A miniszterelnök az Öt c. platform újságírójának, Hont Andrásnak nyilatkozva Ukrajna EU-tagságát látta a legnagyobb problémának. Elmondta azt is, miért beszélt Szijjártó Péter 2022-ben arról, hogy Magyarország támogatná Ukrajna gyors tagjelöltségét.
HIRDETÉS
"Proxy háborúnak" nevezte az orosz–ukrán háborút Orbán Viktor abban az egyórás interjúban, amit az Öt újságírójának, Hont Andrásnak adott, azt állítva, hogy Ukrajna mögött "ott van a nyugati világ", de a Nyugat ezt a háborút elvesztette, és ez mostanra már "óriási tehertétellé" vált az egész nyugati világ számára. "Háborút veszíteni egy súlyos dolog."
Mint elmondta, Amerika könnyebb helyzetben van, mint Európa, mert Washingtonban olyan új vezetés van, amely a demokratákkal ellentétben sosem akarta ezt a háborút, be akarja fejezni azt. Trump békét teremt, illetve "kihúzza Amerikát ebből a háborúból", míg Európában nem történt ilyen váltás, "folytonosság van", csak a vezetők nem merik bevallani a kudarcot.
Az újságíró felvetette, hogy Orbán volt az, aki annak idején szorgalmazta az uniós vezetők jelenlegi fontos célkitűzését, a közös hadsereget, most mégis kihagyják az erről szóló tárgyalásokból. A miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy Magyarország csupán a "hajlandók koalíciójának" nem része, ahová akkor se menne, ha hívnák, mivel szerinte ott csak a háború folytatásáról tárgyalnak.
A közös európai védelemről szerinte "teljesen másik megbeszélés" folyik, amelynek szerinte Magyarország az egyik motorja. Orbán Ukrajna 2030-ig kilátásba helyezett EU-tagságát kulcsfontosságú problémának írta le, és elmondta: a kormány által erről kiírt véleménynyilvánító "népszavazás" értelmét abban látja, hogy megakadályozzák Kijev felvételét az Unióba, ami most még lehetséges, később már nem.
– jelentette ki a kormányfő.
Arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter 2022-ben még támogatta Ukrajna tagjelölti státuszát, Orbán azt mondta: akkor még a háborút ezzel meg lehetett volna akadályozni.
"Akkor még volt egy Ukrajna nevű ország, amely szuverén volt", ma viszont "egy olyan országot akarnak felvenni, amely nem szuverén", szerinte "nem lehet tudni, hol van a keleti határa, mekkora a területe, nem tudjuk, mekkora a népessége, nem tudja magát fenntartani." Ezzel lényegében azt sugallta, hogy kérdéses, tehát akár jogszerű is lehet Moszkva területszerző agressziója. (Szijjártó egyébként ezt a nyilatkozatot 2022. március elsején tette, amikor már öt napja tartott a háború - emlékeztet a hvg.hu).
A beszélgetésen szóba került Kollár Kinga Tisza párti EP-képviselő elhíresült felszólalása is, amelynek kapcsán az újságíró azzal szembesítette Orbánt, hogy 2006-ban, ellenzékből ők is követelték az uniós források befagyasztását.
A miniszterelnök szerint azonban csak akkor arról volt szó, hogy Brüsszel falazott a szocialista kormánynak, miután kiderült, hogy meghamisították a költségvetés számait, majd így nyerték meg a választásokat. Akkor mondták Orbánék ellenzékből, hogy ne nyújtson segítő kezet a hazug kormánynak az unió.
Az interjúból egyébként kiderült, hogy Orbán a Magyar Péter vezette új pártot komoly kihívásnak tartja, de azt mondta: "a Tisza Párt az nem egy magyar párt, az egy brüsszeli párt. Tehát azt Brüsszelből tartják, ott vannak a gazdáik. Azt csinálják, amit ott mondanak nekik."