Pedro Sánchez a The Guardiannek adott interjújában véleményezte az Európai Unió gázai háborúval kapcsolatos politikáját. Mint mondta, Európa kudarcot vallott, a Gázával és Ukrajnával kapcsolatos kettős mérce pedig veszélyezteti az Unió globális tekintélyét.
HIRDETÉS
Európa és a Nyugat kettős mércéje az ukrajnai és a gázai háborúval kapcsolatban veszélyezteti az Unió globális tekintélyét, figyelmeztetett Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a The Guardiannek adott interjújában. A politikus szerint Izrael palesztin területek elleni támadása a 21. századi nemzetközi kapcsolatok történetének az egyik legsötétebb epizódja.
Pedro Sánchez az első európai politikus, aki Izraelt népirtással vádolta meg a gázai események – a humanitárius blokád fenntartása és a civilek veszélyeztetése – miatt. Mint azt elmondta, örül neki, hogy vannak olyan európai országok, akik a palesztin állam elismerésében követik Spanyolország példáját, ugyanakkor szerinte ez kevés, és Európa általános reakciója a Gázában zajló háborúra gyenge.
„Az ukrajnai és gázai háborúknak a gyökerei teljesen különböznek, mégis, amikor a világ ránéz az EU-ra és a nyugati társadalomra, azt kérdezi: mire fel ez a kettős mérce Ukrajnával és Gázával szemben?” – tette fel a költői kérdést Sánchez.
A spanyol miniszterelnök hányattatott belpolitikai életén – amit elsősorban korrupciós vádak okoztak – úgy próbál túllépni, hogy megerősíti nemzetközi pozícióit. Külpolitikájában az utóbbi időben élesen kritizálta az Európai Unió különböző intézkedéseit. Ezek közül csak egy az Izrael és a Hamász terrorszervezet között dúló háború lezárásával kapcsolatos európai reakciók bírálata. Sánchez mint azt vallja, arra ösztönzi Európát, hogy tegyen többet a gázai konfliktus lezárásáért, például sújtsa Izraelt pénzügyi szankciókkal.
„Amit most Gázában látunk, az talán a 21. század egyik legsötétebb fejezete a nemzetközi kapcsolatokban. Ezt illetően Spanyolország nagyon hangosan felszólalt az EU-n belül és a nemzetközi közösségben is” – mondta. Azt is hozzátette, hogy a spanyolok régóta szorgalmazzák az EU és Izrael közötti stratégiai partnerség felfüggesztését.
"Nem engedhetjük meg magunknak a további késlekedést"
Nem a spanyol miniszterelnök az első, aki európai politikusként felszólalt az Unió gázai politikája ellen. Júliusban 27 volt EU-nagykövet bírálta az EU „vonakodását” az Izrael elleni markáns fellépéstől. Levelükben a politikusok aggodalmukat fejezték ki az Unió gázai politikája miatt, és felszólították, hogy függessze fel az Izraellel érvényben lévő kereskedelmi megállapodásait a Gázában végrehajtott katonai akciókra, Ciszjordánia megszállására és a palesztinok emberi jogainak megsértésére hivatkozva. A levél aláírói között volt Sven Kühn Von Burgsdorff, a Palesztin Hatóság korábbi EU-nagykövete is.
Egy hónapra a levél nyilvánosságrahozatalát követően az európai zöldek is léptek az Unió "tartós tétlensége" ellen. A nagykövetekhez hasonlóan nyílt levélben sürgették a gázai helyzettel kapcsolatos határozottabb fellépést, és azt állították, hogy az Európai Bizottság és a Tanács sem reagált a hatályos szerződésekben foglaltakhoz képest elvárható gyorsasággal és határozottsággal.
A Zöldek felszólították Antonio Costa-t, Ursula Von der Leyen-t, és Kaja Kallast, hogy azonnal függesszék fel az EU–Izrael társulási szerződést, szüntessék meg a Horizon Europe kutatási projektek izraeli hozzáférhetőségét, és vezessenek be szankciókat az izraeli hatóságok ellen. A zöldek emellett kiálltak az akadálytalan humanitárius segélyszállítmányozás mellett, és követelték a palesztin menekültekkel foglalkozó ENSZ-ügynökség (UNRWA) mandátumának és finanszírozásának teljes visszaállítását.
A levelet megfogalmazó Iratxe Garcia Perez, Bas Eickhout, Terry Reintke, Manon Aubry és Martin Schirdewan európai parlamenti képviselők arra kérték az EU vezetőit, hogy a szeptember végi ENSZ-közgyűlés előtt „konkrét politikai lépésekkel” erősítsék meg elkötelezettségüket a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldása iránt.
