Helyi, független médiumok újságírói beszéltek benyomásaikról, várakozásaikról. Mint mondták, az eddiginél igazságosabb forráselosztás létfontosságú lenne, azonban az kérdéses, hogy mikor érkezik meg hozzájuk is "a változás szele".
A Sajtószabadság Alapítvány a vajdasági magyar médiatér független szervezeteként a közélet nyitottságáért és tisztaságáért küzd. A tartomány és a Vajdasági Magyar Szövetségen keresztül a magyar állam is mindenféle támogatástól, pályázattól elvágta őket 2022 óta, de az előtte lévő időszak sem volt éppen rózsás – tudtuk meg Tőke János újságírótól, a Sajtószabadság Alapítvány alapítójától.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Akkor a tartomány kiírt egy riportpályázatot, és akkor azon nyertünk mondjuk 800 eurót egy évre, vagy amennyire vállaltuk, hogy ezt lebonyolítjuk, miközben a többiek több tízezres, több százezres, vagy akár milliós támogatásokat kaptak" – foglalta össze az elmúlt éveket. Mint mondta, jelenleg nem tudják, hogyan fog mindez változni a Tisza hatalomra kerülésével, de bizakodóak, mivel azok a médiumok, amelyek ezeket a nagy pénzeket kapták, tevékenyen hozzátettek ahhoz, hogy olyan eredmény szülhessen Vajdaságban, ami teljesen szemben megy a magyarországi választások eredményével.
"Magyarországon kétharmados Tisza-győzelem született, itt pedig nyugodtan mondhatom, hogy négyötödös Fidesz-KDNP-eredmény lett a levélszavazatok útján. A legeklatánsabb példa szerintem az, hogy a Pannon Televízióban Magyar Péterről 2026. április 12-ig összesen kettő, kétsoros hír jelent meg, és semmi más. És ugye ő már akkor messze-messze a magyarországi ellenzék legjelentősebb arca volt, de nem vettek róla tudomást. Ugyanígy a Magyar Szóban sem, és ugyanezt játszotta a Hét Nap is. Azért az, hogy valaki ennyire kicsúfolja a szakmát és az objektív, a korrekt tájékoztatást ennyi adófizetői pénzből, ez biztos, hogy a Tisza szemét is szúrta, mert ugye még a Magyar Péter is megemlítette azt Pásztor Bálintnak a találkozójuk során" - fogalmazott Tőke János.
Igazságosabb elosztás
Az újságíró felidézett egy, az Insajder Tv-n egy politológussal készült minapi interjút is, melyben a szakértő a következőt hangsúlyozta: amennyiben a Tisza szeretne a Vajdaságban pluralizmust, demokráciát, úgy első lépésként a sajtó területén kellene rendet raknia. A demokráciához és a pluralizmushoz pedig azokon keresztül vezet az út, akik ebben a nehéz időszakban életben maradtak és bebizonyították, hogy még piaci alapokon is képesek életben tartani a saját magukat és az objektivitást szolgálni. Az interjúban nevén is nevezték a Szabad Magyar Szót, olvasottsága és népszerűsége miatt.
"Az elmúlt időszakban mind a magyarországi, mind a szerbiai tájékoztatási eszközök is 90-95 százalékban az ő híreikre hivatkoztak, azokat vették át, az volt az alapjuk" - tette hozzá Tőke János.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon nagyon sok probléma van ebben a pillanatban, és millió dolga lesz a Magyar Péter vezette kormánynak, hogy rendbe rakja ezeket. Nem tudjuk, hányadik helyen kerül majd sorba a határon túli tájékoztatás, de bízunk abban, hogy valamiféle változás tényleg lesz. Hogy azokat, akik eddig a jég hátán is megéltek, nem mostohagyerekként kezeli majd a Tisza-kormány. Senki nem azt várja el, hogy azok a tájékoztatási eszközök, amelyek eddig nagy pénzeket kaptak, mostantól semmit se kapjanak. Azt viszont elvárnánk, hogy legyen egy igazságos elosztás, amely azon alapul, hogy mennyien olvassák az adott sajtóterméket, vagy mennyien vásárolják a nyomtatott kiadást" - vélekedett Tőke János.
