Még húsvét előtt akarta bejelenteni új nagykoalíciós kormányát a CDU kancellárjelöltje, de erre most nincs nagy esély. A szociáldemokratákkal folytatott eddigi egyeztetések órási csalódást okoztak a változást akaró szavazóknak.
HIRDETÉS
Sorozatosan kapja a csapásokat a választásokon győztes CDU vezetője és kancellárjelöltje, olyannyira, hogy pártja 24%-ra csúszott vissza, és ezzel először egy szintre került a választások óta egyre erősödő, radikális jobboldali AfD-vel.
Amióta a Bundestag kétharmados többséggel jóváhagyta az infrastruktúrára és a védelemre szánt jelentős adósságcsomagot, és megkezdődtek az érdemi koalíciós egyeztetések az SPD-vel, a CDU bázisa érzékelhetően csalódott, és folyamatosan nyomás alatt tartja Friedrich Merzet, azt látva, hogy egyre kevesebb választási ígéret betartására van kilátás.
A sorokon belüli feszültségek az elmúlt napokban nyíltan is kirobbantak, írja a Politico, miután a Junge Unionnak, a konzervatív párt ifjúsági szervezetének kölni tagjai levélben adtak hangot megdöbbenésüknek.
- tette fel a kérdést sokak nevében a szervezet.
Az Olaf Scholz vezette gyenge, megosztott kormányzás évei után sok európai vezető remélte, hogy Merz erősebb német vezetést biztosít majd az Európai Unión belül - emlékeztet a brüsszeli lap. Merz is megfogadta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által támasztott kihívások fényében "a lehető leggyorsabban megerősíti Európát, hogy lépésről lépésre valóban függetlenné válhassunk az Egyesült Államoktól".
A folyamatos politikai küzdelmek miatt azonban Merz sérült, meggyengült vezető képét mutatja, akinek meg kell próbálnia helyrehoznia saját sérült imázsát - írja elemzésében a Politico.
Nemcsak politikai ellenfelei, de saját bázisa is szószegéssel, legfontosabb választási ígéreteinek felrúgásával vádolja Merzet a gigantikus eladósodási csomag megszavazásáért, ami azt jelenti, hogy a következő évtizedben akár 1 billió eurónyi új védelmi és infrastrukturális kiadást szabadítanak fel, beleértve 100 milliárd eurót Németország "zöld átállására" - mintha legalábbis még mindig a Zöldek kormányoznának.
Sok konzervatív szavazó értetlenül áll azelőtt, hogy Merz - aki a választások előtt a Politico megfogalmazása szerint "a költségvetési fegyelem konzervatív evangéliumát hirdette" - megadta balközép ellenfeleinek az általuk régóta szorgalmazott, eladósodásra épülő kiadások lehetőségét. Sokan a szemére vetik a beígért sürgős gazdasági, versenyképességi reformok, valamint az adócsökkentés elmaradását.
Nem véletlen, hogy a CDU-ban egyre többen fogalmazzák meg igényüket arra, hogy a tagság megszavaztatása nélkül ne lehessen jóváhagyni az új koalíció programját.
Ugyancsak csalódást keltett, hogy a jelek szerint esély sincs egy másik kulcsfontosságú CDU-ígéret betartására: az illegális migráció megfékezésére. A határok szigorúbb ellenőrzése még belefér az SPD-nek, de világossá tették, hogy sem az alkotmányosan garantált egyéni menedékjog felfüggesztése, sem a menedékkérőknek még a határon történő visszafordítása nem opció számukra.
És mivel Merz tartja magát az AfD-t övező "tűzfalhoz", neki viszont semmilyen más opciója nincs, mint a szociáldemokratákkal kiegyezni.