A franciák szemében Morin mindenekelőtt szellemi iránymutató volt, aki korunk nagy kérdéseire holisztikus, transzdiszciplináris választ keresett. Külföldön főként a „cinéma vérité” megteremtőjeként ismert, a „Chronique d'un été” (1961) révén.
Edgar Morin, Franciaország emblematikus szellemi alakja, a második világháborús egykori ellenálló, aki életét a kritikai gondolkodás népszerűsítésének és az intolerancia elleni küzdelemnek szentelte, 104 éves korában elhunyt – közölte felesége szombaton.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ő minden franciának a nagyapja, a 20. század élő emlékezete” – írta a baloldali Libération egy 2021-ben megjelent portrécikkében az elegáns filozófusról, aki rajongott a kalapokért és a selyemnyakkendőkért.
Szombat reggel Emmanuel Macron francia elnök az X-en méltatta emlékét, „egyetemes szellemnek” és „megtestesült humanizmusnak” nevezve.
Az Élysée egykori lakója, François Hollande úgy fogalmazott, hogy Morin „hosszú élete során az értelmi szabadság útjait választotta. Néha megbotlott, de mindig korrigált”.
Szellemi kisugárzásának kétségtelen bizonyítékaként szombat reggel a jobboldalról és a radikális baloldalról egyaránt záporoztak a Morint méltató üzenetek.
A radikális baloldali Lázadó Franciaország (La France Insoumise) vezéralakja, Jean-Luc Mélenchon felidézte, hogy Morin „102 évesen is részt vállalt a gázai palesztinok lemészárlása elleni tiltakozásokból”, majd így zárta sorait: „Egy példa soha nem hal meg”.
Dominique de Villepin volt francia külügyminiszter szerint „gondolatai mutatják az utat. Baráti, testvéri hangja még sokáig velünk lesz”.
Hasonlóan nyilatkozott Enrico Letta, az Olasz Demokrata Párt egykori főtitkára és volt miniszterelnök, a Jacques Delors Intézet jelenlegi elnöke is:
Végül az UNESCO is tisztelettel adózott „Edgar Morin emlékének és hatalmas filozófiai örökségének, a gondolkodás egyik meghatározó alakjának”, hangsúlyozva, hogy „Edgar Morin szellemi pályája módszer a jövő számára”.
„Mit jelent embernek lenni?”
Világi zsidó bevándorlók fiaként szociológiát tanult, ám sokkal inkább „humanistának” tartotta magát: filozófiát, pszichológiát, etnográfiát és biológiát kapcsolt össze, hogy megértse az emberi természetet.
Külföldön elsősorban a „cinéma vérité”, az igazság mozija irányzat megteremtőjeként ismert, 1961-ben készült, Jean Rouch filmrendezővel együtt készített dokumentumfilmje, a „Chronique d'un été” révén, amely hétköznapi párizsi fiatalok mindennapjait meséli el.
Az olyan kulcstémákról, mint a társadalmi osztályok, a rassz, a gyarmatosítás és más fontos kérdések, a puszta „Boldog?” kérdésre induló spontán beszélgetések forradalmasították a dokumentumfilm-műfajt.
„Ez az egyik legnagyobb, legmerészebb és legeredetibb dokumentumfilm, amit valaha készítettek” – lelkesedett a New Yorker magazin 2013-ban.
A franciák számára Morin elsősorban szellemi iránytű volt: holisztikus, tudományágakon átívelő megközelítést dolgozott ki korunk nagy kérdéseire.
„Mit jelent embernek lenni? Mi a globalizáció? Mi az élet? Ezek a kérdések arra kényszerítenek bennünket, hogy összekapcsoljuk azokat a tudásokat, amelyek ma különböző kutatási területekre szóródnak szét” – magyarázta 2020-ban a TV5 Monde csatornának.
Jóval századik születésnapja után is kommentálta az aktuális eseményeket, és 220 000 követőjével osztotta meg gondolatait az X-en – a 2022-es hőhullám idején például ezt írta: „Párizs, 18 óra, 40 °C: állj talpra, oly régen várt vihar!”, az ukrajnai háborúról pedig azt, hogy „a háború a gyűlölet leckéje”.
