Az európai városok ötödénél nincs olyan külön csapat, amely a klímaváltozás okozta helyzet kezelésével foglalkozna.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és az előrejelzések szerint a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre súlyosabbak lesznek.
A hőhullámok, az árvizek és az aszályok - ez a három legégetőbb probléma a városok számára.
Az európaiak több mint háromnegyede városokban él, így ők az éghajlatváltozás elleni küzdelem frontvonalába kerültek.
Az európai nagyvárosok hálózata, az Eurocities 17 európai ország 54 városában végzett felmérést. Eszerint a megkérdezett városok 80 százaléka már vagy készített vészhelyzeti intézkedési tervet a klímaváltozás miatt, vagy éppen most dolgozik ilyenen.
A városok 78 százalékának már van korai előrejelző rendszere, amely értesíti a lakosokat a veszélyekről.
A vizsgált városok 81 százaléka emellett olyan építési szabályzatot dolgozott ki, amely az új fejlesztéseknél az ellenálló képességre összpontosít. A városok 56 százaléka pedig két-háromévente éghajlati kockázatértékelést végez. Az árvízveszélyes területeken történő fejlesztéseket ugyanakkor a városok 13 százaléka nem korlátozza.
Miből van pénz a klímaváltozás elleni védekezésre?
Az Eurocities Pulse polgármesterek felmérése szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések 2025-ben is a legfontosabb prioritások közé tartoznak majdnem 100 polgármester számára, és jóval több mint felük már harmadik éve választja ezt a kérdést.
Bár a megkérdezett városok 61 százalékánál akár 10 alkalmazott is foglalkozik a klímaváltozás okozta helyzet kezelésével, a városok 19%-ának nincs külön erre a célra kijelölt munkatársa.
A finanszírozás hiánya, a korlátozott létszám és az ügynökségek közötti koordináció hiánya továbbra is komoly kihívást jelent.
"Az európai városok dolgoznak az emberek és az infrastruktúra védelmén, de egyedül nem tudják ezt megtenni. Sürgősen szükségük van erőteljesebb és hosszú távú nemzeti és uniós támogatásra" - mondja Haris Doukas, Athén polgármestere.
A klímaváltozás kezeléséhez szükséges költségeket a városok túlnyomó részben önkormányzati bevételekből és uniós finanszírozásból fedezik.