Az Ukrajnának nyújtott támogatástól a mezőgazdasági és a kohéziós alapok összevonásáig - íme, a Von der Leyen által előterjesztett 2 ezer milliárd eurós uniós költségvetés hat legfontosabb eleme.
HIRDETÉS
Az Európai Unió következő hétéves költségvetésére vonatkozó javaslata hatalmas viharokat kavart Brüsszelben a nagyon is ambíciózus 2 ezer milliárd eurós keretével, ekkora összegre senki nem számított, még a pletykák és kiszivárgott információk sem utaltak rá.
Az Európai Bizottság elnöke szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a következő költségvetés lesz "a legambiciózusabb" a blokk történetében.
"Stratégikusabb, rugalmasabb és átláthatóbb lesz" - folytatta. "Többet fektetünk a reagálóképességünkbe és többet a függetlenségünkbe".
De mi teszi a tervezetét olyan különlegessé?
Íme, a Von der Leyen által előterjesztett költségvetés hat legfontosabb pontja azzal a fontos ténnyel, hogy a dolgok drámaian megváltoznak majd, amint a tárgyalások megkezdődnek.
Fókuszban a válságok
Von der Leyen őszintén beszélt a 2 ezer milliárd eurós költségvetés mögött meghúzódó gondolatokról, vagyis saját tapasztalatairól, amelyek az egymást követő válságok leküzdéséről szólnak.
Hatéves brüsszeli tartózkodása alatt megtapasztalta a COVID-19 járványt, Oroszország ukrajnai invázióját, az energiaárak megugrását, a rekordot döntő inflációt, a Kína által támasztott tisztességtelen versenyt, a pusztító természeti katasztrófákat, új technológiák felbukkanását, a kibertámadásokat, a kritikus infrastruktúrák elleni szabotázst és nemrégiben Donald Trump vámjait.
A kihívások végtelennek tűnő sorozata a blokk közös költségvetését soha nem látott mértékben megterhelte, olyannyira, hogy Von der Leyennek már első mandátuma közepén arra kellett kérnie a 27 tagállam vezetőjét, hogy hagyjanak jóvá egy pénzügyi kiegészítést.
"Minden egyes alkalommal rendkívül nehéz volt gyorsan és a szükséges pénzügyi tűzerővel reagálni" - ismerte el, megjegyezve, hogy a meglévő források 90%-a már "fix", és ezért elhanyagolható mozgásteret hagy.
"Nagyobb rugalmasságot szeretnénk. Nem kellene mindenről egyszer, hét évre szólóan dönteni" - mondta.
Ennek eredményeképpen a jelenlegi költségvetésben szereplő 52 programot a következőben 16-ra csökkentik, a pénz egy részét pedig teljesen felosztatlanul hagyják, hogy a Bizottság és a tagállamok gyorsabban reagálhassanak a változó körülményekre.
Von der Leyen ezzel egyidőben egy speciális, akár 400 milliárd eurós hitelmechanizmust is javasol, amelyet "ismeretlen válsághelyzet" esetén lehetne bevetni. Az eszközt nem azonnal hozzák létre, hanem egy várakozó tartalék lesz, amelyet szükség esetén lehet majd aktiválni.
"Ez egy olyan lehetőség, amelyhez nem a normális időkben lehet nyúlni" - mondta.
Vitatott fúzió
Brüsszel híres arról, hogy az európai piacon ellentmondásos fúziókat blokkol.
Ezúttal von der Leyen szemet huny. A Bizottság vezetője azt képzelte el, hogy az eddig a költségvetés két legnagyobb keretét - a Közös Agrárpolitikát (KAP) és a kohéziós alapokat - egyetlen pénzalapba olvasztja össze.
Ez a nemzeti és regionális partnerségi tervek néven ismert vadonatúj pillér a szociálpolitikára, a halászati és tengerpolitikára, a migrációra, a határigazgatásra és a belső biztonságra szánt forrásokat is magában foglalja majd, és hét év alatt 865 milliárd eurót tesz ki.
A mezőgazdaság és a kohézió "az európai szolidaritás és az európai modellbe való befektetés központi pillérei" - mondta Von der Leyen.
Bár a 865 milliárd euró csábítónak tűnhet, az ördög a részletekben rejlik.
