Az aláírók között 20 európai országon kívül Kanada, Ausztrália és Új-Zéland külügyminisztere is szerepel, továbbá az EU egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosa. Magyarország nincs az aláírók listáján.
HIRDETÉS
Huszonöt ország – köztük Franciaország, Belgium és az Egyesült Királyság – hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy a gázai háborúnak "azonnal véget kell vetni", és Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot.
Az aláíró országokat képviselő külügyminiszterek szerint "a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el", és elítélték "a legalapvetőbb szükségleteik (víz és élelmiszer) kielégítésére törekvő civilek, köztük gyermekek embertelen megölését".
"Az izraeli kormány segélyszállítási modellje veszélyes, táplálja az instabilitást és megfosztja a gázaiakat az emberi méltóságtól" – áll a nyilatkozatban.
"Elfogadhatatlan, hogy az izraeli kormány megtagadja az alapvető humanitárius segítségnyújtást a polgári lakosságtól. Izraelnek eleget kell tennie a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek" – teszik hozzá.
Januárban Izrael betiltotta a Gázában élő palesztinoknak segélyt nyújtó fő ENSZ-szervezet, az UNRWA működését, arra hivatkozva, hogy az ügynökség szemet hunyt afelett, hogy dolgozói között a Hamász tagjait is azonosították.
A segélyek szétosztását az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítványra bízták, amelynek korábban nem volt tapasztalata a harci övezetekbe történő segélyszállításban.
Gáza négy elosztóhelyén gyakran haltak meg emberek, vagy a tömeg sodorta el őket, vagy az izraeli erők nyitottak tüzet rájuk.
Az aláírók azonnali tűzszünetre szólítottak fel, és hozzátették, hogy készek lépéseket tenni a térségben a béke felé vezető politikai út támogatása érdekében.
A több mint 2 millió palesztin lakosú Gáza a nemzetközi szervezetek szerint katasztrofális humanitárius válságban van, és jelenleg főként a területre beengedett korlátozott mennyiségű segélyre támaszkodik.
Az Izrael és a Hamász közötti háború akkor kezdődött, amikor a Hamász fegyveresei 2023. október 7-én megtámadták Dél-Izraelt, és mintegy 1200 embert, többségükben civileket meggyilkoltak.
A Hamász 251 embert ejtett túszul, akik közül jelenleg 50 embert tart fogva, közülük 20-an feltételezhetően életben vannak. Az ezt követő izraeli offenzíva legalább 59 000 palesztin, főként nők és gyermekek halálát okozta a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint, amelynek adatai nem tesznek különbséget a harcosok és a civilek között.
Az izraeli hadsereg szerint 850 katonája halt meg a háború kezdete óta.
Izrael és a Hamász Katarban tűzszüneti tárgyalásokat folytat, amelyek eddig nem hoztak konkrét eredményeket. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször is azt állította, hogy Izrael gázai katonai műveleteinek kiterjesztése nyomást gyakorol a Hamászra a tárgyalásokon.
Hétfőn az IDF elindította első szárazföldi hadműveletét Deir al-Balah központi városában, de annak céljairól nem adott tájékoztatást.