Az amerikai elnök mondását azonban burkoltan cáfolta Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő elfogadná az Ukrajnába küldött európai békefenntartókat a háborút lezáró lehetséges megállapodás részeként.
Trump a megjegyzéseket újságíróknak tette Emmanuel Macron francia elnökkel a Fehér Házban tartott megbeszélésének kezdetén, az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulóján.
"Igen, el fogja fogadni" - mondta Trump. "Én már feltettem neki ezt a kérdést. Nézze, ha megkötjük ezt az alkut, nem akar világháborút".
Nem volt világos, hogy Putyin miért gondolta meg magát ilyen nyilvánvalóan a nemzetközi békefenntartó erőkkel kapcsolatban Ukrajnában.
Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő ugyan azt mondta, nem kommentálja az amerikai elnök szavait, ugyanakkor visszautalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a rijádi tárgyalások után adott nyilatkozatára, amiben az orosz diplomácia vezetője elzárkózott attól, hogy bármilyen külföldi katonák - különösen NATO-országok katonái bármilyen zászló alatt - állomásozzanak Ukrajnában.
Alig három nappal ezelőtt Oroszország nagykövete az Egyesült Királyságban, Andrej Vlagyimirovics azt mondta, hogy Moszkva egyenesen elutasította az ötletet, hogy brit erőket küldjenek Ukrajnába egy tűzszünet utáni forgatókönyv részeként.
Az amerikai és a francia elnök a találkozójukat követő közös sajtótájékoztatón kifejezte azon óhaját, hogy a több mint három éve tartó könyörtelen orosz agresszió után az ukrajnai háború befejezésén dolgozzanak.
"A mai találkozónk célja, hogy véget vessünk egy újabb csatának, egy valóban szörnyű csatának, egy háborúnak, olyasminek, amire a második világháború óta nem volt példa, amely európai földön pusztít" - mondta Trump.
Trump hangsúlyozta, hogy egyetlen célja a háború lezárása, és végső soron a tartós béke elérése.
A 47. amerikai elnök szerint Európának és Washingtonnak együtt kell dolgoznia a globális béke helyreállításán. Dicsérte Macront is, amiért egyetértett azzal, hogy az ukrajnai béke biztosításának "költségeit és terheit" az európai nemzeteknek kell viselniük.
Macron szerint az Ukrajnába küldendő csapatok csak azután mennek, hogy Oroszország és Ukrajna tartós tűzszünetről állapodik meg, és azt aláírják. Ezt követően az európai nemzetek készek és hajlandóak "békefenntartó csapatokat" telepíteni, hogy jelen legyenek ukrán földön és biztosítsák a béke betartását.
"Ezek a csapatok békés, nem harcászati célú telepítések lennének. Ezek telepítése biztosítékot jelentene. Ezek korlátozottak lennének, de szolidaritást mutatnának. Beszéltem valamennyi szövetségesünkkel és vannak európai és nem európai szövetségesek, akik készek és hajlandóak részt venni ebben az erőfeszítésben" - mondta Macron elnök.
Macron megjegyezte, hogy az európai békefenntartó csapatok jelenléte elengedhetetlen és szerves része a béke hosszú távú biztosításának. A francia államfő megjegyezte, hogy Moszkva 2014-ben, az ukrajnai Krím félsziget - amelyet később annektált - megtámadása során nem tartotta tiszteletben a békeszerződést.
Macron szerint az őt megelőző francia kormány békeegyezményt tárgyalt ki Putyinnal, de a biztonsági garanciák hiánya miatt Moszkva megszegte a megállapodást. A francia elnök hozzátette, hogy ugyanez a hiba nem ismétlődhet meg, és megjegyezte, hogy Európának tanulnia kell a hibáiból, és óvatosan kell megközelítenie minden alkut.
Amerikai-ukrán ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás
Trump azt is elmondta, hogy reménykedik abban, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna hamarosan megegyezik a vitatott ritkaföldfém ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásról, miután virtuálisan találkozott a G7-csoport többi vezetőjével.
Washington 50%-os részesedést kér az Ukrajna ásványi és természeti erőforrásaiból származó összes bevételből, amit amerikai tisztviselők a korábbi katonai támogatásért való fizetségnek neveznek.
Az ukrán ritkaföldfém ásványkincsekhez való amerikai hozzáférést először Scott Bessent pénzügyminiszter terjesztette elő Volodimir Zelenszkij elnöknek február elején.
Zelenszkij azonban elutasította az eredeti javaslatot, mondván: "Nem adhatom el Ukrajnát".
Washington mintegy 500 milliárd dollár (477 milliárd euró) ásványkincsre vonatkozó követelését Zelenszkij szintén elutasította azzal az indokkal, hogy az Egyesült Államok közel sem nyújtott ekkora összeget katonai vagy pénzügyi támogatásként, és konkrét biztonsági garanciákat sem ajánlott fel.
A Macronnal folytatott megbeszélések előtt Trump nem mondta el, hogy a kialakulóban lévő megállapodás tartalmaz-e majd amerikai biztonsági garanciákat.
Európa-szerte általános megdöbbenést váltott ki Trump döntése, hogy vezető tanácsadóit úgy küldte előzetes megbeszélésekre Szaúd-Arábiába orosz tisztviselőkkel, hogy ukrán vagy európai tisztviselők nem ültek az asztalnál.
Trump elutasította Zelenszkij panaszait, hogy Ukrajnát és Európát nem vonták be a tárgyalásokba, arra utalt, hogy "kártyák nélkül tárgyal, és az embernek elege lesz belőle".
Az európai szövetségesek az utóbbi időben Zelenszkij köré csoportosultak, mivel idegesek azért mert Trump nyilvánvalóan Moszkva felé fordult, és attól tartanak, hogy a béketárgyalások Ukrajna közvetlen részvétele nélkül zajlanak majd, és Oroszországnak kedveznek.
Macron azt mondta, hogy Európa hajlandó feljebb lépni és "erős partnerként" többet tenni a kontinens védelmének biztosítása érdekében, miközben attól tart, hogy Trump biztonsági prioritásai máshol vannak.
"Nagyon tisztelem az ukrán nép bátorságát és ellenállását. És közös célunk a béke. De nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy a helyzet stabilizálása érdekében garanciákra és szilárd békére van szükség" - mondta Macron.
"Úgy gondolom, hogy az USA és Franciaország mindig ugyanazon az oldalon áll. A történelem jó oldalán".