Egy új tanulmány felsorolja az európai villamosenergia-hálózat gyenge pontjait, mivel a geopolitikai kihívások és az éghajlatváltozás "soha nem látott módon" teszik próbára a kontinens infrastruktúráját.
HIRDETÉS
Melyik a lehető legrosszabb hely Európában, ahol fagyasztott élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozást érdemes nyitni? Valószínűleg Albánia.
Az országot Európa és Eurázsia legrosszabb áramszünettel sújtott országának rangsorolták.
Évente átlagosan körülbelül 40 áramkimaradás fordul elő, ami fejenként körülbelül 65 órát jelent áram nélkül. Ez jóval több, mint bárhol máshol a kontinensen.
2024 nyarán az országot más balkáni országokkal, például Horvátországgal, Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával együtt súlyos áramkimaradás sújtotta.
Albánia fővárosát, Tiranát január elején ismét jelentős áramkimaradás érintette.
Albánia szomszédja, Észak-Macedónia a második helyen áll, ahol évente mintegy 13 áramkimaradás és több mint 6 órás kiesés történt.
Grúziában és Örményországban szintén gyakoriak a hosszan tartó, összesen évi hat-hét órás áramkimaradások, és ügyfelenként többszörös megszakításokkal kell számolni.
Olaszország, az EU harmadik legnagyobb gazdasága a 38 ország közül a 13. helyen áll, évi majdnem két (1,75) áramkimaradással - derül ki a Wiringo globális kábelgyártó által készített tanulmányból.
Talán még meglepőbb, hogy Norvégia a 15. helyen áll.
Annak ellenére, hogy a világ egyik legmegbízhatóbb áramhálózatával rendelkezik (közel 100%-os ellátási folyamatossággal (99,99%), az országot szélsőséges időjárási események sújthatják, a heves hóviharoktól kezdve a kidőlő fákig.
A spektrum másik végén Svájc viszi el a pálmát a legmegbízhatóbb villamosenergia-ellátás terén, ahol évente gyakorlatilag nulla áramkimaradás történik (átlagosan mindössze 0,19).
Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Luxemburg szintén a legjobbak közé tartozik, ahol az egy főre jutó éves áramkimaradás kevesebb mint 20 perc.
"Európa elektromos hálózata soha nem látott próbatétel előtt áll
Hommer Zhao, a Wiringo igazgatója és globális elektronikai gyártás szakértője kifejti:
"Európa villamosenergia-rendszere olyan próbatételnek van kitéve, mint még soha. A hálózat rugalmasságát nem garantálja a földrajzi elhelyezkedés vagy az EU-tagság, és attól függ, hogy mennyi beruházás és korszerűsítés történt a helyi infrastruktúrába".
"A kereslet növekedésével a magas kockázatú országokban az áramkimaradások súlyosbodhatnak, ha nem történik sürgős korszerűsítés."
Még áprilisban Portugáliában, Spanyolországban és - kisebb mértékben - Franciaországban hatalmas, közel 24 órás áramszünet volt, amely széles körű fennakadásokat okozott a tömegközlekedésben, és a kórházak kénytelenek voltak felfüggeszteni működésüket.
A Világgazdasági Fórum az incidenshez fűzött kommentárjában azt írta, hogy miközben "a villamosenergia-igény növekszik, többek között a gazdasági fejlődés és az új technológiák, például a mesterséges intelligencia elterjedése miatt", "az energiatermelés egyre decentralizáltabbá és változékonyabbá válik".
"Az áramkimaradás rávilágított arra, hogy a modern társadalom minden területét érintheti, ha az áramszolgáltatás kiesik".
Későbbi értékelések szerint az áramkimaradás mindössze öt másodperc alatt bekövetkezett hálózati incidensek sorozatát követte.
Szakértők szerint az a tény, hogy Spanyolországot és Portugáliát csak egyetlen nagy rendszerösszekötő vezeték kapcsolja össze Európa többi részével - amely az áramkimaradás idején meghibásodott -, a rendszert érzékenyebbé tette az áramkimaradásokkal szemben.
Az EV-k jelenthetik Európa számára a hálózati zavarok egyszerű megoldását?
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2030-ig meg kell duplázni a globális hálózati beruházásokat, nagyjából 255 milliárd euróról több mint 500 milliárd euróra, hogy a villamosenergia-ellátás stabil maradjon.
A Stockholmi Környezetvédelmi Intézet arra figyelmeztet , hogy a nagyobb kapacitás önmagában nem lesz elég.
"Okosabb, gyorsabb és rugalmasabb rendszerek kiépítéséről van szó, amelyek képesek befogadni a változó megújuló energiaforrások, az elektromos járművek és a hőszivattyúk gyors növekedését".
"Az egyik nagyrészt kiaknázatlan erőforrás az elektromos járművek (EV-k) növekvő flottája" - állítja a szervezet.
"A jármű-hálózat (V2G) rendszerek lehetővé teszik, hogy az elektromos járművek instabil pillanatokban áramot szolgáltassanak vissza a hálózatba. A közforgalmú buszflották például ideális jelöltek: nagyméretű akkumulátorokkal, kiszámítható menetrenddel és központi telephellyel rendelkeznek".
Az intézet szerint a nagy ibériai áramszünet is annak a jele volt, hogy Európa nem tesz eleget az átállás támogatására".
"Ha biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, villamosított társadalmat akarunk, akkor többre van szükségünk, mint tiszta energiatermelésre. Hálózati beruházásokra van szükségünk, nagyobb hálózati rugalmasságra az akkumulátorok és a V2G révén, határokon átnyúló koordinációra, valamint reálisabb megértésre arról, hogy valójában mire is van szükség a rugalmassághoz."