Litvánia, Oroszország kalinyingrádi exklávéjával és Belarusszal határos NATO- és EU-tagállam, az ország számára az ukrajnai háború nem távoli konfliktus, hanem figyelmeztetés: hogyan kell felkészülni egy esetleges háborúra Oroszországgal?
Vilniusban a mindennapi élet a megszokott módon zajlik, de emögött Litvánia a biztonság megerősítésére összpontosít. A balti ország számára az ukrajnai háború nem egy távoli konfliktus, a litvánok érzik magukon a növekvő fenyegetettséget. Karolis Aleksa nemzetvédelmi miniszterhelyettes szerint a következő három-öt évben a fenyegetettség tovább növekszik, mert Oroszország katonailag megerősödhet, és készen állhat Európa biztonságának megzavarására. Litvánia védelmi politikája közvetlen válasz ezekre a fejleményekre. "Oroszország bebizonyította, hogy kész katonai erőt alkalmazni céljai eléréséhez – mondta Aleksa az Euronewsnak, hozzátéve, hogy erre a legegyértelműbb példa Ukrajna, és hangsúlyozva, hogy – az orosz rezsim a katonai erőt eszközként fogja alkalmazni az európai biztonsági architektúra megváltoztatására."
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A háború kimenetele, akár tűzszünet, akár békemegállapodás lesz, hatni fog Oroszország magatartására. Aleksa szerint Vilnius arra számít, hogy Moszkva tovább fejleszti erőit a NATO keleti határai mentén, beleértve Kalinyingrádot is. "Minden jel arra mutat, hogy a konfliktus és az orosz agresszió növekedése várható, már amennyiben az az elrettentés nem elég erős" - tette hozzá.
Szövetségesek a helyszínen
Litvánia szerint az elrettentés a szövetségesek látható jelenlétével kezdődik. 2022 óta a NATO tevékenysége az országban jelentősen fokozódott, az Egyesült Államok és Németország központi szerepet játszik ebben. Fontos mérföldkő Németország döntése, hogy 2027-ig állandó jelleggel egy dandárt telepít Litvániába. Aleksa ezt "hatalmas politikai és katonai jelzésnek" nevezte, amely azt mutatja, hogy Litvánia védelme nem csupán nemzeti, hanem kollektív NATO-felelősség.
"Itt arról van szó, hogy területünk első centiméterétől kezdve védekezünk. Valóban kollektíven kell demonstrálnunk, hogy ez nemcsak az egyes NATO-tagállamok nemzeti ügye, hanem valóban kollektív erőfeszítés" - mondta a miniszterhelyettes.
A német erők már jelen vannak, Litvánia pedig gyorsan fejleszti infrastruktúráját, hogy megkönnyítse a missziókat és befogadja a teljes dandárt. Az amerikai csapatok is folyamatosan jelen vannak, és más szövetségesek, köztük Hollandia és Norvégia is hozzájárulnak a szárazföldi, légi és tengeri területeken. A légvédelem ois fontos szerepet játszik. Litvánia saját rendszereket épít, míg a NATO-szövetségesek felszíni légvédelmi egységeket és vadászgépeket rotálnak a balti térségben. A tengeren a NATO folytatja balti misszióját, amelyet kiegészítenek az Európai Uniónak a kritikus infrastruktúrák védelmének megerősítésére irányuló erőfeszítései.
A nemzeti katonai erő kiépítése
A szövetségesek jelenlétén túl Litvánia legfőbb prioritása a nemzeti védelem kiépítése, hogy az ország felkészült és ellenálló legyen a fenyegetésekkel szemben. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig létrehoz egy teljes mértékben működőképes nemzeti hadosztályt, amely képes a NATO-erőkkel együtt harcolni. Aleksa ezt Litvánia katonai modernizációjának központi pilléreként határozza meg. "Ez nemcsak harcoló dandárokat jelent, hanem minden olyan támogató képességet is, amely lehetővé teszi, hogy szövetséges erőinkkel vállvetve harcolhassunk itt, Litvániában. A logisztika, a mérnöki tevékenység, az orvosi támogatás, a parancsnokság és az irányítás ugyanolyan fontos" – magyarázta.
Ennek érdekében Litvánia több milliárd eurót fektet be modern felszerelésekbe. A nagyobb beszerzési projektek között tankok, gyalogsági harcjárművek, mint például a CV90, német és francia tüzérségi rendszerek, valamint az amerikai gyártmányú HIMARS rakétatüzérség szerepelnek. Ezek a beruházások sűrített ütemterv szerint zajlanak, ami nyomást gyakorol a felszerelések beszerzésére, integrálására és az egységek harcképessé tételére az évtized végére.
