Bár Izrael és Irán kedden életbe lépett tűzszünete megszüntette a Hormuzi-szoros lezárásának függőben lévő veszélyét, nem ez az első alkalom, hogy Irán azt mondta, hogy lezárja azt.
HIRDETÉS
Az iráni parlament múlt vasárnap megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, amely az olaj és a földgáz szempontjából kritikus fontosságú, Omán és Irán között található, a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel összekötő torlasz.
Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács - amely az ilyen ügyekben a végső szót mondja ki - azonban nem hajtotta végre a tervet, amely megtorló intézkedés volt az ország nukleáris létesítményeit ért izraeli és amerikai csapásokra.
Bár kedden életbe lépett az Izrael és Irán közötti tűzszünet, amely megszüntette a szoros lezárásának függőben lévő veszélyét, Teherán nem először figyelmeztetett arra, hogy blokkolni fogja azt.
Mohammad Reza Rahimi volt iráni alelnök 2011-ben például azt mondta, hogy blokkolni fogja a szoroson áthaladó segélyeket, ha a Nyugat nem oldja fel az Iránnal szembeni szankciókat.
Miért olyan fontos ez a szoros?
A Hormuzi-szoros kritikus szerepet játszik a globális energiapiacon a rajta keresztül áramló olaj és gáz mennyisége miatt. Az amerikai energiaügyi hivatal szerint 2024-ben és 2025 első negyedévében a világ olaj- és kőolajtermék-fogyasztásának, valamint a cseppfolyósított földgáznak az ötöde haladt át rajta.
Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak - amelyek mind a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai - a legtöbb kőolajat a szoros vizein keresztül exportálják.
Míg Szaúd-Arábia szállítja a legtöbb olajat és kondenzátumot - a nyersolajnál könnyebb és illékonyabb gázkeveréket -, addig Katar exportálja a legtöbb cseppfolyósított földgázt.a szoroson keresztül.
Becslések szerint a szoroson keresztül 2024-ben áthaladó kőolaj 84%-a és a földgáz 83%-a az ázsiai piacokra irányul.
Kína, India, Japán és Dél-Korea voltak a szoroson áthaladó olaj legfontosabb célországai, együttesen a nyersolaj- és kondenzátumforgalom 69%-ával.
Bár Európa kevésbé függ a Hormuzi-szoroson keresztül áramló energiaforrásoktól, az európai piacok számára mégis pusztító következményekkel járhat a globális olaj- és gázárak emelkedése - amennyiben Irán lezárná a szorost.
A JP Morgan elemzői szerint ha ez megtörténne, akkor az olaj hordónkénti ára a Brent referenciaárral összhangban 120 dollárra (103,4 euró) emelkedhetne, holott tavaly az átlagos hordónkénti olajár 80 dollár (68,9 euró) volt.
Miután Oroszország 2022 februárjában teljes körűen megszállta Ukrajnát, az orosz vezetékes gáz részaránya az EU teljes energiaimportjában drasztikusan csökkent, a 2021-es 41%-ról 2024-re mintegy 18%-ra.
Norvégia 2024-ben az EU első számú gázszállítója volt, az összes gázimport több mint 33%-át biztosítva.
A többi szállító az Egyesült Államok, Algéria, Katar, az Egyesült Királyság, Azerbajdzsán és Oroszország volt.