"Idő, mire ide átgyűrűzik a valódi változás szele"
"Vajdaság speciális abból a szempontból, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség túlságosan közel került a Fideszhez" – hangsúlyozta Tómó Margaréta újságíró.
"A 2010 előtti időszakban is együttműködött a mindenkori magyar kormánnyal, azonban olyan erős kapcsolata egyetlenegy párttal sem volt, mint a Fidesszel. Hatalmas összefonódásai vannak vele nemcsak a Vajdasági Magyar Szövetségnek, hanem szerintem a Szerb Haladó Pártnak, vagy legalábbis az államfőnek is, és ebből a szempontból nehéz dolga van a vajdasági magyar közösségnek, legalábbis azoknak, akik valamiféle változásban reménykednek. Nagyon hosszú idő szerintem az, mire ide átgyűrűzik a valódi változásnak a szele" – mondta el véleményét az újságíró, aki bevallotta: szkeptikus.
"Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs is nagyon, aki ezt – idézőjelben – véghez vigye. Ez a mi dolgunk, nyilván nem várhatjuk el sem az újonnan felálló magyar kormánytól, sem a Tisza párttól, sem Magyar Pétertől, hogy itt megváltoztassa dolgokat. Itt kell, hogy alakuljon valamiféle alternatíva a VMSz-nek, ami talán alakulófélben van ezzel a vajdasági magyar újrakezdéssel, hogy itt legyen egy másik lába is ennek a közösségnek, és hogy itt legyenek valamiféle változások" - mondta.
A "kimosakodó szélkakasok"
"Magyarországon látható volt, hogy a választások másnapján is történtek már elbocsátások, meg belengettek egy csomó változást. Nálunk nem ez van. Az egyébként a Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumoknál (a Magyar Nemzeti Tanács az itteni, "kisebbségi önkormányzat", aminek alapítói joga van néhány médiumnál, mint a Magyar Szó nevű napilap, vagy a Pannon Televízió – a szerk.), például a Pannon Televízióban érezhető egyfajta nyitás. Felénk is. Meghívták az igazgatónkat egy elemző műsorba például. Ilyen nem történt tíz éve. Na most itt ugyanazokról az emberekről beszélünk, akik eddig kiszolgálták a Fidesz- meg a VMSz-rendszert! Mi őszintén tartunk tőle, hogy ez egyfajta, hogy úgy mondjam, kimosakodási próbálkozás... Tehát hogy oké, eddig ugye nem szabadott, de most már szabad, akkor most már megpróbálunk tisztességesen újságot vagy tévét csinálni" - mondta Tómó Margaréta.
"Azok, akik ezt az első sorban, habzó szájjal csinálták, hogy amikor politikusok minket "úgynevezett oknyomozó újságíróknak" neveztek, akkor ők ezt legitimizálták. Nem álltak ki mellettünk. Lehozták ezeket a nyilatkozatokat. Hagyták, hogy szidjanak bennünket hétről-hétre a rádióműsorban. Hagyták, hogy a napilapban nem lehetett leírni egyikünk nevét se, holott ott dolgoztunk le évtizedeket, jómagam is... Szóval most egyfajta nyitás tapasztalható, csak én ennek nem örülök. Azt gondolom, hogy bár az emberek nagyon nagy része teljesen normális gondolkodású, de azért kellene egyfajta tisztítótűz. És nem mint a szélkakas átfordulni, és mostantól másképp nyomni a trallalát" – tette hozzá.
Az idén a szokottnál korábban jött támogatás
A szlovák sajtó április 16-án számolt be arról, hogy a regnáló Orbán-kormány még az országgyűlési választások előtt döntött a 2026-os határon túli támogatásokról. Az addig nyilvánosságra hozott határozatok alapján a legnagyobb összeget megint a szlovákiai foci vitte el: több mint négymillió eurót. A "magyar kormány-barát", ma7 nevű sajtóorgánum bő egymillió eurót kapott. Az azóta közzétett határozatokban további 13 szlovákiai magyar szervezetet támogat a Bethlen Gábor Alapkezelő, közülük legalább öt köthető a Magyar Szövetség politikusaihoz.
