Sikkasztásért ítélték el hétfőn Marine Le Pent, az ítélet szerint nem indulhat a soron következő, 2027-es francia elnökválasztáson. Le Pen fellebbezett az ítélet ellen, és úgy véli, a bíró megerőszakolta a francia jogrendszert.
HIRDETÉS
Számos, kifejezetten személyes fenyegetést kapott Bénédicte de Perthuis, a Marine Le Pen elleni pert levezető bíró, épp ezért mostantól meghatározatlan ideig rendőrségi védelem alatt áll - közölte kedden a francia külügyminisztérium.
Hétfőn Perthuis sikkasztásért ítélte a Nemzeti Tömörülés vezetőjét. Le Pen korábban azt mondta az ítélettel kapcsolatban, hogy szerinte a bíró „politikai döntést” hozott, egyben törvénysértő módon járt el, noha ezt az állítását nem támasztotta alá. A hétfői ítélet szerint Le Pent négy év börtönre ítélték (ebből két évet felfüggesztettek, a másik kettőre házi őrizetre ítélték), öt évre pedig eltiltották a választásokon való indulástól.
De Perthuis volt az elnöke annak a három bíróból álló testületnek, amely az Európai Parlament pénzeszközeinek hűtlen kezeléséért folytatott tárgyalást követően hozta meg a Le Pen elleni ítéletet. Az ítélet kihirdetése után Le Pen bel- és külföldi szövetségesei is antidemokratikusnak minősítették a bíróság döntését, Orbán Viktor pedig csak annyit írt ki X-oldalára, hogy "Je suis Marine Le Pen".
Kérdéses volt, hogy Le Pen miként reagál az ítéletre, és milyen irányban folytatja a politizálást, de az eddigiekből úgy tűnik, hogy Trumphoz hasonlóan politikai boszorkányüldözésnek állítja be a történteket, feltüzelve ezzel a a választóit..
Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter megvédte a Le Pen-perben eljáró bírákat, és közölte, hogy a párizsi bíróság bíróival szembeni fenyegetések elfogadhatatlanok egy demokráciában. Ugyanezt mondta Rémy Heitz legfőbb ügyész is az RTL francia rádiónak nyilatkozva. "Egy jogállamban nem lehet közvetlenül támadni a bírákat, és nem lehet közvetlenül megfenyegetni őket” – tette hozzá.
Lehet még elnök belőle
Marine Le Pen elnöki székért folytatott harca az ítélet ellenére nem ért véget. A politikus fellebbezett az ítélet ellen, a párizsi fellebbviteli bíróság pedig közölte, hogy 2026 nyaráig döntést hoz az ügyben. Megjegyzendő, hogy még ha ehhez képest csúszva is, de Le Pen a fellebbezést megnyeri, akkor úgy is indulhatna a 2027-es elnökválasztáson, ha például alig egy hónappal a voksolás előtt diadalmaskodik a bíróságon.
Robin Binsard büntetőjogi ügyvéd mindemellett azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy a fellebbviteli bíróság lépése enyhítheti az ítélet azonnali hatályának hatásaival kapcsolatos kritikákat, miként az is lágyítja a helyzetet, hogy Le Pen megtartja képviselői mandátumát a parlament alsóházában, és így nem tűnik el a reflektorfényből.
A fellebbezést tekintve jelenleg annyit lehet biztosan kijelenteni, hogy a Nemzeti Tömörülés vezetője 2026 nyara előtt nem indulhat választásokon, így a jövő tavaszi önkormányzati választásokon vagy a 2025-ös esetleges parlamenti választásokon sem. A 2025-ös parlamenti voksolás távolról sem kizárt, Le Pen pártja ugyanis azt tervezi, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen annak energiapolitikája miatt. Amennyiben az indítvány megszavazásához megnyeri az ellenzék baloldali tagjait, az akkor a beadványt átverhetik a parlamenten, minek következtében választásokat írhatnak ki.