Éhezés Gázában
Gázában az utóbbi hónapokban elharapódzott a humanitárius válság. Izrael azért tart fenn blokádot a gázai határokon, mert állítása szerint a segélyszállítmányok döntő többségére a Hamász terrorszervezet tette rá a kezét, és azoknak csak csekély része jut el a palesztin civil lakossághoz. Emiatt a palesztinok többsége nemcsak a terrorszervezet tevékenysége, hanem a blokád miatt sem fért hozzá alapvető élelmiszer-, és gyógyszerszállítmányokhoz.
A helyzetet tovább súlyosbította az ellátórendszer átszervezése, amely az ENSZ fennhatósága alól egy amerikai szervezethez, a Gázai Humanitárius Alapítványhoz (GHF) került. Az új ellátórendszer mechanizmusai az ENSZ szerint nem működnek hatékonyan, az ellátópontokon kialakult kaotikus viszonyok és lövöldözések következtében pedig több száz palesztin halt meg.
Az elosztást felügyelő Izraeli Védelmi Erők az utóbbit azzal magyarázzák, hogy a Hamász miatt fegyveres készültség mellett szükséges kiosztani a segélyszállítmányokat, illetve, hogy a civil lakosság a segélycsomagok elosztásakor kulcsfontosságú biztonsági szabályokat hág át, ami gyanút ébreszt az IDF különítményeiben.
Az izraeli külügyminisztérium szerint a humanitárius blokád feloldását követően májusban körülbelül 4500 segélyszállító teherautót engedtek be Gázába, és további 700 jármű várja, hogy az ENSZ átvegye a felügyeletüket. Habár Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszter kedden belátta, hogy súlyos a helyzet Gázában, egyszersmind "hazugságnak" nevezte az éhínségről szóló állításokat. Korábban két izraeli emberi jogi szervezet, a B’Tselem és az Izraeli Orvosok az Emberi Jogokért (PHRI) azzal vádolta meg az izraeli kormányt, hogy népirtást követ el a gázai palesztinok ellen. A palesztinok a szállítások lassú üteméért nem a nemzetközi szervezeteket, hanem szintén Izraelt okolják.
A zsidó állam a segélyek áramoltatásának lassú ütemét szintén azzal magyarázza, hogy azokat azért kell ellenőrizni, hogy ne kerülhessenek a Hamász kezére, a fokozott ellenőrzés pedig több időt vesz igénybe.
Az amerikai elnök a Hamászt tette felelőssé a válsághelyzetért, ugyanakkor elismerte, hogy Izrael is hozzátett annak kialakulásához. A nemzetközi szakmai és civil szervezetek, és a nagyhatalmak vezetői politikusainak jelentős köre követeli a gázai helyzet azonnali megoldását. Számos ország szankciókkal próbálja rákényszeríteni Izraelt, hogy hatékony lépésre szánja el magát, a szankciók egy része a kormányzati szereplőket érinti.
Az ENSZ egy korábbi jelentése szerint a gázai klinikákon lévő kiskorúak 9 százaléka volt súlyosan alultáplált júliusban. A Hamász fennhatósága alatt lévő gázai egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt három hétben 20 gyerek halt meg alultápláltság miatt. Az Integrált Élelmezésbiztonsági Fázisosztályozás nevű szervezet szerint augusztusban még csak folyamatban volt a gázai éhínség kialakulása, szeptember elejére Gázavárosban hivatalosan is kialakultnak nyilvánították az éhínség állapotát. Az IDF mindeközben folyamatosan támadja a várost, és annak kórházait, arra hivatkozva, hogy a Hamász terrorszervezet többek között ezekből az intézményekből irányítja tevékenységét.
Van megoldás?
Az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy taktikai szüneteket iktatnak be katonai akcióikba, hogy a segélyszállítmányok elérjenek a civil lakossághoz, de leszögezték, hogy az elosztás „az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek feladata”, és szerintük elsősorban ezeknek a szervezeteknek a feladata, hogy biztosítsák, hogy a szállítmányok ne kerüljenek a Hamász kezére.
Ezzel egyidőben a nemzetközi segélyszervezetek és NGO-k mellett több állam, és az Európai Unió is segélyszállítmányokat küld Gázába. Az elmúlt hónapokban a légi és tengeri segélyezés szintén újraindult, azonban a tengeri blokádot Izrael továbbra is fenntartja. Legutóbb az egyik humanitárius kezdeményezéssel, a Szabadságflotilla Koalíció nevű, segélycsomagokat szállító, és legalább 50 hajóból álló nemzetközi flottával kapcsolatban komolyan felmerült, hogy azt részben a Hamász rejtett európai szervezetei szervezik. A kezdeményezés egyik főszervezője Greta Thunberg.