Egy 11 OECD-országra kiterjedő felmérés azt találta, hogy 45 év felett 10-ből nyolc ember küzd krónikus betegséggel - de az ellátás minősége nagyon eltérő. Görögország, Portugália és Románia a mutatók több mint felében átlag alatti értékeket ért el.
HIRDETÉS
Az EU 22 országa egyúttal tagja az OECD-nek, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, amely nemzetközi agytrösztként (think tank) gazdaságpolitikai és társadalomtudományi elemző-, illetve kutatómunkát végez. Egy új felmérésben 11 EU-OECD ország adatait elemezték és arra jutottak, hogy a 45 éves vagy annál idősebb emberek közül 10-ből körülbelül nyolc van, akik az előző hat hónapban felkerestek egy alapellátásban dolgozó szakembert, mert legalább egy krónikus betegségük van. Több mint felük kettő vagy több, és több mint negyedük három vagy több ilyen betegségben szenved.
A vizsgált 11 tagország: Franciaország, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, a Cseh Köztársaság, Görögország, Spanyolország, Hollandia, Románia, Portugália, Olaszország (vagyis Magyarország nem volt közüttük).
Ezekben az országokban a többszörös krónikus betegséggel élő emberek több mint 70%-a legalább három gyógyszert szed, és több mint egyharmaduk négy vagy több gyógyszert.
A legtöbb krónikus betegségben szenvedő ember magas vérnyomásról, valamint ízületi gyulladásról, szív- és érrendszeri betegségekről, légzési vagy mentális betegségekről számolt be.
"A krónikus betegségek elterjedtek, költségesek és jelentős terhet rónak a betegekre, az ápolókra, az egészségügyi szakemberekre és az egészségügyi rendszerekre" - állapította meg az OECD legutóbbi betegfelmérése.
Franciaországban és a Cseh Köztársaságban volt a legmagasabb azok aránya (77,24% és 70,13%), akik mentális egészségi problémájuk mellett két vagy több krónikus betegségben szenvedtek.
Milyen tényezők befolyásolhatják az egészségügyi ellátást?
Átlagosan a nők jóléti pontszámai jellemzően 3-5%-kal alacsonyabbak, mint a férfiaké.
A nemek közötti különbség egyes országokban, például Portugáliában és Olaszországban eléri a 9%-ot, míg Luxemburgban kevesebb, mint 3%.
Eközben a társadalmi-gazdasági státusz, az életkor és a többszörös krónikus betegséggel való együttélés markánsan alakítják az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalmat.
Olaszországban például négy krónikus betegséggel élő emberből majdnem három (74%) magasabb jövedelmű bízik az egészségügyi rendszerben, míg az alacsonyabb jövedelműeknél ez az arány 60%.
A népesség elöregedése és a várható élettartam növekedése kéz a kézben jár a krónikus betegségek növekvő gyakoriságával, amelyek az OECD felmérése szerint jelenleg az összes haláleset 74%-át okozzák világszerte.
Az egészségügyi ellátásra fordított nagyobb összegek jobb fizikai egészséghez vezethetnek, de nem mindig eredményeznek jobb eredményeket minden beteg számára.
A Cseh Köztársaság és Szlovénia például annak ellenére ért el jó egészségügyi eredményeket, hogy lakosságarányosan viszonylag keveset költöttek az egészségügyre.
Azok az emberek, akik több krónikus betegséggel élnek, és régóta kapcsolatban állnak egy alapellátásban dolgozó szakemberrel, nagyobb valószínűséggel számolnak be jobb minőségű ellátásról.
A vizsgált országok közül a legnagyobb arányban Romániában, a Cseh Köztársaságban és Hollandiában találtak hosszú távú orvosi kapcsolattal rendelkező betegeket. Ezekben az országokban a betegek több mint fele jelezte, hogy több mint egy évtizede ugyanazzal az alapellátó szakemberrel van kapcsolatban.
Az idősebb és kevésbé képzett személyeknek általában nehezebb megérteniük az egészségügyi információkat, és kevésbé bíznak a sikerben ha digitális technológia alkalmaznak a kezelésük során, mint a fiatalabbak és magasan képzettek.
A Cseh Köztársaságban és Franciaországban az emberek több mint 30%-a mondta azt, hogy magabiztosan használja az internetről származó egészségügyi információkat egészségügyi döntések meghozatalához, míg Olaszországban, Romániában és Belgiumban ez az arány kevesebb mint 10% volt.