„Edgar Morin élete utolsó napjaiban is figyelemmel fordult a világ, embertársai és az emberi lét nagy kérdései felé, amelyek gondolkodását táplálták” – áll a felesége, Sabah Abouessalam Morin által az AFP-hez szombaton eljuttatott közleményben.
„Ma az űr, amelyet maga után hagy, mérhetetlen. De bátorsága, az emberekhez és az eszmékhez való hűsége, erkölcsi szigora és reménye továbbra is velünk marad.”
A kommunista párt kivetettje
Morin, aki Edgar Nahoum néven született 1921. július 8-án Párizsban, görögországi zsidó bevándorlók fia volt. Mindig elutasította, hogy kizárólag zsidó identitása határozza meg, hangsúlyozva, hogy egyszerre „francia, mediterrán és a világ polgára”.
Tízéves korában elvesztette imádott édesanyját; családja hetekig titkolta előle a halálhírt, ő pedig évtizedekkel később „személyes Hirosimájaként” írta le ezt az eseményt.
A tanulásba menekült, majd a baloldali aktivizmusba, és belépett a Kommunista Pártba.
Miután kezdetben a nácikkal szembeni erőszakmentes ellenállást szorgalmazta – amit később, a háború utáni Sztálin-párti álláspontjával együtt élete két nagy tévedésének nevezett –, csatlakozott az ellenálláshoz, ekkor vette fel az Edgar Morin álnevet.
Történelemből, földrajzból és jogból szerzett diplomát; a háború után a francia katonai kormányzat németországi propagandáját irányította, majd újságíróként dolgozott, mielőtt a CNRS kutatója lett.
Az intellektuális szabadság megszállottjaként magára haragította kommunista elvtársait, mert olyan lapban írt, amelyet Amerika-barátként bélyegeztek meg.
Miután kizárták a pártból, mély bizalmatlanság ébredt benne mindenfajta indoktrinációval szemben; ezt „Önkritika” („Autocritique”) című művében fogalmazta meg, amelyben a meggyőződések folyamatos megkérdőjelezésének szükségességét hangsúlyozta.
Ennek ellenére mindvégig meghatározó hang maradt a baloldalon.
Elemzései széles közönséget értek el: írt az antiszemitizmusról, amely az 1960-as években őrült pletykákat szült arról, hogy Orléans-i ruhaboltokban zsidó vevőket rabolnak el – erről a kollektív hisztériáról külön könyvet is megjelentetett –, de a globalizációról is.
Francia próféta
Az 1970-es évektől kezdve már az ellenőrizetlen gazdasági növekedés környezeti veszélyeire figyelmeztetett – ez csak egy volt sok, meglepően előrelátó gondolata közül.
Élesen bírálta azt is, ahogyan Izrael bánik a palesztinokkal: egy 2002-es cikkében azt írta, hogy „Izrael zsidó lakói, akiknek ősei egy gettónak nevezett apartheidben éltek, gettósítják a palesztinokat”, és hogy „a zsidók, akiket megaláztak, megvetettek és üldöztek, ma megalázzák, megvetik és üldözik a palesztinokat”.
A cikk miatt antiszemitizmusért elítélték, ám a francia semmítőszék később felmentette. Az ügy során zsidó szélsőségesek „önmagát gyűlölő zsidónak” bélyegezték, ami azonban széles körű szimpátiát váltott ki egyetemi kollégái körében.
Az iránta megnyilvánuló általános tisztelet jeleként 100. születésnapján, 2021-ben Emmanuel Macron elnök vacsorára látta vendégül.
Termékeny író volt – több tucat könyvet publikált, legutóbbi műve 2025-ben jelent meg –, a klímaválság sürgősségére és a féktelen kapitalizmus torzulásaira figyelmeztető írásai mély nyomot hagytak.
Edgar Morin öt dátumban:
1921 Születik július 8-án
1941 Belép a Francia Kommunista Pártba (1951-ig)
1950 : A CNRS kutatója lesz, ahol 1970-ben kutatási igazgatói rangot kap
1982 Megjelenik a Science avec conscience (Fayard), amelyben először dolgozza ki „a komplex ember” elméletét
2024 Megjelenik a La méthode de la méthode, 3. kötete (Actes Sud)