A Vizcayai-öböl, amely a nyugat-franciaországi Bretagne csücskétől Spanyolország északi részéig húzódik, az Atlanti-óceán egyik legfontosabb halászati övezete. Emellett mintegy 200 000 delfin otthona.
HIRDETÉS
Az elmúlt években megnövekedett a partra vetett állatok száma, amelyek közül sok magán viselte a halászhálókkal való véletlen találkozás nyomait. Ez aggodalomra ad okot a tudósok és a környezetvédők körében.
Tavaly a francia kormány egy hónapos tilalmat rendelt el a 8 méternél hosszabb halászhajókra, hogy megvédje a delfineket és más tengeri emlősöket attól, hogy véletlenül belegabalyodjanak a halászhálókba.
Az Európai Unió által támogatott intézkedést idén télen is megismételték, így a francia és külföldi halászhajók január 22. és február 20..között kénytelenek a kikötőben vesztegelni.
A halászok szerint indokolatlanul őket hibáztatják a delfinek partra vetődéséért.
Sébastien Biolchini, a bretagne-i Finistère megye halászközösségének képviselője szerint ők az elsők, akik megpróbálják csökkenteni a véletlenszerű befogásokat. Mint minden halásztársa Audierne-ben, ő is felszerelte hajóját olyan riasztóberendezésekkel, amelyek igyekeznek megakadályozni a delfinek befogását, például akusztikus eszközökkel és fényvisszaverőkkel.
Azt mondja, hogy az erőfeszítéseket nem vették eléggé figyelembe.
Az állam által a halászok jövedelemkieséséért felajánlott kártérítés a bevétel 85%-át fedezi. Ennek ellenére sok, a partvidék közelében tevékenykedő halász még mindig jelentős pénzügyi veszteségekkel szembesül a főszezonban a kényszerű leállás miatt, amelyet a rossz időjárási körülmények is megnehezítenek.
„A kompenzáció ellenére tavaly a bevétel 20-30%-át elvesztettem” – mondja Sebastien Biolchini.
„Nincs kilátásom három, öt vagy tíz évre, így a dolgok jelenlegi állása szerint szóba sem jöhet egy nagy beruházás.
Még ha sikerül is megélnünk, sosem vagyunk nyugodtak, mert mindig a francia és az európai döntésektől függünk.”
A tilalom a helyi gazdaságra is kihat. A térségben a halárverések, a halárusok és -kereskedők, a szállítási szolgáltatások, a hajójavító vállalkozások és mások is szenvednek a halászati tevékenység csökkenése miatt.
Clara Ulrich, halászati szakértő és az Ifremer, a Francia Óceánkutató Intézet tudományos vezetőjének helyettese elismeri a halászközösség aggodalmait. Azt mondja, hogy még vizsgálják, mi áll a partra vetett delfinek megnövekedett száma mögött.
Bár a delfinhalálozás csökkenését figyelték meg a 2024-es halászati tilalom során, a tudós rámutat, hogy ez a tilalom előtt és után is így volt, ezért nem lehet a tilalom az egyetlen magyarázat. Folyamatban van a véletlenszerű befogások és az éghajlatváltozás közötti összefüggések kutatása is, mivel a delfinek táplálékkeresés céljából egyre közelebb húzódnak a partokhoz, és gyakrabban kerülnek kapcsolatba a halászhajókkal.
„A Vizcayai-öbölben élő delfinek példája bemutatja a kizsákmányolás és a védelem közötti nehéz kompromisszumot” – zárja Clara Ulrich.
„A fenntartható halászat lényege, hogy pusztítás nélkül táplálkozzunk.”