Több mint 27 millió szavazó dönthet arról, hogy Keiko Fujimori vagy Roberto Sánchez próbálhatja meg kirángatni a latin-amerikai országot a permanens politikai válságból.
Vasárnap, június 7-én eldől, ki lesz Peru következő elnöke. Több mint 27 millió állampolgárt hívtak az urnákhoz az elnökválasztás második fordulójában, ahol Keiko Fujimori, a Fuerza Popular (Népi Erő) jelöltje és Roberto Sánchez, a Juntos por el Perú (Együtt Peruért) képviselője maradt versenyben. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7 órakor nyitottak, és helyi idő szerint 17 órakor, azaz magyar idő szerint éjfélkor zárnak. A felmérések szerint szoros eredmény várható.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A peruiak az elmúlt egy évtizedben hozzászokhattak az elnökválasztásokhoz. Pedro Pablo Kuczynski 2018-as bukása óta senki nem tudott hosszabb ideig megmaradni az államfői székben: volt, akiket a kongresszus mozdított el, más magától mondott le, de olyan is van, akinek az igazságszolgáltatással kell szembenéznie. A politikai instabilitás a perui mindennapok részévé vált.
Sokaknak elegük van már a folyamatos politikai válságból. Részben ez magyarázza azt, hogy az április 12-én, a magyar választással egy időben tartott első fordulóban alacsony volt a részvétel: több mint 7 millió perui nem ment el szavazni, pedig a törvények szerint kötelező voksolni. Az első körben még 35 elnökjelölt indult.
A magukat jobboldalinak valló peruiak aránya a 2021-es 29%-ról 41%-ra emelkedett az Instituto de Estudios Peruanos (Perui Tanulmányok Intézete) nevű agytröszt adatai szerint.
A biztonság hiánya a választók egyik fő aggodalmává vált ugyanezen időszak alatt. Az utóbbi években nőtt a gyilkosságok és zsarolások száma Peruban, miközben helyi bűnbandák és nemzetközi hálózatok versengenek az illegális tevékenységek feletti ellenőrzésért. Ez a félelem jobban formálta a mostani választási kampányt, mint az ország gazdasági helyzete.
Két jelölt, ugyanazok az aggályok
Keiko Fujimori a magántőke szerepének erősítésére, a bűnbandákkal szembeni kemény fellépésre és a regionális jobboldallal való szoros együttműködésre épít. Roberto Sánchez átdolgozott, az utolsó pillanatban finomított programmal érkezett a második fordulóba: az elnökjelölt mérsékelte, középre tolta korábbi retorikáját, miközben igyekszik megnyerni az eddig őt elutasító városi középrétegeket.
Fujimori már negyedszer jutott el a második fordulóig, az előző három alkalommal azonban alulmaradt: 2011-ben Ollanta Humalával, 2016-ban Pedro Pablo Kuczynskival, 2021-ben pedig Pedro Castillóval szemben.
A politikus több mint egy évet töltött előzetes letartóztatásban, miután pénzmosás miatt nyomozás indult ellene az Odebrecht-ügyben, ám az eljárást az Alkotmánybíróság 2025 végén megsemmisítette. A választók egy részének szemében az ügy gyors lezárása végleg hiteltelenítette a személyét, mások szerint viszont éppen ez teszi hitelessé.
Sánchez Pedro Castillo hathatós támogatásával jutott be a második fordulóba. Ő volt az egyetlen miniszter, aki túlélte Castillo elnökségének öt kormányalakítását. Pedro Castillo most tizenegy éves börtönbüntetését tölti, amit azért szabtak ki rá, mert 2022-ben fel akarta oszlatni a kongresszust. A volt elnök öröksége vidéken szavazatokat hoz Sáncheznek, a városokban azonban inkább hátrányt jelent.
A korrupció árnyéka mindkét jelöltre rávetült. A perui igazságszolgáltatás a múlt héten újranyitott egy eljárást Sánchez ellen, mert az egykori miniszter állítólag hamis adatokat közölt kampányának finanszírozásáról. Az ügyészség több mint öt évnyi börtönt kért rá, de ő ártatlannak vallja magát. Fujimori ellen évek óta zajlanak nyomozások, de ezek rendre nem jutnak el a vádemelésig.
A gazdaság egész jól teljesít a politikai válság ellenére
A választási győzelem még nem jelent azonnali kormányzóképességet az új elnök számára. Peruban a valódi hatalom évek óta a törvényhozás kezében összpontosul. Az új államfő július 28-án teszi le az esküt, és már az első naptól egy széttagolt kongresszussal szembesül majd, ahol a kormányozhatóság attól függ, hogy sikerül-e gyümölcsöző szövetségeseket kötni.
A kongresszusban a Népi Erőnek van a legtöbb mandátuma, de nincs abszolút többsége. A második legerősebb párt az Együtt Peruért. Középen a Partido del Buen Gobierno, azaz a Jó Kormányzás Pártja áll, ez egyelőre egyik elnökjelölt mellett sem kötelezte el magát.
Idén Peru visszaállítja a szenátus intézményét is. A felsőházat korábban népszavazáson szüntették meg, a kongresszus azonban jóváhagyta a visszaállítását. Egyes elemzők abban bíznak, hogy a kétkamarás rendszer megfékezheti a képviselőket, akik az elmúlt években rutinszerűen váltották le újra és újra a megválasztott elnököket. Más elemzők jóval szkeptikusabbak.
Az egy évtizede tartó politikai válság ellenére Peru gazdasága relatíve stabil maradt, elsősorban a bányászati szektornak köszönhetően. Az ország a világ második legnagyobb réztermelője, és az elmúlt években rendre 3 százalék feletti gazdasági növekedést produkált.
Ez a mutató a fő érve azoknak, akik szerint az ország jobb bőrben van, mint amilyennek látszik. Ám azok számára, akik befogott orral mennek szavazni, a makroadatok kevés vigaszt szolgáltatnak.
Az eredményeket a perui választási bizottság hivatalos felületein teszik majd közzé a voksolás lezárulta után.