Oroszország először novemberben vetette be az Oresnyiket Ukrajna ellen, amikor a kísérleti fegyvert egy dnyiprói gyárra lőtte ki, amely rakétákat gyártott, amikor Ukrajna még a Szovjetunió része volt.
HIRDETÉS
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Moszkva megkezdte legújabb hiperszonikus rakétáinak gyártását, és megerősítette tervét, hogy még az idén Fehéroroszországba telepíti azokat, fenyegetést jelentve ezzel a szomszédos Ukrajnára.
Aljaksandr Lukasenka belaruosz elnök mellett ülve a Szentpétervár melletti Valaam-szigeten Putyin elmondta, hogy a hadsereg már kiválasztotta az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta telepítési helyeit Fehéroroszországban.
"Az előkészítő munka folyamatban van, és valószínűleg még az év vége előtt végezni fogunk vele" – mondta Putyin, hozzátéve, hogy az Oresnyik első sorozatát és rendszereit már legyártották, és hadrendbe állították.
Oroszország először novemberben vetette be az Oresnyiket (ami oroszul "mogyorófát" jelent) Ukrajna ellen, amikor kilőtte a kísérleti fegyvert egy dnyiprói gyárban. Az a csapás robbanásokat okozott, amelyek a jelentések szerint akár három órán át is tartottak, de halálos áldozatok nem voltak.
Az orosz állami média a Dnyipro elleni támadás után az Oresnyiket dicsérte, és a Nyugatnak szóló figyelmeztetésként azt állította, hogy mindössze 11 perc alatt elér egy lengyelországi légi támaszpontot, és 17 perc alatt a NATO brüsszeli központját.
Putyin is méltatta az Oresnyik képességeit, mondván, hogy a többszörös robbanófejek, amelyek akár 10 Mach sebességgel is a célpontba csapódnak, immunisak az elfogásra, és olyan erősek, hogy egy hagyományos csapás során több ilyen rakéta használata ugyanolyan pusztító lehet, mint egy nukleáris támadás.
Szakértők azonban rámutattak, hogy a rakéta tényleges képességeit még nem bizonyították, és lehet, hogy propagandacélokból túlzásba viszik.
Júniusban a jelentések szerint az Oresnyik rakétát elszúrták, és a nem ellenőrzött felvételek szerint Kazahsztán felett szétesett, ami miatt az asztanai hatóságok vizsgálatot indítottak.
A Nyugat fenyegetése
Az orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy Moszkva felhasználhatja Ukrajna NATO-szövetségesei ellen, ha azok megengedik Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú rakétáival Oroszországon belül csapást mérjen.
Az orosz rakétaerők főnöke kijelentette, hogy az Oresnyik, amely hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat, olyan hatótávolsággal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy egész Európát elérje.
A közepes hatótávolságú rakéták 500 és 5500 kilométer közötti távolságra képesek. Az ilyen fegyvereket betiltotta egy szovjet korabeli szerződés, amellyel Washington és Moszkva 2019-ben felhagyott.
Tavaly ősszel Putyin és Lukasenka olyan szerződést írt alá, amely Moszkva szerint "biztonsági garanciákat" nyújt Belarusznak, beleértve az orosz nukleáris fegyverek lehetséges használatát.
A paktum a Kreml nukleáris doktrínájának felülvizsgálatát követte, amely először helyezte Belaruszt nukleáris ernyője alá a Nyugattal Oroszország Ukrajnában zajló totális háborúja miatt kialakult feszültségek közepette.
Lukasenka, aki több mint 30 éve kormányozza Fehéroroszországot, és a Kreml segítségére támaszkodik, megengedte Oroszországnak, hogy országa területét használja arra, hogy a 2022 elején indított teljes körű invázió megindulásakor csapatokat küldjön Ukrajnába, és hogy taktikai atomfegyvereinek egy részét befogadja.
Oroszország nem hozta nyilvánosságra, hogy hány ilyen fegyvert telepítettek, de Lukasenka decemberben azt mondta, hogy országa jelenleg több tucattal rendelkezik.
A taktikai nukleáris fegyverek telepítése Belaruszba, amelynek 1084 kilométeres határa van Ukrajnával, lehetővé tenné, hogy az orosz repülőgépek és rakéták könnyebben és gyorsabban elérjék az ottani potenciális célpontokat, ha Moszkva úgy dönt, hogy beveti őket.
Ez egyben kiterjesztené Oroszország képességét arra, hogy több kelet- és közép-európai NATO-szövetségesét is célba vegye.
A Putyin által tavaly aláírt, megújított nukleáris doktrína hivatalosan is csökkentette a küszöböt, amely alatt Oroszország bevetheti nukleáris fegyvereit.
A dokumentum szerint Moszkva atomfegyvereket vethet be "válaszul a nukleáris és más típusú tömegpusztító fegyverek" Oroszország vagy szövetségesei ellen történő bevetésére, valamint "Oroszország és Belarusz ellen hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió esetén", amely "szuverenitásukat és/vagy területi integritásukat" fenyegeti.