Moszkvát a jelek szerint egyáltalán nem érdekli, hogy lejárt a Nyugat által neki szabott, 30 napos tűzszünet határideje: éjjel ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több régióját.
HIRDETÉS
Oroszország több mint 100 rakétát és drónt lőtt ki éjszakai támadásokban Mikolaiv, Kirovohrad, Vinnyica és Odessza térségeire - jelentette az ukrán légierő. Moszkva ezenkívül KAB irányított bombákat vetett be az északkeleti Szumi területen is.
Az éjjeli bombázások a tegnapi, egész napos orosz támadásokat követték a tűzszünet tervezett kezdetének napján. Andrij Szibiha külügyminiszter az uniós külügyminiszterek egy részének londoni csúcstalálkozóján arról tájékoztatta szövetségeseit, hogy az orosz erők folytatták az ukrán állások támadását több fronton is, és az egyik éjszakai dróncsapásban hét ember megsebesült.
A Londonban, az úgynevezett Weimar+ formátumban tanácskozó európai külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy "ambiciózus intézkedésekkel csökkentjük Oroszország háborús képességét a Kreml bevételeinek korlátozásával, az árnyékflotta megzavarásával, az olajárplafon szigorításával és a fennmaradó orosz energiaimportunk csökkentésével." Az új szankciókat mindaddig fenn kívánják tartani, "amíg Oroszország fel nem hagy agressziójával és meg nem fizet az okozott károkért".
A miniszterek megerősítették továbbá elkötelezettségüket Ukrajna hadseregének megerősítése, "szilárd biztonsági garanciák" nyújtása és egy erős NATO előmozdítása mellett.
Ukrajna és európai szövetségesei először május 10-én követelték Oroszországtól, hogy 30 napra fogadjon el egy teljes, feltétel nélküli tűzszünetet, különben újabb szankciókkal kell szembesülnie. Németország figyelmeztetett, hogy a Kremlnek május 12. végéig van ideje a tűzszünet végrehajtására.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a Kreml elutasította a nyugati felszólításokat. "Az ultimátumok nyelvezete Oroszország számára elfogadhatatlan, nem helyénvaló. Nem lehet így beszélni Oroszországgal" - közölte Dmitrij Peszkov szóvivő. Moszkva már korábban jelezte, hogy nem egyezik bele a tűzszünetbe.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon beszélt európai kollégáival "az ukrajnai tűzszünethez vezető útról". A beszélgetésen részt vett az ukrán diplomácia vezetője, Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere, valamint az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas is.
A Kremlből ugyanakkor még nem érkezett közvetlen válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz intézett felhívására, hogy csütörtökön Törökországban találkozzon vele személyes béketárgyalásokon. Peszkov nem volt hajlandó megmondani, hogy orosz részről ki utazhat Isztambulba.
"Összességében eltökéltek vagyunk abban, hogy komolyan keressük a hosszú távú békés rendezés módját. Ennyi az egész" - mondta az orosz szóvivő.
Az Egyesült Államok és az európai kormányok összehangolt erőfeszítéseket tesznek a harcok leállítására, amelyek mindkét oldalon több tízezer katona, valamint több mint 10 ezer ukrán civil halálát okozták. Az orosz megszálló erők Ukrajna mintegy egyötödét foglalták el a második világháború óta legnagyobb európai konfliktusban.
Donald Trump amerikai elnök optimistán nyilatkozott a tervezett isztambuli tárgyalásokról. "Megvan a lehetősége egy jó találkozónak" Putyin és Zelenszkij között - mondta Trump Washingtonban, hozzátéve, hogy maga "gondolkodik azon, hogy átrepül" a tárgyalásokra az aznapi katari és egyesült arab emírségekbeli látogatásáról.