A következő költségvetés 300 milliárd eurót továbbra is elkülönít a KAP számára, beleértve a gazdák támogatásait is. Összehasonlításképpen: a jelenlegi költségvetés 386,6 milliárd eurót különít el a KAP egészére, ebből csak a közvetlen kifizetésekre 270 milliárd euró jut.
Az Euronews által megkeresett különböző agrárpolitikai szakértők mindegyike úgy becsüli, hogy az inflációval kiigazítva Von der Leyen javaslata reálértéken 20-30%-os csökkentést jelent a blokk mezőgazdasági kiadásaiban. Ez jelentős csökkentés, figyelembe véve a 2023-2024-es mezőgazdasági tiltakozási hullámok hatását is.
A lépést az agrár-élelmiszeripari ágazat azonnal elítélte, és valószínűleg a KAP legnagyobb kedvezményezettjei, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország, vitatni fogják. Ugyanakkor az északi tagállamok üdvözölni fogják, amelyek következetesen a KAP tartós dominanciájának csökkentését szorgalmazták a modernkori prioritások javára.
Kötöttségek
Von der Leyen javaslatának másik szembetűnő újdonsága, hogy nagy hangsúlyt fektet a jogállamiságra. Első mandátuma idején a végrehajtó hatalom több milliárd uniós forrást fagyasztott be Magyarország és Lengyelország számára, mivel ez a két ország fokozatosan távolodott a demokráciától és folyamatosan megsértett uniós jogokat.
A befagyasztás azonban csak a pénzeszközök egy részére terjedt ki, ami felerősítette azokat a kritikákat, amelyek szerint a Bizottság hagyta, hogy az adófizetők pénzét az uniós jog és az alapvető jogok megsértése ellenére is folyósítsák.
A kritikák hatással voltak Von der Leyenre: mostantól a mezőgazdasági támogatásoktól a szociálpolitikáig minden pénzeszközt a jogállamiság tiszteletben tartásához kíván kötni.
"A jogállamiság az uniós költségvetésből származó valamennyi finanszírozás esetében kötelező" - mondta szerdán.
"Biztosítani fogjuk a felelős költekezést és a teljes elszámoltathatóságot, nagyon erős biztosítékokkal és a megfelelő ösztönzőkkel. Ez szolgálja a polgárokat".
A tagállamoknak a nemzeti és regionális partnerségi tervek felszabadítása előtt bizonyítaniuk kell a jogállamiság betartását. A jogsértések a Bizottság szerint "bármikor" a kifizetések befagyasztásához vezetnek majd, "a megállapított jogsértés jellegének, időtartamának, súlyosságának és terjedelmének" megfelelően. A befagyasztott pénzeket más prioritásokba fogják átcsoportosítani, ha a szabálytalanságot nem kezelik megfelelően.
Bár a kikötéseket a legtöbb tagállam, különösen a nettó befizetők üdvözölni fogják, enyhén szólva valószínűtlen, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a jogállamisági feltételrendszer legfőbb kritikusa támogatni fogja az átalakított rendszert. A költségvetés jóváhagyásához egyhangúság szükséges, vagyis a vétójog érvényesül.
Erősnek kell maradni
Von der Leyen masszív költségvetését a 21. század geopolitikai zűrzavara és különösen Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja inspirálta.
Ambiciózus tervezetének egyedülálló elemei közé tartozik egy 100 milliárd eurós alap, amely kizárólag Ukrajna helyreállításának és újjáépítésének támogatására szolgál, és amelynek költségei minden egyes nappal nőnek, amíg Moszkva folytatja a bombázást.
Az elképzelés az 50 milliárd eurós Ukrajna- eszközt követi, amelyet a vezetők 2024 elején hagytak jóvá, hogy a támogatás megbízhatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon. Ez kedvező hitelekkel kombinálta a vissza nem térítendő támogatásokat, hogy segítsen Kijevnek fenntartani törékeny gazdaságát és helyreállítani infrastruktúráját.
Az eszköz azonban gyorsan kifogyóban van.
"100 milliárd eurót javasolunk az Ukrajna-eszköz újbóli feltöltésére" - mondta Von der Leyen.
A Bizottság elnöke szerint továbbá az új költségvetést, amelynek megtárgyalása két évig is eltarthat, a jövőben felül kell vizsgálni, ha valamelyik tagjelölt ország - például Ukrajna, Moldova, Észak-Macedónia, Albánia vagy Montenegró - befejezi a csatlakozási folyamatot.
