A magyar-amerikai kapcsolatokat – az ideológiai szálon túl – a pénz határozhatja meg a jövőben. Kormányzati körökből az szivárgott ki, Donald Trump elvárja Orbán Viktortól, hogy Magyarország fegyvereket és földgázt vásároljon az Egyesült Államoktól és lazítsa egyre erősödő kínai kapcsolatait.
HIRDETÉS
Több kormányzati, kormányhoz közeli, a magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó szereplővel is beszélt a Szabad Európa, hogy megpróbálja felfejteni: a gyakran diadalittas hivatalos megnyilvánulásokon túl hogyan alakultak Donald Trump tavaly novemberi megválasztása és a január 20-i beiktatása óta a kétoldalú kapcsolatok.
Köztudott, hogy a november 5-i, amerikai elnökválasztást követő hetekben Donald Trump többször is beszélt telefonon Orbán Viktorral, aki elsőként gratulált neki.
A megválasztott amerikai elnök főként - állítólag - arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormányfő milyennek látja Oroszország képességeit a háború folytatására, mennyire látja “háborúállónak” Vlagyimir Putyin rendszerét, és ennek fényében milyen rendezési menetrendet képzel el.
A január 20-i elnöki beiktatás után, egy hónapon belül Budapestre utazott Louis Bono, az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának vezető tisztviselője, aki Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Az erről kiadott MTI-közlemény szerint “a Trump-adminisztráció kiemelten fontos nemzetközi partnerként tekint Magyarországra, és "különösen számít ránk abban, hogy előmozdítsuk a Washington és Brüsszel közötti párbeszédet”.
Ez aligha valósult meg annak fényében, hogy az április 2-án (szinte az egész világra) kivetett – majd 90 napra felfüggesztett, kivéve Kínát - amerikai vámok napja óta a magyar kormányzat szereplői permanensen azzal vádolják Brüsszelt, hogy nem tárgyalt a Trump-adminisztrációval.
Szijjártó Péter külügyminiszter április 9-én jelentette be, hogy a magyar kormány egy kétoldalú gazdasági egyezményt igyekszik tető alá hozni Washingtonnal – miközben európai vezetők sora tervezi a washingtoni utazást a következő napokban-hetekben.
A Szabad Európa információi szerint a Bono-látogatáson túl volt még legalább egy, a sajtó számára nem közölt amerikai-magyar államtitkári szintű egyeztetés Trump beiktatása óta. Ezen – több forrás egybehangzó állítása szerint – amerikai részről három konkrétum hangzott el: azt szeretnék, hogy Magyarország vásároljon amerikai gázt és amerikai fegyvereket. Ezen kívül pedig azt, hogy a jövőben „kevésbé legyenek szorosak” a magyar-kínai kapcsolatok, elsősorban gazdasági értelemben.
A felvetésekre magyar részről az hangzott el, hogy a magyar kormány már vásárolt a norvég-amerikai gyártmányú NASAMS rakétarendszerből. Igaz, ezt még az előző Trump-kormányzat idején tárgyalták le 2019-ben, és 2020-ban írták alá a megállapodást. A rendszer telepítése tavaly kezdődött és várhatóan idén állhat működésbe.
A gázvásárlással kapcsolatban az volt a magyar válasz, hogy erre is nyitottak, de mivel ez csak cseppfolyósított formában (LNG) történhetne meg, amit csak jelentős felárral tudnának ideszállítani, így ebben türelmet kértek. Az amerikaiak szerint „túl szoros” kínai-magyar kereskedelmi viszonyról pedig az a magyar formula, hogy ha a teljes EU-Kína kereskedelmi volument nézzük, akkor azon belül a magyar-kínai bilaterális kapcsolat csupán 1,2 százalékot tesz ki.
Ezt utóbbi elvárást megemlítette egyébként a David Pressman amerikai nagykövet utódjaként Budapestre érkezett Robert Palladino ügyvivő is. Ennek ellenére nem úgy fest, hogy a magyar kormány lazítani akarna a magyar-kínai kapcsolatokon; épül tovább a soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal és újabb kínai óriásberuházásokról – nem lenne meglepő, ha ismét autógyártók – várható hamarosan bejelentés a külügyminisztertől.
A magyar kormányzat tántoríthatatlanul hisz abban, hogy megvalósítja a konnektivitást, azaz; Kínával és az Egyesült Államokkal is virágzó kapcsolatokat ápol párhuzamosan.
A kétoldalú találkozókon magyar részről – állítólag – az hangzott el, hogy boldogan várunk bármilyen amerikai befektetést. Csakhogy, Donald Trump politikájával ez éppen ellentétes, ő pont azt tűzte ki célul, hogy hazatelepülésre bírja az amerikai cégeket.
A Trump által kezdett vámháború fejleményei megjósolhatatlanok, hiszen rövid idő alatt is több sasszét láttunk már jobbra, balra, sőt hátrafelé is. Elemzők szerint most az következik, hogy a világpolitika és a világkereskedelem legnagyobb szereplői (USA-EU, USA-Kína) egymásnak feszülnek egy vállalható kompromisszum reményében. A Szabad Európa kormányzati forrása úgy fogalmazott, a legnagyobbak meccsében “egy olyan kis ország szempontjait, mint mi vagyunk, nyilván senki nem veszi figyelembe. De biztosak vagyunk benne, hogy Trump előbb utóbb kiegyezik Hszi Csin-pinggel. Más kérdés, hogy ez valószínűleg Európa kárára történik majd meg.”