Az osztrák hatóságok évtizedek óta tudtak az azbesztproblémáról, de nem tettek semmit. A Greenpeace Austria kutatója szerint Magyarország példásan jár el az ügyben.
Az osztrák hatóságok évtizedekig nem törődtek az azbesztszennyezéssel - állítja az osztrák Greenpeace szakembere. Stefan Stadler kutató elmondta, hogy a szervezet számos hivatalos dokumentumot kikért, amelyekből egyértelműen és cáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy a burgenlandi hatóságok évtizedek óta tudtak az aszbesztproblémáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az azbeszttartalmú kövek használata, lerakása 1990 tilos Ausztriában.
"Még a kőbányászati termékek azbesztszennyezettségével kapcsolatos bírósági ítéleteknek sem lett semmilyen következménye." - hangsúlyozta Stadler, és hozzátette, nem véletlen, hogy Magyar Péter bécsi sajtótájékoztatóján felvetette a korrpució gyanúját.
Melyik kőfejtőket zárták be?
Magas azbeszttartalmú kövek négy burgenlandi kőfejtőben találhatók: Pilgersdorfban, Bernsteinben, Rumpersdorfban és Badersdorfban. Ezeket 2025 decemberében zárták csak be, holott az azbeszt okozta egészségügyi problémákról már évtizedek óta tudtak. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium 1995-ben adott ki figyelmeztetést az azbesztes murva okozta veszélyekre, a kitermelés nem állt le. A szennyezett murvát falvak utcáin, iskolák és kórházak közelében, játszótereken terítették le.
Stefan Stadler elmondta, hogy a Greenpeace nyomozása derítette ki, hogy a kőfejtőkből hova került az anyag.
"A hivatalos mintaelemzések szerint a kőbányai termékek azbeszttartalma 3 és 100 százalék között mozog. Több mint 50 mintavétel történt számos helyszínen, kavicsban, zúzott aszfaltban és homokban mutattak ki azbesztet."
Határokon átívelő botrány
A botrány 2026 januárjában robbant Ausztriában, annak ellenére, hogy a burgenlandi hatóságok igyekeztek bagatellizálni a probléma súlyát.
"Burgenlandban azonnal munkacsoportot hoztak létre, amely azóta csak levegőminőségi méréseket végzett és intézkedéseket rendelt el bizonyos helyszíneken, például ahol azbesztes kavicsot raktak le. A Greenpeace nem vett részt a munkacsoport megalakulásakor tartott sajtótájékoztatón. Megkerestük Burgenland tartományi kormányát és a munkacsoportot, de minden megkeresést elutasítottak." - mesélte a szakértő.
Ezen a térképen található, hol raktak le azbeszttartalmú köveket: https://greenpeace.at/news/asbest-ostoesterreich/
A probléma több tartományt is érint Ausztriában. Csak 2025-ben a bányák körülbelül egymillió tonna nyersanyagot termeltek ki. Ez azt jelenti, hogy több millió tonna került forgalomba. A bányák átlagosan körülbelül 100 kilométeres sugarú körön belül szállítanak anyagot. Egyedi esetekben akár 200-300 kilométeres körzetben is. Burgenland és Magyarország nyugati megyéi a legsúlyosabban érintett régiók. A Greenpeace becslése szerint csak Ausztriában több százezer embert érinthet.
Magyarországon a nyugati megyékbe, az ausztriai bányákhoz közel fekvő településekre került azbesztes anyag. Ennek elsődleges oka, hogy csak néhány 10 kilométert kellett szállítani a köveket, vagyis olcsóbb volt a fuvardíj.
Kármentés - mindenki másképp csinálja
Stefan Stadler kiemelte, hogy hatalmas különbségek vannak abban, hogyan kezelik tartományi szinten az egészséget súlyosan károsító azbesztszennyezést. Burgenland létrehozott egy munkacsoportot, amely megpróbálja bagatellizálni a problémát. Stájerország a mai napig tétlen maradt. Alsó-Ausztria tartomány szakértői csoportot hozott létre, és számos helyen, többek között utakon, körforgalmakon, útszegélyeken és kármentesítési munkálatokat indított. Ez az egyetlen osztrák tartomány, amely reagált a Greenpeace vizsgálati jelentéseire és technikai kérdésekben is egyeztetett a környezetvédő szervezettel.
Stadler: "Semmi sem hasonlítható a magyar reakcióhoz"
A Greenpeace kutatója dícsérte a magyar hatóságok reakcióját.
"Magyarországon felmérték, hol található az azbeszttartalmú anyag. Nyilvános fórumot tartottak, és számos tanácsot adtak ki a válság kezelésére, például a belső terek nedves tisztítását, a háziállatok mancsának letörlését, valamint a szellőztetés mellőzését száraz és szeles időben. Ezenkívül telefonos bejelentő vonalat hoztak létre azbesztgyanús esetek esetén. Ausztriában semmi sem történt meg, annak ellenére, hogy a botrány január óta nyilvános." - mondta.
Ausztriában, ahogy a Greenpeace egyre több vizsgálati ereményt hozott napvilágra, úgy nőtt a közvélemény figyelme. Egyre többen kezdtek mintákat gyűjteni maguk is és bevizsgálatatni. Több száz ember vette fel a kapcsolatot az osztrák Greenpeace-szel, megosztották történeteiket, amelyek az azbeszt okozhatta daganatos megbetegedésekről, halálesekről szóltak.
"Vannak akik komolyan veszik az azbesztszennyezést és vannak, akik tagadják ennek veszélyeit, nagyon hasonló, mint a Covid-járvány volt" - magyarázta Stadler.
"Most az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságban legyenek. Az összes helyszínt, ahol azbeszt lehet fel kell tárni, majd elhordani a veszélyes anyagot vissza a bányákba." - mondta.
A Greenpeace azt javasolta, hogy ezeket a kőfejtőket minősítsék át lerakóhelyekké. Ezen felül felszólítta az államot, hogy vegyék vissza a Magyarországra szállított murvát.
A Greenpeace folytatja a nyomozást addig, amíg ki nem derítik, hogy kik felelősek ezért a határokon átívelő, több tízezer embert éritő botrányért és felelősségre fogják vonatni őket.