Magyarország nem hagy fel az orosz energiaellátással - nyilatkozta a The Guardiannek a külügyminiszter, annak ellenére, hogy a Fehér Ház felszólította a NATO-tagállamokat, ne vásároljanak többé orosz olajat.
HIRDETÉS
Bár Donald Trump követelte, hogy Európa állítsa le az orosz olajimportot, Szijjártó Péter a brit lapnak az ENSZ Közgyűlésén adott interjújában kijelentette: "Orosz olaj- és gázforrások nélkül nem tudjuk biztosítani országunk [energiaipari termékekkel való] ellátását", hozzátéve, hogy "megérti" Trump álláspontját.
"Számunkra az energiaellátás tisztán fizikai kérdés. Jó lehet arról álmodozni, hogy olajat és gázt vásárolunk valahonnan [Oroszországon kívül] … de csak onnan tudunk vásárolni, ahol rendelkezünk infrastruktúrával. És ha megnézzük a fizikai infrastruktúrát, akkor nyilvánvaló, hogy az orosz ellátás nélkül lehetetlen biztosítani az ország biztonságos ellátását" - állította a magyar külügyminiszter.
Emlékezetes, hogy néhány napja az amerikai elnök levelet tett közzé, melyben azt írta, kész szigorú szankciókat kivetni Moszkvával szemben, a többi NATO-tagállamnak pedig le kellene állítania az olajimportot Oroszországból. Trump "sokkolónak" nevezte, hogy a szövetség egyes tagjai orosz kőolajat vásárolnak - ez utóbbi üzenet természetesen Magyarországnak is szólt.
Trump egyértelmű nyilatkozata előtt energiaügyi minisztere, Chris Wright is határozottan kijelentette egy brüsszeli fórumon, hogy Budapestnek és Pozsonynak le kell jönnie az orosz energiáról, Lindsey Graham republikánus szenátor szerint pedig "következményei" lesznek, ha ez folytatódik.
Budapest "az invázió előtti 61 százalékról 2024-re 86 százalékra növelte orosz kőolajfüggőségét", míg Pozsony "továbbra is szinte 100 százalékban függ Moszkvától" – áll a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentésében. Mindkét ország baráti viszonyt tart fenn a Kremllel, és mindeddig jórészt elutasította az alternatív energiaforrások keresésére irányuló felhívásokat.
Szijjártó régóta azzal magyarázza az orosz kőolaj vásárlását, hogy az országra két kőolajvezeték jön be, az egyik Oroszország, a másik Horvátország felől, utóbbinak azonban kisebb a kapacitása, mint hazánk és Szlovákia együttes igénye, azaz egyedül azzal fizikailag szerinte nem lenne lehetséges a két ország ellátása.
Az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint Magyarországnak legkésőbb 2027 végén le kellene állnia az orosz kőolaj és földgáz importjával, de Ursula von der Leyen egy Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetés után a héten bejelentette, hogy kezdeményezni fogja, hogy még a kitűzött 2027-es határidő előtt állítsák le az orosz olaj- és gázimportot. A lépést egyhangú beleegyezés nélkül is keresztül lehetne vinni, lehetővé téve más európai országok számára, hogy leszavazzák Budapestet és Pozsonyt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya máig nem reagált az Euronews megkeresésére, hogy a Donald Trump, illetve kormányzatának és pártjának több politikusától érkező fenyegetés miatt terveznek-e bármilyen lépéseket azzal kapcsolatban, hogy felszámolják az orosz energiafüggőséget, és hogy az amerikai felszólítás befolyásolja-e a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatokat.