A G7 egyes országai között feszült a viszony, a fórum viszont arról fog szólni, hogy mi köti össze ezeket a nemzeteket, és hogy miként léphetnek fel közösen a saját, és ezzel a világ érdekében.
A technológiai kérdések és a geopolitika a franciaországi G7-csúcs két fő témája, a találkozó házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök pedig igyekszik elsimítani a csoport és az Egyesült Államok közötti nézetkülönbségeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A G7 orzságainak vezetői három napos csúcsra gyűlnek össze a Genfi-tó partján fekvő Évian-les-Bains-ben. A találkozó célja, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az ukrajnai háború lezárásáról, a közel-keleti konfliktusról és egyes technológiai fejlesztésekről. A csúcshoz közeledve sokan abban reménykedtek, hogy a háromnapos találkozó közelebb visz az iráni háború befejezéséhez, de Donald Trump amerikai elnök washingtoni idő szerint vasárnap este bejelentette, hogy sikerült a megállapodást tető alá hozni a 15 hete tartó háború befejezéséről, egyben a Hormuzi-szoros megnyitásáról. Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország közös közleményben üdvözölte az Egyesült Államok és Irán között létrejött szándéknyilatkozatot, és egyértelmű „diplomáciai áttörésnek” titulálta az amerikai elnök bejelentését. „A tengeri forgalom korlátozások és illetékek nélküli újraindítása elengedhetetlen feltétele a régió biztonságának és a világgazdaság stabilitásának – írta Macron az X-en, hozzátéve, hogy - ez a megállapodás egy olyan, átfogó tárgyalássorozat előtt nyitja meg az utat, amely a Közel-Kelet mindenki számára biztosított békéjét és biztonságát szolgálja. A tárgyalásoknak ki kell térnie az Irán nukleáris- és ballisztikus rakétaprogramjával kapcsolatos aggályokra, illetve Teheránnak a régió destabilizálát okozó politikájára is.”
Geopolitika a G7-en
A csúcs előtt egy neve elhallgatását kérő magas rangú uniós tisztviselő azt mondta, a G7 vezetői arra számítanak, hogy Trump beszámol a közel-keleti konfliktus és Oroszország Ukrajna elleni inváziójának alakulásáról. Az amerikai elnök mindkét válságban központi szerepet játszott: második mandátuma elején, hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak, de ezek csak nagy szavak voltak, mivel a háború azóta is tart, és ehhez jött hozzá az éppen lezártnak tűnő iráni konfliktus.
Trump hétfőn este személyesen találkozik Macronnal, és várhatóan Iránnal és Ukrajnával kapcsolatban is egyeztetnek. Egy francia tisztviselő szerint Európa álláspontja világos, az álláspont középpontjában pedig a Hormuzi-szoros újranyitása áll. „Ennek a háborúnak véget kell érnie, ez az egész régióra, így Libanonra is vonatkozik” – fogalmazott egy másik uniós tisztviselő.
A Hormuzi-szoros március eleje óta tartó blokádja az egekbe repítette a kőolaj árát, Európát pedig új energiaforrások keresésére kényszerítette. A nyugati nézetkülönbségek ismét kiéleződhetnek, mivel Trump a NATO-szövetségeseket is bírálta a konfliktusban vállalt korlátozott szerepük miatt. Egy magas rangú uniós tisztviselő azt mondta, hogy a G7-formátum kedvez a kötetlen eszmecserének, a hangsúly pedig azon lesz, ami „összeköti” a világ legnagyobb ipari gazdaságainak vezetőit, nem pedig azon, ami szétválasztja őket. A térség hangját Ahmed al-Sharaa (magyar átírással: Ahmed Huszejn es-Sar) szíriai elnök képviselheti, aki – ha elfogadja Macron meghívását – az első szíriai vezető lenne, aki valaha részt vesz egy G7-csúcson.
Zelenszkij is színre lép
Több tisztviselő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétének célja annak felmérése, hogy lehetségesek-e az érdemi tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a vérontás befejezése érdekében. Brüsszelben hetek óta téma, hogy van-e elég politikai akarat egy európai különmegbízott kinevezésére, aki a kontinenset képviselné egy esetleges béketárgyaláson. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas következetesen elutasította ezt a javaslatot, azzal érvelve, hogy Európa feladata biztosítani, hogy Ukrajna a lehető legjobb tárgyalási pozícióban legyen, már amikor a Kreml tárgyalni akar.
A másik kulcskérdés, hogy mit kell tennie Európának ahhoz, hogy segítse Ukrajnát a háború lezárásában, és hogy a szövetségesi támogatás miként tud az ideiglenes segítségnyújtásból kézzelfogható biztonsági garanciává alakulni. „Igazságos, fenntartható és tartós békére van szükség” – fogalmazott egy uniós tisztviselő.
Célkeresztben a mesterséges intelligencia
Francia diplomaták szerint a mesterséges intelligencia kiemelt helyet kap a G7 napirendjében, a szervezők vezető Szilícium-völgyi vállalatvezetőket hívtak meg egy munkareggelire, melynek címe „a mesterséges intelligencia biztonságos, gyors és hatékony bevezetése”. A munkareggelin részt vesz Sam Altman, az OpenAI vezetője, Dario Amodei az Anthropictól és Arthur Mensch a Mistraltól, és további nyolc iparági szakember.
A találkozót azt követően tartják, hogy az amerikai kormány múlt héten utasítást adott az Anthropicnak: nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva korlátozza külföldi állampolgárok hozzáférését a legfejlettebb MI-modelljeihez. Az Anthropic közölte, hogy a szabályozásnak való megfeleléshez „le kell tiltania” a technológiát. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az amerikai exportkorlátozások nem lehetnek „diszkriminatívak” a partnerekkel szemben, hozzátéve, hogy a kérdés várhatóan szóba kerül a G7-en.
A kínai dilemma
A G7 várhatóan Sanae Takaichi japán miniszterelnök tapasztalataira támaszkodik abban, hogyan lehet ellensúlyozni Kína kereskedelmi nyomásgyakorlását. A vezetők csoportja, amelybe Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Japán tartozik, a világpiaci árakon számolt globális GDP 45 százalékát adják. Uniós tisztviselők hangsúlyozták, hogy szükség van „mikroökonómiáról” is tárgyalni, vagyis arról, miként lehet kezelni az unió Kínával szembeni egyre duzzadó kereskedelmi hiányát, és hogyan sikerült Tokiónak kivédenie a hasonló vitákat.
Kedvező az időzítés is, mivel az európai állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelben gyűlnek össze magas szintű egyeztetésre arról, hogyan viszonyuljanak az ázsiai óriáshoz. A G7-találkozó napirendjét ugyanakkor nem kizárólag Kína határozza meg. „Az egyik fontos eredmény az lehet, ha Kínát sikerül bevonni a párbeszédbe” – mondta egy uniós tisztviselő. Hszi Csin-ping kínai elnök várhatóan részt vesz a soron következő G20-találkozón, ahol a kérdés ismét napirendre kerül.