A Kékpározás Világnapján a szokásosnál is több figyelem terelődik a városi biciklistákra, még többen teszik fel a kérdést maguknak vagy másnak, hogy miért nem biciklivel járnak. Az Euronews egy római szakembert kérdezett arról, mire volna leginkább szükségük a nagyvárosokban kerékpározóknak.
HIRDETÉS
A fenntartható közlekedés a zöld átmenet egyik sarokköve. A városok közúti forgalmának, a belső égésű motorok használatának visszaszorítása a közegészségügyet is szolgálja. Erre is felhívják a figyelmet az olyan kezdeményezések, mint a kerékpározás világnapja (World Bike Day), amit világszerte június 3-án tartanak.
Az alternatív közlekedési lehetőségek közül kétségtelenül a kerékpározás az egyik, amelyik a legkevésbé környezetszennyező, így a legkevésbé káros éghajlatvédelmi szempontból. Ahhoz azonban, hogy az emberek ezt válasszák, színvonalas és biztonságos infrastruktúrára van szükség.
Az egyik olasz kerékpáros egyesület, a Salvaiciclisti-Roma egyik vezetője, Tommaso Grandi arról beszélt az Euronews riporterének, hogy minden nagyváros, még az olyan metropoliszok is, mint New York és London, sok pénzt költenek a városi kerékpározásra, mert ez egy nagyon gyors, helytakarékos, és nem szennyező közlekedési mód, így még azok számára is előnyökkel jár, akik nem akarnak vagy nem tudnak biciklizni. A kerékpározás fontos eleme a helyi közlekedésnek, de nyilván nem az egyetlen, és nincs benne semmi rendkívüli. Ezzel együtt a városoknak mindent meg kellene tenniük a kerékpározás, mint mindennapi közlekedési forma népszerűsítéséért - tette hozzá.
Rómában is fut számos projekt, nem ez a legfőbb probléma
Rómában a kerékpározás térhódításának egyik fő akadálya, hogy az autósok nem tartják be a szabályokat, és ezt meg is tehetik, mert nem elég szigorú az ellenőrzés.
Tommaso Grandi úgy látja, hogy a legnagyobb kockázatok egyike a kétsoros parkolás. Amikor a parkoló autók mellett egy másik megáll egy időre, várakozik. Azok számára, akik nem kerékpárral járnak, ez talán nem jelent problémát, de a kerékpárosok szempontjából nagyon veszélyes. Szerinte szigorúbb fellépésre volna szükség azokkal szemben is, akik telefonnal a kezükben vezetnek. "Ha az ember jön-megy Rómában, kimondottan feltűnő, mennyi minden elvonja a sofőrök figyelmét" - magyarázta.
Eközben többfelé is épülnek kerékpárutak és olyan csomópontok is, amelyeken nemcsak az autósok, hanem a kerékpárosok is biztonságosan áthaladhatnak.
Kerékpárral gyorsabb, mint autóval
Ahhoz, hogy jelentősen növekedjen a kerékpárral közlekedők száma, egyfajta kulturális váltásra is szükség volna. Sokan ugyanis automatikusan döntenek az autó mellett, nem is mérlegelnek. Így abba sem gondolnak bele, hogy kerékpárral sokkal gyorsabban célba lehet érni egy forgalmas városban, mint kocsival.
Grandi azt is hozzátette, hogy a nagy távolságokkal is szoktak érvelni az autósok, pedig átlagosan egy-egy út nem haladja meg az 5-6 kilométert még Rómában sem. A tapasztalat ráadásul azt utatja, hogy az emberek zöme nem azért ül autóba, mert messzire kell mennie, hanem akkor is, amikor csak a közelben van dolga.