez a határontúliak ügyére, hogy elhalássza a potenciális határontúli szavazatokat a Fidesz elől. A határontúliakért zajló kampánya elsősorban abban ölt testet, hogy tiltakozik a Benes-dekrétumok ügyével szemben, illetve azzal vádolja a kormányt, hogy az azért hallgat az ügyben, mert nem akar konfrontációt az uniós politikában fontos szövetségesének számító szlovák kabinettel.
A szóban forgó dekrétumügy központjában az áll, hogy tavaly decemberben Szlovákiában módosították a szlovákiai büntető törvénykönyvet, amelynek értelmében féléves börtönbüntetést is kiszabhatnak azokra, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat. A Beneš-dekrétumok a második világháborút követően a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megfosztották a német és magyar kisebbségeket állampolgárságuktól és földjeiktől. A Tisza Párt több, az üggyel kapcsolatos tüntetésen megjelent.
Magyar Péter vádai csak részben igazak, hiszen a kormánytagok közül voltak, akik reagáltak, igaz, nem ellenezték a jogsértő tervet. Orbán Viktor és Szijjártó Péter a szlovák büntető törvénykönyv módosításának tartalmát vizsgálja, állították. A rendőrök által elvitt Orosz Örs ügyére a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter egy Facebook-bejegyzésében azt írta: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a kollektív bűnösség elvét, ezt pedig rendszeresen a szlovák kormány tudomására is hozza.
Bár szerdán az Európai Parlamentben parttalan vita zajlott Szlovákiáról, ez érdemi előrelépést nem hozott a dekrétumügyben azon túl, hogy a magyar EP-képviselők egy része – Dobrev Klára (DK), László András, Dömötör Csaba (Fidesz-KDNP), Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk), Kulja András és Tarr Zoltán (Tizsa) – megpróbálta saját pártérdekeinek megfelelően tematizálni a kérdést. Lényeges fejlemény, hogy voltak olyan harmadik országbeli politikusok, akik elítélték a szlovák intézkedést (Michał Wawrykiewicz, EPP).
Bár a vita nem teljesen lefutott, Szlovákiában jogilag korlátozott, hogy a magyarok kettős állampolgárok lehessenek. Ennek értelmében szavazati joguk sincs a magyar választásokon.
Az egyik azt nem tudja, kit ültetett be, a másik meg azt, hogy ki ültette be
A külhoniak szavazati jogának kérdése régóta megosztja a magyarokat. A fő kérdés az, hogy mennyire “igazságos” az, hogy olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak, akik döntésük következményeinek csak elenyésző részét viselik: annyit, hogy akire szavaztak, mennyit tesz a határontúli magyar kisebbségek védelmében.
Majtényi Balázs, az ELTE egyetemi tanára azt mondja, hogy a határontúli magyarok szempontjából is vannak hátrányai annak, hogy szavazhatnak a választásokon. Az egyik az az, hogy a választás a “figyelmüket az anyaország belpolitikája felé fordítja, pedig nekik egy másik országban kellene küzdeniük a jogaikért és autonóm intézményeikért.” Mint magyarázza, ezzel gyakorlatilag a magyar belpolitika elvonja a figyelmüket a valós politikai színtértől. Majtényi azt mondja, hogy sajátos problémája a magyarországi politikai rendszernek, hogy a határontúli magyarok egy része “a kormányzat populista szólamainak egy sajátos befogadó közege”, hiszen más országban élnek és nem érzékelik a magyarországi közszolgáltatások romlását.
Szerinte a kormányzat sokszor szavazati értékének eredőjeként kezeli a határon túli magyarokat, aminek ékes példája az, hogy az Orbán-kormánynak nem fontos kérdés, hogy a Beneš-dekrétumok kétségbe vonásáért Szlovákiában fél év börtönt is ki lehet szabni. Mint latolgatja, ez feltehetően azért van, mivel a szlovákiai magyarok túlnyomó többsége nem szavaz a magyarországi választásokon, hiszen Szlovákia tiltja a kettős állampolgárságot. “Nem hiszem, hogy a jelenlegi választási rendszer fő motivációja valamiféle kompenzáció, hiszen a kisebbségben élő magyart, ha nem a székelyföldi tömbben él, a miniszterelnök nem is szívesen látogatja, hátrányos helyzete olyan, amit jobb nem mutogatni, az értéke ebben a politikai rendszerben csupán az országgyűlési listára leadott szavazata” – summázza Majtényi.
Majtényi azt mondja, hogy ahelyett, hogy közvetlenül a választások előtt efféle törvényjavaslatokat tervezgetne a DK, azzal kellene foglalkozni, hogy a kormányzat úgy alakította ki a választási szabályokat, hogy a határon túli levélszavazás tisztasága nehezen ellenőrizhető, és azok felügyeletére a Magyarországra érkező nemzetközi választási megfigyelőknek is kevesebb lehetősége van, ami azért problémás, mert bizonyos helyeken előfordul a nyílt szavazás, hogy Fidesz-közeli politikai aktivisták gyűjtik össze a levélszavazatokat, vagy épp élelmiszerboltok pénztárainál adják le a voksokat.
Az alkotmányjogász leszögezi, hogy a szabályozás a határon túli magyaroknak nem biztosítja az egyenlő értékű szavazatot. Mint mondja, a szabályozás egyik jogi csavarja az, hogy a határon túli magyar állampolgárok egyéniben nem szavazhatnak, és csak listás szavazatuk van annak ellenére, hogy a nemzetközi egyezmények rögzítik az egyenlő választójog elvét. Ráadásul, mivel nincsenek külön a határontúliaknak fenntartott mandátumok, a szavazás aligha szól a határon túli magyarok érdekeinek a képviseletéről, hiszen sem nekik, sem a megválasztott képviselőknek nincs tudomása arról, hogy kik jutottak be határon túlról érkező szavazatokkal a parlamentbe, illetve arról, hogy kik juttatták be őket.