"A magyar adófizetők forintjaiból tehát elég sok került ismét szlovákiai magyar szervezetekhez, egyrészt olyanokhoz is, amelyek tevékenysége ugye kérdéses, de ami talán például a szlovákiai magyar sajtóban is elég komoly visszhangot váltott ki, az a Magyar Szövetség vezető politikusaihoz köthető szervezetekhez került támogatások ügye - hangsúlyozta Tilajcsík Dóra újságíró.
Ebbe a képletbe jött be aztán Gubík László, a Magyar Szövetség elnökének Magyar Péternél tett látogatása, ahol a támogatások felülvizsgálatának ügye is előkerült, tekintve, hogy két héttel korábban Kelemen Hunor és Pásztor Bálint esetében is központi szerep jutott ennek a témának. Gubík több különböző szervezetben is aktív volt, akár tagként, akár vezetőként, akár alapítóként azelőtt, hogy a Szövetség élére került volna.
"A Tisza Párt elnökénél tett látogatásával kapcsolatban egy múlt heti interjúban beszélgettünk Gubík Lászlóval, aki elmondta: a kötődése bizonyos szervezetekhez, akik támogatást is kaptak Magyarországról, előkerült a találkozójukon. Gubík ezt az egész helyzetet azzal magyarázza, hogy a szlovákiai magyar szféra, nevezzük civilnek vagy értelmiséginek - tehát akik valamilyen módon közhasznú vagy értékteremtő tevékenységet végeznek -, kellően kicsi ahhoz - mivel a szlovákiai magyar közösség lélekszáma is fogy - hogy sajnálatos módon legyenek ilyen jellegű pozícióbeli átfedések. De azt továbbra is hangsúlyozza: miután lényegében őt pártelnökké választották, minden ilyen jellegű tevékenységéből visszalépett, vagy lemondott a pozícióiról. Itt a Via Nova Ifjúsági Csoportot említhetnénk, hogyha konkrét szervezetnevekről van szó, vagy a Martosi Komplexumot, vagy az Esterházy Akadémiát. Utóbbit elég sokáig vezette is. Ha valaki követi ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, vagy néha átböngészi Gubík László közösségi felületeit, akkor ott azért látható, hogy néha-néha, már mint a Magyar Szövetség elnöke megjelenik ezeknek a szervezeteknek az egyes rendezvényein, amit ő azzal magyaráz, hogy a közösségépítő szerephez pártelnökként ez továbbra is hozzátartozik" - idézte fel az interjúban elhangzottakat Tilajcsík Dóra.
"Gubík László állítása szerint a Magyar Péterrel folytatott találkozón megpróbálta elmagyarázni, hogy kicsi a merítés, és így vannak ilyen jellegű átfedések. Érvelése szerint ő már nem tagja semmilyen módon ezeknek a szervezeteknek, vagyis abból a pénzből effektíve hozzá nem került, az érdekütközést megpróbálta elkerülni. Állítása szerint Magyar Péter ezt így elfogadta, vagy legalábbis tudomásul vette, hogy ilyesmi van, de ez nem azt jelenti, hogy az átvilágítás az nem vonatkozik majd mindenkire. Gubík László is azzal számol, hogy itt 10-15 évre visszamenőleg jönnek valamilyen ellenőrzések, de több konkrétumot egyébként ezzel kapcsolatban ő sem nagyon tudott" - tette hozzá az újságíró.
A Fidesz-narratívát terjesztő sajtó sorsa
A szlovákiai magyar térfélen ez a ma7 egészen pontosan. Ők is azon szervezetek között voltak, amelyek így utolsó pillanatban szép summát kaptak, év végéig még biztos, hogy működni tudnak majd. De valamit ezzel a helyzettel kezdeni kell, és ugye nem csak a ma7 kérdése érdekes, hanem a Felvidék.ma portálé is.