Az ad hoc felülvizsgálat során figyelembe veszik majd az új tagállam méretét, pénzügyi igényeit és a közös költségvetéshez való hozzájárulását.
"Ez működött a korábbi csatlakozások során, és most is működni fog" - mondta.
Fegyverkezés
Oroszország agressziós háborújának másik nyilvánvaló következménye a védelmi képességek megerősítésére irányuló koncentrált törekvés Európa-szerte. A vezetők 2030-at tűzték ki határidőként, ameddig a blokknak készen kell állnia egy esetleges orosz támadás elhárítására.
E küldetés teljesítése szemet gyönyörködtető összegeket igényel az ipari termelés bővítésére és a legmodernebb halálos eszközök beszerzésére.
Tervének részeként Von der Leyen 131 milliárd eurót tesz le az asztalra a védelmi és az űrágazat fellendítésére, amelyek Brüsszel szerint összekapcsolódnak. A "Buy European" záradék a hazai vállalatok előnyben részesítését biztosítja majd.
Van azonban egy bökkenő: az uniós szerződések értelmében a közös költségvetésből szigorúan tilos a fegyverek és lőszerek közvetlen beszerzését finanszírozni, ami történetesen ma a tagállamok számára a legsürgetőbb prioritás.
Von der Leyen úgy kerülgeti a szabályokat, hogy a pénzt a fegyvergyártás más aspektusaira összpontosítja, például a kutatásra és innovációra, a gazdaságosságra, a prototípusok kereskedelmi forgalomba hozatalára, a magánbefektetések mozgósítására és a kereslet összesítésére.
Emellett több uniós forrást kíván a katonai mobilitást szolgáló közlekedési infrastruktúrába irányítani, "hogy fegyveres erőink gyorsabban, jobban és együtt mozoghassanak".
Más szóval mindent támogatna, kivéve maguknak a fegyvereknek a beszerzését.
Pénzkeresés
Az ambíciónak azonban ára van.
Von der Leyen 2 ezer milliárd eurós költségvetése a 2028-2032-es időszakra jelentős növekedést jelent a vezetők által 2020 nyarán elfogadott 1,2 ezer millárd eurós költségvetéshez képest.
Mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az emelés nem érződik a fővárosokban, amíg a fővárosok felhatalmazzák a Bizottságot, hogy önállóan szerezzen pénzt.
Brüsszel hagyományosan két forrásra - a vámokra és a hozzáadottérték-adóra - támaszkodik a közös költségvetés egy részének fedezésére. Most további ötöt akar hozzáadni.
Ezek közül kettő a blokk éghajlat-politikáján alapul majd: a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), azon a piacon, ahol a vállalatok krediteket vásárolnak és adnak el az üvegházhatású gázok kibocsátásának kompenzálására, valamint a szén-dioxid-kiegyenlítési mechanizmuson (CBAM), amely extra árat szab az EU területére érkező, szén-dioxid-intenzív importra.
Von der Leyen emellett három új adót tervez az elektronikus hulladékra, a dohánytermékekre és a 100 millió eurónál nagyobb éves forgalmú vállalatokra.
A Bizottság becslései szerint a régi és az új saját források összesen évi 58,5 milliárd eurót fognak bevonni. Ez az összeg elegendő lesz a COVID-időszakból származó adósság évi 24 milliárd eurós visszafizetésének fedezésére, és hozzájárul más keretösszegekhez is.
"A cél egyszerű: vissza kell fizetnünk a közös helyreállítási hitelünket és meg kell felelnünk modern kor prioritásainknak" - mondta von der Leyen.
Az 58,5 milliárd euró azonban idealista elgondolás, mivel természetesnek veszi, hogy mind az öt intézkedést, beleértve az új adókat is, a tagállamok gyorsan jóváhagyják. A valóságban az adók rendkívül vitatottak lesznek, és fennáll a veszélye, hogy a keserves tárgyalások során végül lefaragnak belőlük, vagy egyenesen bedől a terv.
Beszédes, hogy Von der Leyen korábbi javaslata a saját források átalakításáról még mindig az asztalon van, és megoldásra vár.
Gerardo Fortuna és Paula Soler hozzájárult a tudósításhoz.