Az EU Pasinján mellé áll: támogatási csomag orosz szankciók ellen a választások előtt; a kormányfő szerint Hegyi Karabah feladása volt a legnagyobb szolgálata.
Néhány nappal az Örményország jövőjét meghatározó vasárnapi választások előtt az Európai Bizottság közölte, hogy „szilárdan kiáll” Nikol Pasinján örmény miniszterelnök mellett, és bejelentette: támogatási csomagot készít elő a Jereván ellen annak nyugat-, illetve EU‑párti fordulata miatt egyre szigorodó orosz gazdasági szankciók enyhítésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Azáltal, hogy Moszkva kiterjeszti az örmény termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat, a gazdasági kapcsolatokat politikai nyomásgyakorlás eszközévé teszi” – áll Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki közleményében.
„Ezt a forgatókönyvet túl jól ismerjük. Ezért áll Európa szilárdan Örményország mellett” – tette hozzá von der Leyen.
Von der Leyen elmondta, hogy az uniós támogatási csomag több mint 50 millió eurónyi pénzügyi segítséget – további források kilátásba helyezésével – valamint gyakorlati intézkedéseket tartalmaz az orosz korlátozások által sújtott örmény agrár-élelmiszeripari kereskedelem támogatására.
A bizottsági elnök szerint pénteken 10 ezer szál virágból álló szállítmány érkezik Lettországba, és más intézkedések is segítik majd a két fél vállalkozásainak összekapcsolását; az EU–Örményország ellenállóképességi és növekedési terv, amelyben 2024-ben állapodtak meg, már eddig is 7 ezer vállalkozást segített, és több mint 20 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá.
Ezzel párhuzamosan Marta Kos bővítésért felelős európai biztos közölte, hogy von der Leyen és Pasinján megállapodott egy közös EU–Örményország munkacsoport létrehozásáról a Brüsszel és Jereván között egyeztetett intézkedéscsomag végrehajtására.
Az uniós végrehajtó testület vezetője azt is hangsúlyozta, hogy „Örményországnak megvan a potenciálja ahhoz, hogy stratégiai csomóponttá váljon Európa, a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia között”, és jelezte, hogy „kifejezte Európa elkötelezettségét a nemrégiben tartott EU–Örményország csúcson létrejött, ambiciózus összekapcsolhatósági partnerség megvalósítása mellett”.
Von der Leyen külön is kiemelte „a Törökországgal nemrég újranyitott kereskedelmi útvonalakat, köztük a Grúcián és Törökországon átvezető vasúti összeköttetést”, amelyet „kiváló előrelépésnek” nevezett. Ezzel Brüsszel egyértelmű jelzést küldött, hogy támogatja Örményország döntését a Törökországgal való kapcsolatok normalizálásáról, amely Jerevánnak a történelmi jelentőségű, Azerbajdzsánnal kötött békemegállapodást követő, a Dél-Kaukázus békéjét és stabilitását célzó szélesebb stratégiájába illeszkedik.
Az uniós támogató nyilatkozat időben egybeesik Marco Rubio amerikai külügyminiszter fontos kijelentésével, aki szerdán az amerikai kongresszusban azt mondta, „vannak jelei annak”, hogy Oroszország azt szeretné, ha Pasinján elveszítené a választást „az Egyesült Államokkal való egyre szorosabb kapcsolat miatt”.
Megjegyzését Rubio összefüggésbe hozta Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli, a közelgő választásokra vonatkozó Pasinján‑melletti kiállásával, amelyet kiterjedt vádak követtek azzal kapcsolatban, hogy Oroszország beavatkozik az örmény választási kampányba az oroszbarát ellenzék oldalán, amely azért küzd, hogy az egykori szovjet állam Moszkva hagyományos befolyási övezetéhez tartozzon.
A nyilatkozat arra az időszakra esik, amikor a Kreml néhány nappal korábban „konzultációkra” visszahívta örményországi nagykövetét Jereván EU‑párti irányváltása miatt. Az Eurázsiai Gazdasági Unió múlt heti asztanai csúcstalálkozóján Oroszország és a többi tagország hivatalos felülvizsgálatot indított Örményország tagságáról, és azzal fenyeget, hogy decemberig felfüggeszti azt.
Nem marad eladatlan termék
Az elmúlt hetekben Moszkva gazdasági offenzívát indított: korlátozta a különféle örmény gyümölcsök, zöldségek, virágok és haltermékek, valamint a bor, a konyak és az ásványvíz importját.