"Azt ki kell emelni, hogy a Felvidék.ma kicsit mérsékeltebb volt a kampányban, mint a Ma7, de átfedések abszolút vannak. És úgy hírlik, hogy a Magyar Péter-Gubík László találkozón konkrét cikkek, vagy legalábbis valamilyen szemlék bizonyos médiumokból az asztalra kerültek. Vagyis, van egy ilyen elvárás az új magyar kormány részéről, de Gubík László - arra hivatkozva, hogy ő nem működteti egyik sajtóterméket sem - különösebb ígéretet nem tett arra vonatkozóan, hogy itt mi jöhet, vagy mi nem. A támogatások átvilágítása, illetve a támogatási rendszer transzparensebbé tétele feltehetően valamilyen módon hatással lesz ezekre a médiumokra. Hogy felszámolják őket, vagy átalakulnak valahogy, azt most még nem tudni" - magyarázta Tilajcsík Dóra.
2027 őszén előkerülhet a "magyar kártya"
Amíg Magyarországon Orbán Viktor volt a miniszterelnök, aki híresen jó viszonyt ápolt Robert Ficóval, folyamatosan arra hivatkoztak, hogy történelmi csúcson vannak a szlovák-magyar kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok pedig általában a brüsszeli harcban mutatkoztak meg, a vitás kérdéseket vagy az érzékeny témákat nem sikerült rendezni. A Beneš-dekrétumok ügye ügye még mindig a levegőben lóg, a büntetőtörvénykönyv decemberi módosítása óta.
"Azt, hogy a dekrétumok megkérdőjelezéséért akár hat hónap börtönbüntetés is járhat, maguk a rendfenntartó szervek sem tudják, hogyan kell értelmezni. Az a magyar sajtóba is átszivárgott, hogy voltak próbálkozások jogászok, emberi jogi szakértők részéről, hogy teszteljék egy kicsit ennek a törvénynek az erejét. Egyelőre nem tudja maga az államhatalom se, hogy hogyan viszonyuljon ehhez a rosszul megszövegezett, megfogalmazott módosításhoz, de azért mégiscsak feszíti a kapcsolatukat. A kampányban is látni lehetett, hogy Orbán ebbe nem akart beleszállni, Magyar Péter viszont elég intenzíven nyilatkozott. Vagyis inkább ez az a vonal, ami a magyarországi kormányváltás fényében a szlovák-magyar dinamikát is átalakította" – vélekedett Tilajcsík Dóra.
"Ha a dekrétumok ügyében komoly törés következik be, akkor azt most már magyar és szlovák politológusok is eléggé egyhangúan úgy látják, hogy a közelgő, jövő őszi szlovák parlamenti választások alkalmával előjöhet a "magyar kártya" – tette hozzá.
A Smerrel való együttműködés kizárása
A Magyar Szövetség vezetője egy pozsonyi kerekasztal-beszélgetésen jelentette be, hogy a párt elnöksége úgy határozott, kizárja a választások előtti és utáni együttműködést a Robert Fico vezette Smerrel, valamint a szélsőjobbos Republikával. Utóbbi ugye jelenleg nem parlamenti párt, de a felmérések alapján úgy tűnik, hogy a 2027-es választások után a parlamentbe kerülhetnek, és ha ismét Ficóék alakíthatnak kormányt, akkor feltehetően ők is a koalíció részét képeznék.
Gubík László azt állítja, hogy nincs semmi köze a Smerrel kapcsolatos bejelentésnek ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét már nem Orbán Viktornak hívják. Szerinte ez teljes véletlen, hogy éppen a Magyar Péterrel folytatott találkozója után történt ilyesmi. Indoklása szerint a kerekasztal annyira szimbolikus volt, olyan jó társaság jött össze, hogy oda szerette volna időzíteni a bejelentést. A közvélemény azonban nehezen engedi el, hogy tényleg nagyon sűrűn és gyorsan történtek egymás után ezek az események.