A parlament kedden szavaz a kormány elleni bizalmatlansági indítványról.
HIRDETÉS
Portugália ismét politikai válságba került. Semmi sem utalt arra, hogy a miniszterelnök családi vállalkozását egy látszólag nem létező összeférhetetlenséggel összekötő hír ilyen következményekkel jár.
A lavinát az indította el, hogy Luis Montenegro miniszterelnök családi vállalata 4500 eurót kapott egy kaszinócsoporttól, melynek koncessziós szerződésiről a kormánynak idén kell majd döntenie.
A miniszterelnök ellen névtelenül panaszt tettek a köztársasági főügyészségen, az ellenzék parlamenti vizsgálatot követelt. Montenegro az asztalra csapott, mondván, az országnak politikai tisztázásra van szüksége, illetve, hogy „két hónap instabilitás jobb, mint másfél év leépülés".
Hogyan jutottunk idáig?
Február 15-én a Correio da Manhã arról számolt be, hogy Luís Montenegro felesége és gyermekei partnerek a Spinumviva nevű "ingatlanvásárlási és -értékesítési cégben". A portugál napilap szerint a társaság cégcélját utoljára 2024. április 9-én változtatták meg, egy héttel azután, hogy Montenegro kormánya hivatalba lépett.
A cég, melynek fő tevékenysége a tanácsadás, de foglalkozik ingatlanok adás-vételével, vagy szőlőtermesztéssel is, 2022-ig Luís Montenegro, felesége és két gyermeke tulajdonában volt.
A miniszterelnök volt az ügyvezető és a legnagyobb részesedéssel ő rendelkezett, de egy hónappal azután, hogy 2022-ben a PSD elnökévé választották, kilépett a Spinumvivából, részesedését pedig felosztották felesége (aki továbbra is többségi tulajdonos maradt) és két gyermeke között.
Mivel a miniszterelnök házassági közösségben él , továbbra is részesülhet a vállalat nyereségéből, illetve profitálhat az új földtörvényből, amely megkönnyíti a paraszti földek városi földterületté való átminősítését.
A miniszterelnök az ügyről szóló első híradásra adott válaszában "abszurdnak" nevezte, hogy összeférhetetlenség állna fenn, és hogy "semmilyen, a földtörvény törvényi módosításához kapcsolódó ingatlanügy soha nem volt, nincs és nem is lesz a cég tevékenységének tárgya".
Másnap André Ventura, a Chega vezetője azzal fenyegetőzött, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, ha a miniszterelnök 24 órán belül nem ad magyarázatot az esetleges összeférhetetlenségre.
Az ultimátumot figyelmen kívül hagyták, még azután is, hogy Ventura a határidőt másnapra meghosszabbította, de a kezdeményezés végül elbukott, mivel a PSD és a CDS ellene szavazott, és a PS sem szavazta meg.
Február 21-én, a Chega által benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája során Luís Montenegro ismertette az ügyet a parlamentben, de az ellenzéki felszólítás ellenére sem volt hajlandó "titoktartási okokra" hivatkozva megnevezni, hogy kik voltak az ügyfelek.
Majdnem egy héttel később a Correio da Manhã című napilap beszámolójából kiderül, hogy Luís Montenegro volt Solverde ügyvédje António Costa utolsó előtti kormánya idején az állammal folytatott tárgyalási folyamatban, melynek eredményeképpen kiegészítették az algarvei és az espinhói kaszinók szerencsejáték-üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződéseket. A koncessziós szerződés idén lejár, Montenegro kormánya dönt arról, hogy mi lesz a jövőben.
Másnap, február 28-án az Expresso hetilap arról számolt be, hogy a Spinumviva 2021 júliusától havi 4500 eurós díjat kap a Solverde csoporttól. Az újságból kiderült, hogy a cég többek közt "speciális megfelelési szolgáltatásokat végez a személyes adatok védelme terén", amit a Solverde-csoport is megerősített, de nem volt hajlandó megmondani, hogy pontosan ki nyújtja a szolgáltatásokat, amelyek a szerződést indokolják.
Órákkal később Luís Montenegro bejelentette, hogy március 1-jére, szombatra rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. Ezen a napon aztán nyilatkozatot tett az országnak, és azzal fenyegetőzött, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be, ha az ellenzék továbbra is megkérdőjelezi a magatartását.
A miniszterelnök nyilatkozatát követően a PS bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság (CPI) felállítását fogja javasolni Luís Montenegro családi vállalkozásával kapcsolatban.
A kormány március 5-én visszatért a parlamentbe egy újabb bizalmatlansági indítvány miatt, amelyet most a PCP terjesztett be. A kommunisták kezdeményezése végül elhalt, amikor a miniszterelnök azzal nyitotta meg a vitát, hogy bejelentette: bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.
Közben az Ügyvédi Kamara vizsgálatot indított, a Legfőbb Ügyészség pedig elárulta, hogy elemzi az üggyel kapcsolatos névtelen feljelentést. A Luís Montenegro és fiai ingatlanvásárlásáról szóló hírek arra is késztették a miniszterelnököt, hogy kérje a jövedelemnyilatkozatainak ellenőrzését.
A bizalmatlansági indítvány elutasítása megnyitja az utat a májusi új választások előtt
Marcelo Rebelo de Sousa szerda délután azt mondta, hogy "meg akarja várni a bizalmatlansági indítványról szóló vitát és szavazást", azt azonban elismerte, hogy ha a kormány megbukik, "a legkorábbi lehetséges időpont", amikor választásokat tarthatnak május 11. és 18. között van.
Csütörtökön a Minisztertanács jóváhagyta a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Köztársasági Gyűlés elé terjeszt.
André Ventura elmondta, hogy a Chega a kormány bizalmi indítványa ellen fog szavazni , mert úgy véli, hogy "teljesen súlyos körülmények állnak fenn Luís Montenegro integritását illetően".
A szocialisták főtitkára is megerősítette, hogy a PS nem fogja támogatni a bizalmatlansági indítványt. Pedro Nuno Santos azzal vádolta Luís Montenegrót, hogy inkább választásokat szeretne, minthogy vizsgálóbizottság elé álljon. A választások előrehozásával a végrehajtó hatalom vezetője elkerülné a parlament ellenőrzését.
A PS és a Chega ellenszavazatával a bizalmatlansági indítványt egyszerű többséggel elutasíthatják, ami a kormány lemondását jelentené és megnyitná az utat az előrehozott választások előtt.
A döntés azonban Marcelo Rebelo de Sousa köztársasági elnöké, akinek az összes párt meghallgatása után Belémben kell döntenie a köztársasági közgyűlés esetleges feloszlatásáról és új választások kiírásáról.
A bizalmatlansági indítványról szóló vitára és szavazásra március 11-én, kedden kerül sor, egy évvel és egy nappal a 2024-es parlamenti választások után.