A kimerítő kerékpározás a szerbiai diákok szerint a remény, az ellenállás és az elhallgattatottak hangjának túrája.
HIRDETÉS
„Nem szeszélyből vágtunk útnak. Azért indultunk el, mert nincs más választásunk” – ezt írják a Tour de Strasbourg szervezői honlapjukon.
Április 3-án több mint félszáz diák pattant kerékpárra Újvidéken, hogy kevesebb mint két hét alatt megtegyenek egy 1459 kilométeres utat Strasbourg-ig.
Nem azért, hogy más oldja meg a bajaikat, hanem hogy a világ megtudja, mi történik Szerbiában.
A figyelemfelkeltés egyedülálló módját választották: végigbringázzák fél Európát. Horvátországon és Szlovénián át rövidebb lett volna az út, ráadásul valószínűleg lelkes fogadtatásban részesítették volna őket, a terepviszonyok miatt mégis észak felé fordultak, és Magyarországon, Ausztrián, végül Németországon át érik el az Európai Parlament székhelyét, Strasbourg-t – a tervek szerint április 15-én.
– üzenték a túra részvevői, akik nem hivatásos sportolók, hanem hétköznapi diákok.
A barátaikat és társaikat azért tartóztatták le, mert kendőzetlenül kimondták az igazságot. Az intézmények, amelyeknek a népet kellene szolgálniuk, az elnyomás eszközeivé váltak.
A Szerbiában soha korábban nem tapasztalt tiltakozások sorozatát az újvidéki tragédia váltotta ki, ahol leomlott a felújítás alatt álló pályaudvar előtetője, és vétlen emberek tucatjait temette maga alá. A szörnyű baleset tizenhatodik áldozata, egy érettségi előtt álló 19 éves fiatalember nemrég halt meg a kórházban.
Ez nem egy hétköznapi szerencsétlenség volt, hanem egy hanyag és korrupt rendszer lelepleződése – állítják a diákok, akiknek a kezdeményezésére hónapokig tartó tüntetések kezdődtek az egész országban.
A hatalom elleni megmozdulások egyik formája az Újvidék-Strasbourg kerékpártúra, vagy ahogy a diákok nevezik: Az igazság útja.
A magyar szakasz
A fiatal biciklizők karavánja Magyarországon nem kapott rendőri felvezetést, a szervezők azonban saját autóikkal óvják a részvevők testi épségét.
A csoport Dunaújvárosban pihent meg, majd másnap érkezett Budapestre, ahol a látszólag nem meggyötört kerékpárosokat lelkesen ünnepelték, és harapnivalóval várták a Hősök terén.
Merő véletlen, hogy itt van Szerbia budapesti nagykövetsége. A nagykövet asszony, a Vučić vezette kormánypárt korábbi parlamenti törvényhozójának utasítására a redőnyöket a kerékpárosok fogadásának idejére leeresztették, a személyzetnek pedig megtiltották honfitársaik üdvözlését. „Vajon kit képvisel a nagykövetség?” – tette fel a kérdést egy szerb ellenzéki képviselő, aki szerint sokatmondó, hogy a hősökről elnevezett téren gyáván megfutamodott a hatalom.
Magyarországon „sokan szurkolnak a szerb fiataloknak, akik egy szabadabb országot szeretnének” – ezt nyilatkozta a helyszínen a budapesti főpolgármester, aki a nagykövet asszonytól eltérően üdvözölte a szerbiai diákokat, ráadásul maga is kerékpáron érkezett.
„Magyarországon hasonló célokért küzdünk” – mondta Karácsony Gergely.
A szervezők hálásak voltak a budapesti fogadtatásért.
A küldetés
A túra Győr érintésével a többi között Bécsen, Salzburgon, Münchenen és Stuttgarton áthaladva étkezik Strasbourgba.
Az időjárás induláskor nem volt kegyes hozzájuk.
A rajt előtt erőnléti felkészítéseket tartottak, a bicikliző diákok kíséretében pedig, újságírók mellett az újvidéki Orvosi Kar egyik professzora és a Vajdasági Ügyvédi Kamara tagjai utaznak.
A részvevők fontosnak tartják felhívni Európa figyelmét arra, hogy a szerbiai hatalom, amely közömbös állampolgárai biztonságával szemben, nem objektív igazságszolgáltatással, hanem erőszakkal válaszolt. Párbeszéd helyett cenzúrát alkalmaz, és nem riad vissza a fenyegető eszközök bevetésétől sem.
A diákok küldetésünknek tartják, hogy a világ meghallgassa őket, és hogy az európai intézményeket cselekvésre ösztönözzék.
Elvárják, hogy szabadon élhessenek – félelem, cenzúra és elnyomás nélkül. Azt mondják: követeléseik teljesítéséig nem állnak meg.