A Ciprusi Köztársaságban komoly gondot jelent a hulladékgazdálkodás. A sziget az európai uniós jogszabályok által előírtnál jóval kevesebbet hasznosít újra, és sokkal többet juttat a hulladéklerakókba. Számos illegális szemétlerakó is található itt.
HIRDETÉS
Az Európai Unió évente 2,2 milliárd tonna hulladékot termel, ami fejenként körülbelül 5 tonna. Az Európai Unió a megelőzést és az újrahasználatot támogatja, amelyet – ha ez nem lehetséges – az újrahasznosítás követ. A végső és legkárosabb lehetőség a lerakás.
Az EU-ban jelenleg a hulladék mintegy 15%-a hulladéklerakókban végzi, ezek használata pedig szigorúan szabályozott. Az 1999-es irányelv előírja azokat a szabványokat, amelyek célja az emberi egészség és a környezet, azaz a felszíni vizek, a talajvíz, a talaj és a levegő védelme a hulladék gyűjtésének, szállításának, tárolásának, kezelésének és ártalmatlanításának káros hatásaitól. Csak biztonságos és ellenőrzött hulladéklerakási tevékenység engedélyezett. A szabályok be nem tartása pénzbírságot von maga után.
Az irányelv 2035-re 10% alá korlátozza a lerakásra kerülő kommunális hulladék arányát. Az illegális hulladéklerakók száma az elmúlt években uniószerte folyamatosan csökkent. Az Európai Bizottság azonban több tagállamot is az Európai Unió Bírósága elé állított, és Ciprust már elmarasztalták az illegális lerakás megfékezésének hiánya miatt.
A Ciprusi Köztársaság helyi civil szervezetei évek óta figyelik és jelentik az illegális hulladéklerakókat.
„A fő következmények a környezetre és az emberi egészségre is kihatással vannak. Ez a rengeteg szemét mérgező anyagokat hagy maga után, és szennyezi a természetet, a talajvizünket, mindent” – mondja Natasa Ioannou, a Föld Barátai Ciprus projektvezetője, miközben egy hatalmas illegális szeméttelepen sétálunk végig az ország fővárosa, Nicosia közelében.
Pedig a megoldások rendelkezésre állnak – állítja.
„Mindenképpen szükség van egy átlátható, szervezett és jól kiépített (lerakási) infrastruktúrára. Mert ha nincs a közelben egy ‘zöld pont’, akkor előbb-utóbb ez lesz a vége. A második megoldás a rendszabályozás és természetesen az összes törvény betartatása. Ha tudjuk, hogy valami történik, és ez már régóta tart, akkor térfigyelő kamerákat kell felszerelni. Emellett az embereket is ösztönözni kell arra, hogy megfelelően kezeljék a hulladékot. Nem mindig az a megoldás, hogy ‘rosszul csinálod, ezért megbüntetlek’. Mindig kell hogy legyenek más lehetőségek is a körforgásos gazdaság megvalósítására.”
Az aktivisták segítettek egy interaktív térkép létrehozásában, amelyen a szemétlerakók valós időben követhetők.
„Amikor eljövök ezekre a helyekre, és látom mindezt, dühöt és csalódottságot érzek. A vidékünknek nem így kellene kinéznie. Ciprusnak nem így kellene kinéznie. Ez visszataszító” – mondja Natasa, miközben elvisz minket egy másik illegális hulladéklerakóhoz, amely mindössze 30 percre van az elsőtől. „A hatóságok azt mondják, hogy nincs elegendő forrásuk. Akkor meg kell találni a módját a források biztosításának. Ha évről évre ugyanazzal a kifogással állnak elő, az a politikai akarat hiányáról tanúskodik.”
Mit tesznek a ciprusi hatóságok?
Nagyon korlátozott, de konkrét válasz érkezett egy kis nicosiai kerületből, amely elsőként vezette be az „Annyit fizetsz, amennyit kidobsz” programot.
Az EU által helyeselt rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználók hulladékdíját a hulladékkezelő rendszerbe leadott vegyes hulladék mennyisége alapján állapítsák meg – magyarázza a kerület alpolgármestere.
„A rendszer bevezetésének első évében 5000 tonna hulladékot kezeltünk. Így 40%-kal kevesebb kommunális szemét keletkezik” – magyarázza Andreas Constantinou, a kerület alpolgármestere. „A szemléletváltáshoz vezető út nem volt épp sétagalopp, de elsősorban az új generációba fektettünk be. Bementünk az iskolákba, és a gyerekeken keresztül próbáltuk megváltoztatni a felnőttek mentalitását.”
Példájukat hamarosan más települések is követni fogják. Ez azonban nem elégíti ki az ország hatalmas szükségleteit. Éppen a forgatásunk napján az Európai Bizottság ismét az Európai Unió Bírósága elé állította Ciprust, és újabb bírságokat követelt az illegális hulladéklerakók kezelésének hiánya miatt.
Az ország Környezetvédelmi Minisztériumának igazgatójával Nicosia nyolc Zöld Pontjának egyikén találkozunk, ahol tavaly 8000 tonna hulladékot válogattak szét.
A kormány elismeri az évtizedes „tétlenséget” és „hiányosságokat” a hulladékgazdálkodás terén.
Theodoulos Mesimeris azonban azt állítja, hogy a helyzet hamarosan javulni fog.
„Jelenleg több mint 20 Zöld Pont működik Cipruson, és a cél a megfelelő hálózat kialakítása. Ezért további 50 ilyen pontot, valamint más infrastruktúrákat, köztük ‘zöld sarkokat’ és újrahasznosítási területeket létesítünk, hogy megfelelő választási lehetőségeket biztosítsunk a polgárok számára, illetve elérhetővé tegyük a hasznosításhoz, újrafelhasználáshoz és újrahasznosításhoz szükséges anyagokat. Tény, hogy a meglévő infrastruktúra nem képes megfelelni az intézményi keretrendszer követelményeinek” – mondja.
„A fennmaradó pontok helyreállítása és megtisztítása a következő két hónapon belül elkezdődik. A cél az, hogy Ciprust azonnali hatállyal megszabadítsuk az illegális hulladéklerakóktól, és ezzel egyidejűleg olyan mechanizmusokat alakítsunk ki, amelyek megakadályozzák az illegális hulladéklerakás jelenségének újbóli előfordulását.”
Ciprus saját kormánya is elismerte, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolásának költségei magasabbak, mint egy legális hulladékkezelő létesítmény működtetésének költségei.
