Ates Gürpinar, a német Baloldali Párt (Die Linke) elnökhelyettese szerint a kötelező sorkatonai szolgálat semmit nem old meg. Úgy véli, ehelyett Németország diplomáciai erejét kellene növelni és a szociális ügyekkel foglalkozni. Az Euronews interjúja.
HIRDETÉS
A német koalíciós tárgyalásokon kereszténydemokraták (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) az egyik legnehézkesebb témája a hadügy volt. Ez részben azért lehetett így, mert a közelmúltban az Európai Unió rég nem látott mértékű fegyverkezési programot jelentett be. Németország fontos feladata volt, hogy a világpolitikai változásokhoz hozzá tudja rendelni az államérdekeket és fordítva.
A hadügyi kérdésekkel összefüggésben felmerül a katonaság humánerőforrás-menedzsmentje, másnéven a sorkatonai szolgálat. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták a svéd modellt követik. Ez azt jelenti, hogy bár kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnek be: nem minden 18 éves fiatal lesz sorköteles és a szolgálat önkéntes marad.
Bár az intézkedés aránylag nagy döntési szabadságot sejtet, a Die Linke mind a fegyverkezést, mind pedig a katonai szolgálatot elutasítja. Az Euronews Ates Gürpinarral, a német szélsőbaloldali párt elnökhelyettesével beszélgetett a kötelező katonai szolgálatról és Németország védelmi kapacitásairól.
Euronews: A CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodásig viszonylag tisztázatlan volt, hogy egyáltalán vissza lehet-e hozni a kötelező katonai szolgálatot, és ha igen, akkor milyen formában. Most azt tervezik, hogy még az idén bevezetik a sorkötelezettséget. Mi a véleménye erről a döntésről?
A baloldal elutasítja a kötelező sorkatonai szolgálatot. A sorkötelezettség 2011-es felfüggesztése nagy siker volt a sorkatonai szolgálgat megtagadására szerveződött mozgalom számára.
Euronews: Ezek szerint Ön is úgy gondolja, hogy rossz Boris Pistorius védelmi miniszteré, miszerint a svéd mintán alapuló sorkatonai szolgálatot vezetnek be?
Pistorius maga mondta, hogy ez egy átmeneti modell. Én úgy látom, hogy ez a kötelező katonai szolgálat bevezetése. Csak nem egyértelműen teszik ezt, hanem a hátsó ajtón keresztül mennek be a házba. Ez része a meghirdetett háborús készültségi stratégiának, amelynek Pistorius az egyik leghangosabb támogatója. Ezt az irányt folytatja az új kormány, amit mi elutasítunk.
Euronews: Pedig a külpolitikai bizonytalanság fennáll a védelmi kérdések terén is. Ön szerint mi lenne a jobb megoldás arra, hogy Németország védelmét garantálni tudja a kormány?
A számok azt mutatják, hogy az Európai Unió már most is rengeteg pénzt költ a hadseregre. Az EU ezzel a második helyen áll az USA mögött, megelőzve Kínát és Oroszországot, hiszen évi 320 milliárd eurót költ fegyverkezésre. A védelmi képesség kérdése ez alapján fel sem merül. Legalábbis, ha a számokat és az elköltött pénzeket nézzük.
Euronews: De ha a fegyverzet készen is áll, ha nincsenek emberek, akik ezeket használnák, az problémás lehet... Nem ezt lenne hivatott biztosítani a kötelező sorkatonai szolgálat?
Persze, ez egy jogos kérdés. De a modern hadseregek és a háború sem abból áll mára, hogy minél több embert rávegyünk, hogy fegyvert ragadjon. Valójábban az egész intézkedés mögött az a motiváció áll, hogy olyan közbeszédet hozzanak létre, amelyben minden a fegyverkezés logikája körül forog.
