Az Európai Unió tagállamaiban nem egyforma eséllyel indul a lakosság, ha a fogorvosi ellátásról van szó. Az Eurostat friss adatai a tavalyi helyzetről adnak képet. Több szempontból is Görögország a sereghajtó. Németország és Málta van az élen ebből a szempontból.
HIRDETÉS
Az Európai Unióban élő 16 évnél idősebbek 6 százaléka nem jutott el fogorvoshoz tavaly az Eurostat most közzé tett adatai szerint. Az okok között szerepeltek az anyagiak, a várólisták és az is, hogy túl messze van a rendelő.
A fogorvosi ellátás leginkább a görögöknek okozott gondot, ott a válaszadók 27 százaléka mondta, hogy nem volt rá módja. A második helyen Lettország áll 16,5 százalékkal, a harmadik pedig Románia mindössze három tized százalékkal rosszabb eredménnyel.
A lista másik végén Málta az első, ott a válaszadók mindössze 0,4 százalékának okozott ez problémát 2024-ben. Németországban is csak a megkérdezettek 0,9 százaléka mondta, hogy szeretett volna, de nem tudott elmenni fogorvoshoz. A harmadik Horvátország, nem sokkal magasabb, mindössze 1,1 százalékos eredménnyel.
A szegénységi küszöb közelében élők körében sokkal rosszabb ez az arány, 13,7 százalékuk számára luxus a fogorvosi ellátás. Azok között, akik stabil egzisztenciával rendkeznek, ez a szám csak 5,1 százalék. Az olló Romániában nyílt legnagyobbra, ott 30,9 százalék volt a különbség a két csoportban mért eredmények között tavaly. Görögország a második ebben a sorban 30,1 százalékkal. Lettország (24,5 százalék) és Portugália (20,5 százalék) sem áll jól a szegényebbek fogorvosi ellátásával.
Németország, Málta és Lengyelország szolgáltatják az ellenpéldát. Ezekben az államokban nincs jelentős különbség a fogorvosi ellátás elérhetősége szempontjából a szegényebbek és a stabil anyagi helyzetben lévők között.
Miért nem jutnak el az emberek fogorvoshoz?
A 27 uniós tagállam zömében (23) az anyagiak jelentik a legnagyobb problémát ebből a szempontból is. Spanyolországban és Olaszországban például a lakosság legalább háromnegyede mondta azt, hogy azért nem megy fogorvoshoz, mert túl drága.
Az alábbi táblázat korcsoportokra bontva mutatja, hogy az egyes tagállamokban a megkérdezettek hány százaléka indokolta távolmaradását a fogorvosi ellátás költségeivel, a várólistákkal és a rendelő megközelíthetőségével.
Négy tagállamban más okok nyomják a legtöbbet a latban. Finnországban és Szlovéniában a megkérdezettek a hosszú várólistákat jelölték meg a legjelentősebb akadályként. Csehországban a költségeket és a várólistákat egyaránt súlyos problémának tartják az ott élők a fogorvosi ellátás elérhetősége szempontjából.
Máltán, ahol anyagi akadálya nem nagyon van annak, hogy valaki elmenjen fogorvoshoz, érdekes módon a félelem volt a legnyomósabb indok. Azok a válaszadók, akik azt mondták, nem nagyon járnak fogorvoshoz, azzal indokoltákezt, hogy félnek a fájdalomtól.
A különböző korcsoportok között is van eltérés az indokokat illetően. A 65 évesnél idősebbek nagyobb arányban indokoltak távolmaradásukat a költségekkel, az utazási nehézségekkel és a várakozási idővel, mint a 16-44 év közti generációkhoz tartozóak.