Csökkent az önmagukat jó vagy nagyon jó egészségűnek érző fiatalok aránya az EU-ban.
Csökkent az önmagukat jó vagy nagyon jó egészségűnek érző fiatalok aránya az EU-ban: 2010-ben 92%, 2024-ben 90,1% felelt igennel a kérdésre.
A svéd, a finn és a dán 16-29 év közötti fiatalok érezték magukat legkevésbé egészségesnek. Ezzel szemben a romániai, a görög és a horvát fiatalok sokkal nagyobb arányban: 98,2%, 97,7% és 96,2%-uk jó vagy nagyon jó egészségűnek érzi magát.
A krónikus egészségügyi problémák az EU-ban élő fiatalok 16,3%-át érintik.
A nőket nagyobb valószínűséggel érintik a súlyos problémák. Az eltérés Finnországban a legnagyobb. Ott a nők több mint tíz százalékkal nagyobb valószínűséggel számolnak be hosszú távú egészségügyi problémákról, mint a férfiak. A helyzet Dániában is aggasztó, ahol ez a különbség 7,1 százalék volt, ezt követi Svédország 6,8 százalékkal.
Az EU-ban élő 16 és 29 év közöttiek 8 %-a számolt be arról, hogy fogyatékossággal él. Legtöbbjük társadalmi-gazdasági problémával is küzd: a legalacsonyabb jövedelmű csoportban a közepes vagy súlyos fogyatékosság előfordulása majdnem kétszerese volt a leggazdagabbak csoportjához képest.