Ez egészen az oktatás-ügyig gyűrűzik, ahol mára az is kérdésként merült fel, hogy legyenek-e védelmi kérdésekkel foglalkozó tanórák. Polgári védelem volt a kifejezés amit ebben a helyzetben használtak. Pedig ez magában foglalja a háborút is. A közbeszéd átalakulásának az lesz a következménye, hogy az egész társadalom a militarizáció és a fegyverkezés ügyén pörög, miközben az ország tényleges problémáit teljesen figyelmen kívül hagyják.
Senki nem foglalkozik azokkal a kérdésekkel, hogy túl kevés az ápoló, túl kevés a tanár, túl kevés a tömegközlekedésben dolgozó ember. Hiány van jólképzett szakmunkásból is. És mégis mindenhol az újrafegyverkezésről, a kötelező sorkatonai szolgálatról van szó, meg arról, hogy az embereket belekényszerítsék a militarizációs törekvésekbe. Mi ezt elutasítjuk.
Euronews: Na de megis, nem lenne értelmes elgondolás az említett kérdésekben is ismereteket szerezniük a tanulóknak? Hogy tudják, mit kell tenniük vészhelyzetben.
Értem az álláspontját, de nem értek vele egyet. Szerintem a tanulók egy esetleges háborúra való felkészítése az utolsó dolog, amit tanulniuk kellene. Sokan még úszni sem tanulnak meg, ez a valóság.
Az ország erőforrásait az egészségügyi rendszerbe, az oktatási rendszerbe, a helyi közlekedésbe és a klímabarát társadalommá való átalakításba kellene áramoltatni. És most mi, a Die Linke vagyunk az egyetlen párt, amely ezt mondja. Mindenki más az újrafelfegyverkezést szajkózza, és azt állítja, hogy nincs ebben elég pénz.
A kötelező sorkatonai szolgálatról szóló vita mindig azon az abszurd elképzelésen alapult, hogy három-négy hónap fegyverkezési programmal, és az emberek hat hónapra laktanyákba költöztetésével megvédhető egy ország. Ez egy teljes félreértése annak, hogyan lehet egy országot alkalmassá tenni arra, hogy megvédje magát. Úgy gondolom, hogy van elég pénz. Ezért nincs szükség kötelező katonai szolgálatra, ami miatt sok ember az életükkel fizet később az országért.
Euronews: A Bundeswehrt arra is kiképzik, hogy segítsenek a katasztrófavédelmi műveletekben. Ebben az összefüggésben sem lenne értelme a kötelező katonai szolgálatnak?
Erre hivatkozva hiba lenne újra bevezetni a kötelező sorkatonai szolgálatot. Sokkal több értelme lenne az önkéntes szolgálatok kiterjesztésének, illetve a katasztrófamegelőzésbe és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz igazodó befektetéseknek.
Tudjuk, hogy számítani kell egy következő nagy árvízre. Jelenleg azonban éppen az ellenkezője történik: mindenhol megszorításokat hajtunk végre. Főleg a szociális infrastruktúrát illetően igaz ez, például az egészségügyben. Ez a terület szintén a polgári védelem része.
Euronews: A munkám során sok Bundeswehr katonával beszélek, különösen a kötelező katonai szolgálatról. Sokan mondják közülük, hogy a vita túlfűtött. Ön is hasonlóan vélekedik?
A sorkötelezettség kérdését most teljesen eltúlozzák. Ebben Ukrajna lerohanása volt a fordulópont. Megértem, hogy Finnország vagy a balti államok aggódnak, de ezek speciális helyzetek, amit mérlegelni kell, ha német ügyekről beszélünk. Úgy vélem, Németországnak másképp kell cselekednie. Európa közepén fekszik az országunk, emiatt nem lehet ugyanolyan reflexekkel reagálni, mint Észtország vagy Lettország. Persze nem szabad lebecsülni ezt az aggasztó kérdést, ahogy a Donald Trump által gerjesztett globális felfordulást sem.
Euronews: Tegyük fel, hogy a baloldalnak lenne felelőssége a védelem területén. Hogyan járna el a Bundeswehrrel, ha eltörölnék a kötelező katonai szolgálatot?
A diplomáciánk szerepének növelésével kezdeném.