A teljes védelem és a társadalom szerepe
A felkészültség Litvániában túlmutat a katonaságon: a teljes védelmi koncepció középpontjában a nemzeti ellenálló képesség és felkészültség erősítése áll a társadalom minden szintjén. Ennek egyik kulcseleme a Litván Lövészegylet, amely egy önkéntes, nemzeti gárdához hasonló erő. Taglétszáma a 2021-es mintegy 10 ezer főről mára több mint 18 ezer főre nőtt. "Ez mutatja társadalmunk energiáját és elkötelezettségét. Megértjük, hogy kis nemzet vagyunk, de rugalmas és céltudatos védelmi iparra van szükségünk" – mondta Aleksa.
A védelmi kiadások ezt az érzést tükrözik. Idén Litvánia GDP-jének mintegy 5%-át költi majd védelmi kiadásokra. A szövetségesek és a katonai beruházások közvélemény általi támogatása magas. Egy védelmi minisztériumi felmérés szerint a litvánok közel 80%-a támogatja a szövetségesek és a NATO-erők állomásoztatását az országban.
Egyre inkább elfogadják azt is, hogy a felkészültségnek túl kell mutatnia a hivatásos katonákon. Miközben a viták folytatódnak a sorkötelezettség jövőjéről, többek között arról, hogy legyen-e általános, és hogy a nőket hogyan kellene bevonni, Aleksa szerint az irány egyértelmű: "A társadalom sokkal, sokkal nagyobb része megérti, hogy többet kell tennie".
Az oktatás része ezeknek az erőfeszítéseknek. Litvánia kiterjeszti a nemzetbiztonsági és polgári ellenállási órákat az iskolákban, és támogatja az olyan informális kezdeményezéseket, mint a civil drónkiképző központok. "Ez nem a háborúra való felkészülés ebben a brutális értelemben, hanem a drónok használatára való lehetőségek biztosítása a gyerekeink számára" - hangsúlyozta Aleksa. "Ez a civil készségek és az ellenálló képesség kialakításáról szól a modern biztonsági környezetben".
Hibrid fenyegetések és szürke zónás hadviselés
Litvánia védelmi tervezése egyre inkább a nyílt konfliktustól elmaradó fenyegetésekre összpontosít. A kibertámadásokat, a dezinformációt, a szabotázst és a hibrid hadviselés más formáit állandó kockázatnak tekintik nemcsak Oroszország, hanem partnerei, például Fehéroroszország részéről is. "Már látjuk, hogy ezeket a módszereket alkalmazzák" – mondta Aleksa. "A jövőbeni konfliktusok úgy kezdődhetnek, hogy a tankok nem lépik át a határokat."
Ennek eredményeképpen Litvánia a kibervédelembe, az információs ellenálló képességbe és a dezinformáció elleni küzdelembe fektet be, hogy a társadalom ellen tudjon állni a manipulációnak.
Az EU szerepe: pénz, mobilitás és szabályozás
Litvánia védelmi fejlesztését szorosan összekapcsolja az európai és transzatlanti támogatással. Az EU a finanszírozás jelentős részét "biztonságos kölcsönök" formájában biztosítja, így Litvánia 2030-ig mintegy 50 védelmi projektre 6,3 milliárd euróhoz juthat hozzá. Litvánia további támogatásra számít az uniós védelmi programok és a blokk következő többéves költségvetése révén is.
Aleksa szerint ugyanilyen fontosak az európai védelmi ipar fellendítését célzó szabályozási reformok is. A bürokratikus akadályok leépítése és a termelés felgyorsítása elengedhetetlen, ha Európa komolyan gondolja az elrettentést.
A katonai mobilitás továbbra is prioritás marad. A csapatok és felszerelések gyorsabb mozgása a határokon át, amit gyakran "katonai Schengennek" neveznek, közvetlenül támogatná a NATO védelmi terveit a keleti szárnyon.
Ukrajna, mint az első védelmi vonal
Litvánia továbbra is Ukrajna egyik legerősebb támogatója, és GDP-jének legalább 0,25%-át katonai támogatásra fordítja. Az adományokon túl Vilnius közös védelmi termelési projekteken dolgozik Ukrajnával és egyes EU-s partnerekkel.
"Ukrajna támogatása a saját biztonságunk támogatása" - mondta Aleksa. "Ukrajna ellenállása Európa első védelmi vonala". Litván tisztviselők hangsúlyozzák, a fő kihívás az elrettentés fenntartása még akkor is, ha másokat a hamis béke érzése csábít.
"Nem akarunk háborút. Amit mi akarunk, az az elrettentés" – magyarázza Aleksa. A politikus Európának szóló üzenete egyértelmű: a valódi biztonság folyamatos felkészültséget és a kollektív védelembe való befektetést követel. Európának készen kell állnia és együtt kell cselekednie, mivel a revizionista hatalmak készen állnak a cselekvésre.