Az Euronews brüsszeli stúdiójában elhangzott, hogy Magyarország energiafüggetlensége érdekében érdemes lenne csökkenteni az orosz gáztól való függőséget. A résztvevők úgy látják, hogy ebben az ügyben alku következhet a bizottság és a mgyar kormány között.
HIRDETÉS
A Szeretünk, Brüsszel? stúdiójában ezúttal az Európai Bizottság RepowerEU-tervének új javaslatát viatták meg a szakértők. Ennek a lényege az, hogy az unió területéről 2027 végéig az összes orosz energiaimportot kivezetnék. Így megszűnne a vezetékes gáz, a cseppfolyós gáz és a kőolaj importja is.
A RePowerEU egyébként 2022-ben, az Ukrajna elleni támadás után indíult azért, hogy a kontinens függőségét csökkenték az orosz fosszilis energiahordozóktól. Azóta azonban import egyes területeket, például a cseppfolyós gáz behozatalánál nőtt is. Magyarország azonban Gyévai Bálint, a European Liberal Forum munkatársa szerint nem is törekszik a függőség csökkentésére, ez pedig megkérdőjelezi a kormány szuverenista narratíváját.
"Ha annyira szuverének akarunk lenni, akkor nagyon fontos, hogy egy országtól, bármelyik is legyen az, legyen ilyen nagy függőségünk. És ebben az esetben Oroszország felé valószínűleg még nehezebb egy ilyen függőségben benne maradni" - mondta Gyévai Bálint.
Magyarország és Szlovákia ellenzi az orosz energiahordozók kivezetését, szerintük ez drágulást hozna és veszélyeztetné az ellátást. A két ország azt is kifogásolja, hogy a kérdésben nincs vétójoguk, mert a RePowerEU-t minősített többséggel fogadná el az EU. Válaszul Pozsony és Budapest megvétózta az EU készülő 18-ik szankciós csomagját. Kugyel Talás európai parlamenti tanácsadó, aki Bernard Guetta EP-képviselő mellett dolgozik.
"Van egy érdekes politkai játék, amit mindig játszik a magyar kormány, hogy az összes eddigi Ororszország elleni szankciót megszavazta. Az az érzése annak, aki nézi a híreket, hogy ez mindig valami aktuális célból fenyegetnek a vétóval. Azt tudom elképzelni, hogy ezzel az energiaügyi tervezettel is arra fogja használni a szankciós vétót, hogy valamilyen engedményeket tudjon elérni Magyarország számára.
Pőcze Júlia, a CEPS elemzője egyértett ezzel az következtetéssel, és emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak már alkuk a magyar kormány és Brüsszel között.
"Láttuk, hogy sikerült már Orbán Viktornak, hogy ezelőtt két és fél évvel Ukrajnával kapcsolatban alkut kötött a Bizottsággal, akik valamennyi befagyasztott összeget felszabadítottak, és hajlandó volt a Bizottság a jogállamiságot is beáldozni azért, hogy az ukrajnai ügyet tovább vigye, tehát ha egyszer már sikerült és engedtek Orbánnak, akkor miért nem gondolhatná, hogy megint sikerüli fog" - mondta Pőcze Júlia.
Az elemző ugyanakkor hozzátette, azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Bizottság időhúzásra játszik és megvárja a magyarországi választások eredményét.
"Őszintén szólva azt is valószínűnek tartom, hogy valaennyire megpróbálja majd ezt az EU alku nélkül kihúzni, hátha a jövő évi választások valami olyan eredményt hoznak, amiről azt gondolják, hogy az űj kormány, ami esetleg majd feláll, majd hajlandó lesz együttműködni, én ezt is reálisnak tartom" - mondta Pőcze Júlia.
Egyetértett ezzel az érveléssel Gyévai Bálint is, aki szerint egy magyarországi kormányváltás hozhat majd kompromisszumot.
"Szerintem lesz megoldás, csak az a kérdés, hogy mikor, és lehet, hogy nem ezzel a magyar kormánnyal, hanem majd a következővel" - mondta a European Liberal Forum munkatársa.
A műsorban szó volt még az unió soros dán elnökségéről, illetve a nyári hőhullámokra adott uniós és magyarországi válaszokról is. Ha észrevételük, kérdésük van a műsorral kapcsolatban, írjanak nekünk a szeretunkbrusszel@euronews.com címre.