Hogyan működhet ez, és milyen támogatásra van szüksége Sáncheznek?
A kormány azt tervezi, hogy kedden ismét elfogadja azt a két, lakhatással foglalkozó intézkedéscsomagot, amelyet a Kongresszus pénteken elutasított, mindössze egy nappal azután, hogy Pedro Sánchez bejelentette: előrehozott parlamenti választásokat tartanak november 29-én.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A végrehajtó hatalom célja, hogy ismét a Minisztertanács elé vigye az intézkedéseket, és megpróbálja megmenteni őket a Cortes feloszlatása ellenére is. A Moncloából származó, több médium által idézett források szerint a rendelet-törvények kedden újra a Minisztertanács asztalára kerülnek.
Felmerül azonban a kérdés: jóváhagyhat-e a kormány rendelet-törvényeket akkor is, amikor a Kongresszust már feloszlatták? A válasz: igen.
A Cortes feloszlatása nem bénítja meg a kormányt
Az választások kiírása a Kongresszus és a Szenátus feloszlatásával jár, de nem alakítja azonnal ügyvezető kormánnyá a végrehajtó hatalmat. Sánchez és miniszterei megtartják hatáskörüket a választásokig. Ezt követően a kormány ügyvezetőként működik tovább, amíg az új kabinet hivatalba nem lép.
Ezért a Cortes feloszlatása és a választások között eltelt időszakban a végrehajtó hatalom megőrzi hatáskörét, és továbbra is elfogadhat királyi rendelet-törvényeket.
Az alkotmány lehetővé teszi, hogy a kormány ehhez a jogszabályi formához folyamodjon „rendkívüli és sürgős szükséghelyzet” esetén. Olyan normákról van szó, amelyek a Parlament előzetes jóváhagyása nélkül lépnek hatályba, bár később a törvényhozás ellenőrzésének kell alávetni őket.
Itt merül fel egy alapvető kérdés: ha a Kongresszust feloszlatták, ki dönt arról, hogy ezek a rendelet-törvények hatályban maradnak-e?
Mi az a Diputación Permanente?
A válasz a Kongresszus Állandó Bizottságában (Diputación Permanente) rejlik, egy olyan szervben, amely kifejezetten azért marad működőképes, hogy bizonyos parlamenti feladatok akkor is folytatódhassanak, amikor a Cortes mandátuma lejárt vagy feloszlatták.
Az alkotmány kimondja, hogy minden kamarának van egy Állandó Bizottsága, amelynek tagjai arányosan képviselik az egyes parlamenti frakciókat. Ez a testület mindaddig gyakorolja hatásköreit, amíg a választások után megalakulnak az új Cortesek.
Hatáskörei között szerepel egy különösen fontos feladat is ebben az esetben: a kormány által elfogadott királyi rendelet-törvények megerősítése vagy elvetése. Normál esetben egy rendelet-törvényt legkésőbb kihirdetésétől számított 30 napon belül a Kongresszus elé kell vinni. Amikor a kamara fel van oszlatva, ezt a feladatot az Állandó Bizottság veszi át.
Az eljárás hasonlít egy plenáris üléshez: a kormány egyik tagja ismerteti a rendeletet, majd a vita után az Állandó Bizottság tagjai szavaznak. A támogató voksok a rendelet megerősítését, az elutasító szavazatok pedig a hatályon kívül helyezését jelentik.
Így tehát a választások kiírása önmagában nem függeszti fel automatikusan a kormány azon jogát, hogy ilyen típusú intézkedéseket fogadjon el.
Szavazás másfajta többséggel
A politikai kulcskérdés az, hogy az Állandó Bizottság összetétele nem tükrözi pontosan azt az erőviszonyt, amely a Kongresszus 350 képviselőjének szavazásakor érvényesülne.
Az Állandó Bizottság 69 tagból áll, és arányosan képviseli a különböző parlamenti csoportokat. Ez a számtan módosíthatja az eredményt a Kongresszus plenáris üléséhez képest, és lehetővé teheti, hogy az első rendelet-törvény a Junts támogatása nélkül is átmenjen, feltéve, hogy a kormány megtartja azokat a szavazatokat, amelyeket a pénteki voksoláskor megszerzett.
Az első rendelet, a közismert „decreto Maricarmen”, amely a veszélyeztetett helyzetben lévő személyek kilakoltatása elleni védelmi intézkedéseket tartalmazza, akkor a PNV támogatását élvezte. A másodikat, amely a bérleti szerződések meghosszabbításával kapcsolatos, a baszk nacionalisták szintén elutasították, így annak jóval nehezebb dolga lenne egy újabb szavazáson.
Jóváhagyhat-e törvényeket az Állandó Bizottság?
Az Állandó Bizottság nem helyettesíti a Kongresszust teljes rendes működésében. Az alkotmány azonban kifejezetten rögzíti bizonyos hatásköreit, amikor a kamarákat feloszlatták, köztük a királyi rendelet-törvények ellenőrzését.
A Kongresszus szabályzata kimondja, hogy a királyi rendelet-törvény megerősítése vagy elutasítása történhet akár a plenáris ülésen, akár az Állandó Bizottságban, és legfeljebb 30 napos határidőt állapít meg a kihirdetésétől számítva.
Ráadásul nem példa nélküli helyzetről van szó. A Cortes 2019 szeptemberi feloszlatása után az Állandó Bizottság az új Kongresszus megalakulása előtt hét királyi rendelet-törvényt is megerősített.
Így, bár Spanyolország már választási időszakba lépett, a politikai élet nem áll le teljesen. A kormány továbbra is elfogadhat királyi rendelet-törvényeket, és a feloszlatott Kongresszus helyett az Állandó Bizottság dönt azok megerősítéséről vagy elutasításáról.