A Kreml emellett azzal fenyeget, hogy elzárja az Örményország számára létfontosságú orosz olaj- és gázszállításokat. Örményország gázimportjának több mint 80 százaléka Oroszországból érkezik.
Az örmény miniszterelnök kedden közölte, hogy kormánya új piacokat talált az örmény termékek számára Európában és másutt, így „nem marad eladatlan termék”.
Pasinján hozzátette: „több üzleti delegációnk már dolgozik, és az első rózsa- és zöldségszállítmányok már útnak indultak. Amint megérkeznek, elmondom, mely országokba”.
Örményország 2025-ben 2,5 milliárd euró értékben exportált árut Oroszországba, ami nagyjából teljes kivitelének egyharmadát tette ki. Azok a termékek, amelyeket Moszkva most korlátoz, az ország több, jól bejáratott élelmiszer- és agrárágazatát érintik: a bort, a konyakot, az ásványvizet, a friss gyümölcsöket és zöldségeket, a virágot és a halat.
Örményország híres borai és párlatai – amelyek az uniós piacon nem viselhetik a „cognac” megnevezést – már most is jelen vannak Európában.
Oroszország tavaly az örmény borexport 72 százalékát szívta fel, az örmény konyakeladások pedig rekordot döntöttek, ugyanakkor Európában is egyre nő a kereslet a kaukázusi szeszek iránt.
A friss áruk – az örmény eper, sárgabarack, őszibarack és gránátalma versenyképes áron kerül a piacra – valamint a kizárólag a Szeván-tóban honos seváni pisztráng, azaz iskhán, amelyet védetten tenyésztőtelepeken nevelnek, szintén könnyen találhat vevőre az uniós piacokon.
Nem folytatunk szóháborút, mondja Pasinján
Pasinján az elmúlt napokban igyekezett enyhíteni a feszültséget Oroszországgal, csütörtökön pedig közölte, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel: Moszkvába utazik, hogy „találkozzanak és rendezzék az összes aktuális kérdést”.
„Nem folytatunk szóháborút Oroszországgal, nyugodtan fogjuk megvédeni Örményország álláspontját” – mondta Pasinján egy martuni kampányrendezvényen. „Nem fogunk Oroszország érdekei ellen cselekedni, de a saját érdekeink ellen sem.”
Néhány nappal korábban úgy fogalmazott, hogy Örményország esetleges uniós csatlakozása jelenleg „elméleti” kérdés, és „továbbra is nyugodtan, következetesen, viták nélkül fogunk dolgozni az Eurázsiai Gazdasági Unión belül, és meg vagyok győződve arról, hogy ebben az irányban még van tartalékunk, amelyet a közeljövőben ki fogunk használni”.
Az örmény kormányfő hozzátette, hogy „a kapcsolatok Oroszországgal átalakulási fázisban vannak”, ezt a folyamatot azonban „pozitívnak” tartja, és Örményország kapcsolata Oroszországgal továbbra is „nyílt és őszinte, nem hagytunk sötét sarkokat ebben a viszonyban”.
Pasinján csütörtökön ugyanakkor tovább támadta bírálóit és az ellenzéket, akik visszatérően azzal vádolják, hogy feladta Karabahot, és ezzel elárulta az országot.
Egy kampánygyűlésen azt mondta: „Karabah feladása volt a legnagyobb szolgálatom Örményország számára”, mert „csapdába csaltak bennünket, és ha azon az úton megyünk tovább, elveszítjük Örményországot és az örmény államiságot”.
„Tudtam, hogy árulónak, földosztónak és még ki tudja, minek fognak nevezni. De ma nagyon örülök, hogy volt erőm felállni, szembenézni az igazsággal, és kivezetni Örményországot a csapdából” – fogalmazott az örmény miniszterelnök, megismételve korábbi kijelentését, miszerint Karabah ügye Jereván számára lezárt fejezet, mivel Örményország volt riválisával, Azerbajdzsánnal és a tágabb térséggel keresi a békés jövőt.
Pasinján szerint itt az ideje, hogy Örményország a jövő felé forduljon; kijelentette: „nincs jogunk ezt a vérző sebet nemzedékről nemzedékre továbbadni, a békét kell gyermekeinkre hagynunk”.
„Ma függetlenebbek, gyarapodóbbak és minden korábbinál inkább állam vagyunk” – zárta szavait az örmény miniszterelnök.