Milyen a humanitárius segélyezés helyzete a világban? Donald Trump idei beiktatása után egyik első dolga az volt, hogy csökkentette a világszerte létfontosságú munkát végző segélyszervezetek büdzséjét, takaréklángra tekerte a USAID tevékenységét és hadat üzent a civilszervezeteknek.
HIRDETÉS
Európában is rosszabb helyzetbe kerültek az NGO-k, miután a hágai NATO-csúcson a tagállamok vállalták, hogy 2-ről 5 százalékra emelik védelmi kiadásaikat az orosz fenyegetés miatt.
Az előrejelzések szerint a humanitárus segítségnyújtásra szánt pénz mértéke világszerte év végéig 34-45 százalékkal csökkenhet 2023-hoz képest. Ez a tendencia már tavaly elkezdődött, megtörve egy évtizedeken át növekvő pályát.
Persze ne gondoljuk azt, hogy az igény kisebb lett. 2021 óta 70 millióval több ember szorul segítségre. Ezek azok az országok és területek, amelyek 2024-ben a legtöbb segélyt kapták.
A világ legnagyobb segélyezőjének számító Egyesült Államok 10%-kal csökkentette felajánlásait, míg az EU-ból majdnem 13 százalékkal kevesebb adomány érkezik a harmadik világba.
Bár néhány európai kormány növelte a segélyek mértékét, a többség inkább csökkentette. Összesen a világ 20 legnagyobb felajánlója közül 16 döntött úgy, hogy idén kevesebbet szán jótékonyságra, és ez a magánszektorra is igaz.